Mezey György: Most is átadnám a helyem Matthäusnak

Augusztusban még meg sem fordult Mezey György fejében, hogy október végén a fehérváriak vezetik majd az NB I-es tabellát. A Videoton vezetőedzője úgy véli, egyelőre csupán félmunkát végzett, hiszen a Sóstói stadionban még mindig idegesítően kevés a néző. Ma is vallja, Lothar Matthäus lett volna a kispadon az ideális megoldás, Erwin Koeman koncepcióját pedig elhibázottnak tartja.

"Túlzottan nem izgat, mi olvasható, hallható, látható a tömegkommunikációs eszközökben, ma már azt vallom, profi edzőnek nem szabad újságot olvasnia" - mondja a 68 éves mesteredző. "Az az igazság, oly mértékben leköt a sportigazgatói és vezetőedzői munkakör, hogy nincs időm, erőm s kedvem azzal foglalkozni, milyen a munkám visszhangja. Igyekszem legjobb tudásom szerint elvégezni a feladatomat, s ha ez megvan, akkor tiszta a lelkiismeretem."

- Pedig most sütkérezhetne a dicsőségben, hiszen a Videoton 12 forduló után vezeti a bajnokságot.
- Valóban, eddig a várakozásaimat felülmúlóan jól szerepel a csapat, a kollégáim remek munkát végeznek. Azt azonban gyorsan le kell szögeznem, hogy végezhetnénk mi itt bármilyen színvonalas szakmai munkát, ha a pénzügyi és szervezeti háttér nem lenne adott.

- Gondolta volna a nyáron, hogy október végén itt tart majd a csapat?
- Dehogy gondoltam, akkoriban minden energiámat az kötötte le, hogy Lothar Matthäust Fehérvárra csábítsam vezetőedzőnek. Sajnos, nem sikerült.

- Miért, még ma is úgy véli, hogy Matthäus lett volna az ideális megoldás?
- Persze. Kiváló szakember, van kisugárzása, s ami roppant fontos: nem magyar, azaz a szurkolók és a média kevésbé találja meg, mint honfitársainkat. Soha nem felejtem el, hogy az elődömnek, szegény Varga Pistának, mi mindent kelett kiállnia, kapott a szurkolóktól hideget, meleget, pedig még el sem kezdődött a bajnokság. Csupán mert magyar volt, és a néző úgy gondolta, vele szemben bármi megengedhető. Ha januárban Matthäus venné át a szerepkörömet, csöppet sem lennék boldogtalan.

- Jelen helyzetben egy ilyen váltás kevéssé valószínű.
- Persze, de ezzel csak azt szeretném, hangsúlyozni, hogy sportigazgatóként a magam számára sem én voltam az első számú opció az edzői posztra.

- Szemmel láthatóan mégis lubickol ebben a feladatkörben, nehéz elhinni, hogy még mindig jó néven venné, ha valaki, mondjuk, Matthäus befutna a helyére.
- Pedig ez így van. Ha most úgy döntene a vezetés, hogy januártól adjam át a kormánybotot, zokszó nélkül átadnám. Hatvannyolc éves vagyok, ebben az életkorban az ember, ha futballedző, mindig csak a következő mérkőzésre tervez. Ez azonban paradoxon, mert ugyanakkor a Videoton hosszú távú projekt. Nem kétséges, hogy egy példaértékű struktúra működik itt, ám sok-sok idő és pénz szükséges ahhoz, hogy ez a modell, amelynek az építésébe belekezdtünk, fel is épüljön.

- Beszéljünk a Debrecen elleni látványos győzelemről! Mi a Vidi titka?
- Nagyon alaposan felkészülünk a soron következő meccsünkre, taktikailag is, a DVSC ellen például az volt a kérésem a két szélső középpályástól, Elektől és Szakály Dénestől, illetve a helyére álló Polonkaitól, hogy az oldalvonalak mentén kössék le Czvitkovicsot és Szakály Pétert, a Debrecen két kreatív szervezőjét, húzzák ki őket a pálya szélére, s ezeken a területeken kerüljenek a védelmük mögé. A második gól, Alves csodálatos, sarkalós hátrapasszából, majd Polonkai csavarásából pontosan így született. Azt is sejtettük, hogy nem lesz annyira friss az ellenfél a sorozatterhelés következtében, a második félidőben föléjük is kerekedtünk erőnlétben. Titok nincs, hacsak az nem titok, hogy a szakmai munkának megvannak a financiális és szervezeti feltételei.

- A Debrecen mellett momentán a Videoton a magyar NB I kirakatcsapata, mégis, van még hiányérzete valamilyen téren?
- Hogyne lenne. Amíg a nézőszámunk annyi, amennyi, addig cseppet sem lehetek elégedett. Sajnos, a közönség becsalogatása jóval hosszabb folyamat, mint egy csapat felépítése. Évtizedek során kialakult fogyasztói szokásokat kell megváltoztatnunk. Sok idő kell az elveszített szurkolói bizalom visszaszerzéséhez.

- Milyen szempontok alapján fogott hozzá a csapatépítéshez?
- Amikor tavaly januárban elkezdtem tárgyalni a játékosokkal, iszonyatos állapotokról szereztem tapasztalatot. A 2008-2009-es szezon második felének csapatát még kissé kutyafuttában toboroztam össze, a kapkodásnak itt-ott meglátszottak a jelei, nem is sikerült elérnünk a kitűzött célt, ötödikek lettünk, egy hellyel elmaradtunk a tervektől. Most sincs még minden rendben, folyamatosan újítani, frissíteni kell a keretet, a kulcsjátékosaink ugyanis - Sitku Illés, Farkas Balázs, Polonkai Attila, Dvéri Zsolt - harminc körül járnak, vagy azon túl.

- Talán nem sértem meg a fent említett labdarúgókat, de nincsenek kimondott sztárok a csapatban. Sőt, mintha máshol kissé elfeledett játékosokkal érne el sikereket.
- Lehet. A bizalom azonban csodákra képes. Farkas Balázs például szerintem a legjobb magyar védekező középpályás, egyetlen, a válogatottban hasonló poszton szereplő futballistára sem cserélném el. Dvéri pedig, aki most, a Pápa elleni Magyar Kupa-visszavágón tért vissza sérülése után, példakép lehet minden fiatal számára. Csodálatos szellemű, nagy tudású labdarúgó, le a kalappal előtte, életem legkellemesebb csalódása. Sebők Zsolt, az első számú kapusunk ugyancsak az egyik legjobb a posztján Magyarországon, a legutóbbi három meccsünkön gólt sem kapott. Lipták Zoltán, aki 25 éves, átlagos focimúlttal érkezett hozzánk Újpestről, aztán kivirágzott. Micsoda gólt fejelt a Debrecennek! Neki jót tettek az egyéni foglalkozások.

- Mondana konkrétumokat a keret tervezett frissítéséről?
- Hogyne. Baracskai Rolandot, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 1992-es születésű balszélsőjét a Pápa elleni Ligakupa-meccsen már pályára küldtem, gólt is rúgott, hamarosan az NB I-ben is szeretném bevetni. A következő bemutatkozó az ugyancsak 17 éves Szolnoki Roland lehet, majd aztán a többiek. Csupán idő kérdése.

- Ha már a fiataloknál tartunk: mit szól az U20-as válogatott vb-bronzérméhez, és mire taksálja ezt az eredményt?
- Rendkívül sokra. Számomra mindez azt bizonyítja, hogyha helyes a kiválasztás módszere - itt most a Bozsik-programra gondolok -, akkor az eredmény is borítékolható. Egervári Sándor és stábja remekül dolgozott, s leszámítva azt a rövid időszakot, amikor nem magyar szakember irányította a fiatalok munkáját, alapvetően rendben mentek a dolgok. A másik, fiatalokkal kapcsolatos, rendszeresen érintett téma, hogy vajon elég érettek-e már a felnőtt válogatottban történő bemutatkozásra. Nos, egyikük-másikuk már igen, de a fokozatosságot itt is be kell tartani.

- Elérkeztünk a nagyválogatotthoz. Fejlődtünk valamit Erwin Koeman kapitánysága alatt?
- Sajnos stagnálunk, illetve a válogatott stagnál. Őszintén mondom, rokonszenvvel figyeltem Koeman tevékenységét, de sajnos az eredmény igen szerény. Elhibázott koncepciónak tartom, hogy a magyar NB I-et lényegében nem létezőnek tekinti, innen csak elvétve válogat egy-egy játékost. Ezt rosszul teszi. Tulajdonképpen meg is van a magyarázata az U20-as és a felnőtt válogatott eltérő eredményességű szereplésének: a kiválasztási rendszer. A fiataloknál jól működő szisztéma kamatozott, a felnőtteknél pedig egy elhibázott koncepció vezetett a kieséshez.

- Sokan úgy látják, hogy azok a csapatok, amelyekkel ön sikereket ért el, mindig szigetként működtek a magyar futball zavaros tengerében. Van alapja ennek a vélekedésnek?
- Annyiban igen, hogy a nyolcvanas évek közepének magyar válogatottja, amely vezette az európai ranglistát és kijutott a mexikói világbajnokságra, ilyen sziget volt. S talán a Videoton is az, bár szerencsére egyre több helyen gondolkodnak így, mint Fehérváron. Az a baj, hogy a magyar futballközeg még nem igazán érett, nincs készen arra, amit mi itt építünk, sok az irigy, de szerencsére sokan szimpatizálnak is velünk. Azt tudni kell, hogy mindig sokat rágódom a felkínált feladat elfogadásán, olyan helyre, olyan csapathoz nem megyek, ahol nem látok egy jövőképet, nem látom biztosítottnak a hosszú távú, igényes munkát. A Videotonnál lehet dolgozni.

- Akkor azért mégsem lephette meg annyira a csapat eddigi kimagasló szereplése.
- Tudja, a magyar futballmiliőben bármi előfordulhat, és annak az ellenkezője is. Azért a tervszerű, tudatos munka nem hátrány.