Jó edző sem javíthatna sokat a Herthán

A Hertha BSC az előző szezonban a várakozásokat felülmúlva szerepelt a Bundesligában, végül úgy végzett a negyedik helyen, hogy sokáig a dobogóra is volt esélye. A siker azonban nem volt hosszú életű, az új idényben a berliniek eddig katasztrofálisan teljesítenek. A vezetőség hét elején menesztette Lucien Favre edzőt - ám korántsem biztos, hogy ő tehetett az eredménytelenségről.

A német fővárosban mindig is nagy volt az igény egy olyan klubra, amely rendszeresen ott van a Bundesliga élmezőnyében, ám a Hertha 1997-es feljutása óta csak ritkán tudott megfelelni az elvárásoknak. A klub ugyan második nekifutásra bronzérmes lett, így az 1999-2000-es szezonban a Bajnokok Ligájában indult, de utána inkább a középmezőnyben szerepelt - bár 2002-ben és 2005-ben is a negyedik helyen végzett. Az egyesület anyagi helyzete fokozatosan romlott, így nem volt lehetőség komoly erősítésekre, éppen ezért jelentett kellemes meglepetést, hogy az előző idényben a csapat sokáig versenyben volt a BL-indulást jelentő dobogóért. Dárdaiék végül nem jutottak éremhez, de a megszerzett negyedik hellyel sem lehetett elégedetlen a vezetőség.

A berlinieket még az sem zavarta, hogy a Hertha ezt az eredményt olyan taktikával érte el, ami a semleges szurkolók számára aligha tette szimpatikussá a csapatot. Lucien Favre együttese ugyanis kifejezetten defenzív felfogásban játszott, ami elsősorban a szerzett gólok számában mutatkozott meg: a berliniek 34 bajnokin mindössze 48 gólt értek el, aminél a mezőnyben kilenc csapat is többször volt eredményes. A védelem remekül teljesített, elöl pedig Marko Pantelics vagy Andrij Voronyin gyakran a semmiből szerzett gólt, mert a középpályán nem hemzsegtek a kreatív játékosok.

A probléma akkor jelentkezett, amikor ezt a viszonylag jól működő csapatot a nyáron nem sikerült együtt tartani, a távozók pótlását pedig nem tudták megfelelően megoldani. Mind a két gólveszélyes csatár elment: a Liverpooltól kölcsönvett Voronyin megvételére nem volt pénz, Pantelicsnek pedig lejárt a szerződése, és Favre nem marasztalta, mivel megromlott vele a viszonya. Rendkívül érzékeny veszteség volt a középhátvéd Josip Simunic eladása is: a Hertha szerette volna megtartani, azonban a horvát válogatott úgy érezte, hogy Berlinben nincs lehetőség a továbblépésre, és ezért inkább a Hoffenheimet választotta, amely hétmillió eurót fizetett érte. A pletykák szerint egyébként a Herthának erre a pénzre már csak azért is szüksége volt, hogy egyáltalán megkapja a profi licencet a DFB-től.

Három kulcsember is elment tehát, a klub az új szerzeményekkel nagy kockázatot vállalt. A kockáztatás pedig nem jött be. A két csatár helyére sokáig csak egy érkezett: az az Arthur Wichniarek, aki egyszer már kudarcot vallott Berlinben, majd az utolsó pillanatban másfélmillió euróért megvették a kolumbiai André Ramost az América Calitól - akit csak videofelvételeken láttak játszani. A védelemben a Hoffenheimből átcsábított Christoph Janker volt az első új fiú, rajta kívül csak két kevésbé ismert és elismert labdarúgó érkezett: a szerb Nemanja Pejcsinovics és a svéd Rasmus Bengtsson - utóbbi szintén az átigazolási időszak utolsó napjaiban. Ugyancsak a végsőkig vártak a középpályás Florian Kringe megszerzésével (a Borussia Dortmund középpályása kölcsönbe érkezett), és a brazil balszélső, César is csak augusztus 31-én írt alá - őt a szaúdi Al-Ahlitól szerezték meg.

A keret tehát jelentősen meggyengült. Az első játéknapon még így is sikerült legyőzni a Hannovert, azóta viszont a csapat minden bajnokiját elveszítette, ráadásul a legutóbbi két fordulóban kifejezetten kínos módon: a Freiburg 4-0-ra nyert az Olympia-stadionban, majd a berliniek Hoffenheimben kaptak egy ötöst - mégpedig úgy, hogy már a 44. másodpercben hátrányba kerültek. Ez már túl sok volt a vezetőségnek, így hétfőn bejelentették Favre menesztését, akinek a helyére ideiglenes jelleggel a tartalékcsapat edzője, Karsten Heine került.

Dárdaiék jelenleg utolsók a Bundesligában

Kérdés, hogy ez a lépés megoldást jelent-e a problémákra, mert legkevésbé Favre tehetett a gyenge rajtról. Ugyan a berlini bulvárlapok (amelyek sohasem kedvelték a svájci trénert visszafogott nyilatkozatai és csapata defenzív játéka miatt) szerint a szakember viszonya megromlott a focistákkal, és az új szerzeményekért is részben ő a felelős, de az nem az ő hibája, hogy a csapatot sérüléshullám sújtja. Kringe az első bajnoki kilencedik percében lábközépcsont-törést szenvedett; a biztos pontnak számító kapus, Jaroslav Drobny két hónapig nem léphet pályára izomszakadás miatt; de a legjobb formában lévő középpályás, Gojko Kacsar sem játszhatott a legutóbbi három bajnokin. Az persze már a szakember felelőssége is, hogy az előző idényben remekül futballozó játékosok, mint Arne Friedrich vagy Patrick Ebert, a jelenlegi bajnokságban pocsékul játszanak.

A hoffenheimi vereség után még úgy tűnt, hogy Favre ezt is megússza. "Lucien remek edző. Közösen le kell ülnünk, és kielemeznünk, hogy mi a helyes döntés annak érdekében, hogy kihúzzuk a csapatot a csávából" - mondta a klub sportigazgatója, Michael Preetz. Egy nappal később azonban a svájci már nem volt a Hertha trénere, és vele együtt segítője, Harald Gämperle is távozott. "A legutóbbi két vereség, amikor is a csapat kilenc gólt kapott, meggyőzött arról, hogy erre a lépésre van szükség" - nyilatkozta a döntésről Preetz. Csütörtök este az ideiglenesen kinevezett Karsten Heine irányította a gárdát a portugál Sporting elleni lisszaboni Európa Liga-mérkőzésen, ahol a Hertha 1-0-s vereséget szenvedett. Kérdés, hogy a klub mikorra találja meg a végleges edzőt. A jelöltek között van a csapat egykori szakvezetője, Jürgen Röber, valamint Mirko Slomka, Hans Meyer és Dieter Hecking is. A magát rögtön az előtérbe helyező Lothar Matthäus viszont nem: az egykori magyar szövetségi kapitány neve csak a bulvárlapoknál merült fel, mint lehetséges megoldás. Hogy az új edzővel aztán mennyire javulhat a gárda teljesítménye, az nagy kérdés - nagyon úgy tűnik, hogy ülhet bárki a kispadon, ez a Hertha sokkal jobb nem lesz.

www.global-soccer.eu