Rögtönítélő bíróság várna külföldön a balhés fradistákra

Csehországban rögtönítélő bíróság elé kerülnek a futballhuligánok, Németországban a stadionokból való kitiltáshoz elég lehet, ha egy szurkoló nem tudja bizonyítani ártatlanságát, az osztrákok iskolai felvilágosítással küzdenek a leendő balhés szurkolók ellen. Körképünkből kiderül, hogyan kezelik a rendbontó szurkolókat Nyugat- és Kelet-Európában.

Kelet-Európában általában még csak most készülnek szigorúbb intézkedések bevezetésére a huligánokkal szemben. Csehországban a helyszíni, rögtönítélő bíróságok intézményének felállítását is tervbe vették.

Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban egyformán kitilthatják a rendbontókat a stadionokból. Németországban stadionlátogatási tilalom rendelhető el abban az esetben is, ha csak a gyanúja áll fenn annak, hogy egy adott szurkoló rendzavarásban vett részt.

Rögtönítélő bíróságok Csehországban

A helyszíni, rögtönítélő bíróságok intézményét is bevezették Csehországban, hogy gátat szabjanak a stadionokban elszabaduló indulatoknak.

Egy két éve érvénybe lépett törvény szerint a rendőrség "az utcán", míg a klubok rendezői a stadionokon belül kötelesek biztosítani a közrendet. A korábbi szabályozástól eltérően a kommandósok most csak a rendezők kérésére avatkozhatnak be a stadionokban. A törvényt többen bírálják, de a megváltoztatására irányuló kísérlet néhány hónapja sikertelen volt. A rendőrségi beavatkozás költségeit a szabályok szerint a kluboknak kell állniuk.

Helyszíni rögtönítélő bíróságot a kiemelten kockázatosnak minősített mérkőzések idejére lehet felállítani. A törvénysértő egyént a rendezők kiemelik a tömegből, s a stadionban jelen lévő bíróhoz viszik, aki az előterjesztett bizonyítékok alapján államügyész jelenlétében elítélheti a rendbontót. Eddig három esetben próbálták ki a rendszert, de ítéletre nem volt szükség.

Az erőszak és a rendbontás évek óta komoly probléma a cseh stadionokban. A kockázatos mérkőzésekre a szurkolókat mindig folyamatos rendőri kíséret mellett szállítják, s a szurkolói csoportok nyílt összecsapásait többnyire sikerül megakadályozni. Nem úgy a rombolást - sem a stadionokban, sem a városokban.

A Sparta az utóbbi három évben két ízben kemény intézkedést hozott a saját szurkolóival szemben is, és a kemény mag "legkeményebb" tagjait hosszabb időre is kitiltotta stadionjából. A csapat tagjai és a szurkolók is rendszeresen találkoznak, s olykor éles viták vannak. Ezt a gyakorlatot néhány más cseh futballcsapat is alkalmazza.

Több csehországi stadionban kamerás figyelőrendszer működik, amely lehetővé teszi, hogy a rendbontókat utólagosan is azonosíthassák. Fényképeiket a rendezők megkapják, s azok alapján az illetőket kitilthatják a stadionokból.

Drákói idők jönnek Szerbiában

Szerbiában mára féktelen erőszak harapózott el a stadionokban, a pusztításban három patinás fővárosi klub, a Crvena zvezda, a Partizan Beograd és a Rad szurkolói járnak az élen. Megfékezésük érdekében eddig nem sok intézkedés történt, a stadionokban eddig gyakorlatilag szabad volt a pálya az erőszakoskodóknak. Léteztek ugyan jogszabályok, de a tilalmakat gyakorlatilag büntetlenül át lehetett hágni.

Az első komoly intézkedés tavalyelőtt történt, amikor tíz év börtönre ítélték a Crvena zvezda egyik drukkerét, aki égő fáklyát nyomott egy csendőr arcába, majd az inge alá dugta, életveszélyes sérüléseket okozva vele. Belgrádot az ítélet kimondása után ellepték az "Igazságot Urosnak!" (a szurkolónak) feliratok.

A pohár idén telt be. A Crvena zvezda-Toulouse Európa Liga-mérkőzés előtt a hazai huligánok több francia drukkert megvertek, egyikük egy héttel később belehalt sérüléseibe.

Pár hete egy ügyész kezdeményezte tizenöt szurkolói csoport bírósági ítélettel történő feloszlatását. Szerb sajátosság, hogy a nagy szurkolói táborok (a Crvena zvezdánál a Daliák, a Partizan Beogradnál pedig a Sírásók) több alcsoportra tagolódnak. Ezek kor, lakóhely, harciassági szint szerint szerveződnek, s a nagy egészen belül megvannak a maguk külön jelképei. Mozgásuk mindig szervezett, az alvilághoz kötődő főnökök irányítják őket.

Elkészültek a stadionokban uralkodó erőszak megszüntetését szolgáló drákói törvényszigorítások is, amelyek legkésőbb december 1-jéig a parlament elé kerülnek. Ha jóváhagyják őket, a pályákról kitiltott erőszakoskodóknak a mérkőzések előtt két órával jelentkezniük kell a rendőrségen, ahol legalább két órára őrizetbe veszik őket. Így lesz ez akkor is, ha lakóhelyüktől távol tartózkodnak - akkor a hozzájuk legközelebbi őrs az illetékes. Aki elmulasztja a megjelenést, 10 és 60 nap közötti elzárással büntethető. A rendbontásért járó, ma 500 és 50 000 ezer dinár (1500 és 150 000 forint) közti büntetést a tízszeresére emelik.

Jóval szorosabb pórázra fogják a klubokat is, melyeknek biztosítaniuk kell stadionjaikban egy helyiséget, ahová a rendbontókat azonnal el lehet zárni, irodát az ítéletet a helyszínen kimondó szabálysértési bírónak, és kötelesek lesznek saját pénzen térfigyelő kamerákat beszerezni.

Szlovákiában szigorítanak

Megszigorították a rendezői felügyeletet a szlovákiai stadionokban, miután az utóbbi időben számos szurkolói incidensre, összecsapásra és garázdálkodásra került sor.

November elsejétől kezdődően a nemzeti labdarúgó- és jégkorong-bajnokság mérkőzéseit olyan stadionokban kellene lejátszani, amelyekben kamerás figyelőrendszer van. Ilyennel pillanatnyilag azonban csak négy futballklub rendelkezik. Az érintett klubok többsége ezt a feltételt még nem teljesíti, ezért súlyos pénzbüntetéssel kell számolnia. A dunaszerdahelyi DAC ideiglenesen úgy oldotta meg a dolgot, hogy a bajnoki mérkőzéseken operatőröket fog alkalmazni. Egyelőre nem tudni, mit szól ehhez a Szlovák Labdarúgó Szövetség.

Mindettől függetlenül kezd elterjedni, hogy az azonosított rendbontók fényképeit megkapják a rendezők, s az illetőket nem engedik be a mérkőzésekre. Tartós kitiltásra eddig nincs ismert eset.

DAC - Slovan rangadó

Oroszországban a huligánok tartanak rendet

"Oroszországban a szurkolói egyesületek ismerik azokat, akik hajlamosak a rendbontásra, de nyilvántartást nem vezetnek róluk, s vonatkozó jogszabályok hiányában nem is lehet kitiltani őket a stadionokból" - mondta Ivan Katanajev, a Szpartak Moszkva Fratria szurkolói egyesületének elnöke hétfőn.

A szurkolói egyesületek országos szervezete nemrég javaslattal állt elő, amely elsőre őrültségnek tűnhet, de az első kísérletek során figyelemre méltó sikerrel járt: részben a huligánkodásra hajlamos szurkolókra bízzák a rendfenntartást. Rendbontások azért időnként vannak, pénteken Kazanyban a szamarai Krilja Szovjetov 120 szurkolóját állították elő, miután tönkretettek 650 ülőhelyet a stadionban, majd a városban is balhéztak.

Romániában stewardokat alkalmaznak

Aki Romániában szurkolóként rendbontásra vetemedik, azt a hatóságok nyilvántartásba veszik, súlyos esetben ki is tilthatják a stadionokból. Az utóbbi években a csendőrség már nem a stadionon belül, hanem a környező utcákban foglalja el állásait, hogy a vadabb szurkolókat ne ingerelje az egyenruhások jelenléte. Újabban a sportklubok alkalmazásában álló civil rendfenntartók próbálják kordában tartani a rendetlenkedőket, általában nem sok sikerrel. Sokak szerint talán ezért is harapódzott el az utóbbi esztendőkben az erőszak a stadionokban. Amikor a "stewardok" nem győzik erővel és tekintéllyel, akkor vetik be a csendőrséget. A súlyos cselekményt elkövetőket kitiltják a stadionokból.

Sajátos helyzet alakult ki a Gigi Becali által birtokolt Steaua esetében. Mivel a bukaresti csapat szurkolói utálják a tulajdonost, és szeretnék, ha eladná csapatát másnak, Becali ezek "megregulázására" bevezette, hogy a Steaua meccseire csak személyi igazolvánnyal lehessen jegyet venni, így maga a tulajdonos előre kiszűrheti a randalírozókat.

Iskolai felvilágosítás Ausztriában

Évről évre egyre többször verekednek, randalíroznak az osztrák futballszurkolók a meccsek alatt. A rendőrség és a klubok többféle módon próbálják meg visszafordítani a folyamatot. A rendbontó szurkolókat kitilthatják a stadionokból, de nem ritka a pénzbírsággal végződő rendőrségi eljárás sem. Emellett külön rendőrségi szakértők foglalkoznak az egyes szurkolótáborokkal való kapcsolattartással. A megbízottak név szerint ismerik a rendbontásra leginkább hajlamos drukkereket, és szükség esetén a mérkőzések alatt erélyes, de nem fegyveres fellépéssel próbálják meg csillapítani a feszültséget.

Míg a 2005/2006-os évadban 54 testi sértésre volt példa, tavaly 277-re, az összes feljelentés száma pedig három év alatt 529-ről 1591-re nőtt. A hatóságok szigorúbb büntetéseket készítenek elő a tendencia megfékezésére. Az osztrák futballhuligánok egyre fiatalabb korosztályokból kerülnek ki, átlagosan 15-21 évesek. Az igazságügyi minisztérium tervei között ezért az is szerepel, hogy a szakértők a középiskolákban is végezzenek megelőző, tájékoztató tevékenységet.

Belgiumban már a sértő jelszavakat is büntetnék

Belgiumban nem jellemző a tettleges rendbontás a stadionokban, ennek eshetőségét általában csírájában elfojtják a rendőrök és más belügyi szervek. A kölcsönös gyalázkodás azonban mindennapos a szurkolótáborok között.

Október elején a belga parlamentben megkérdezték Annemie Turtelboom belügyminisztert, mit kíván tenni a lelátókról harsogó sértő szlogenek ellen. Válaszában elmondta, hogy szeretné elérni az ilyen cselekmények pénzbírsággal sújtását. Ahhoz azonban, hogy az ilyen előírásokat a gyakorlatban is érvényesíteni tudják, szükséges a klubok együttműködése. Felvette a kapcsolatot a labdarúgó-szövetséggel, és olyan magatartáskódex kidolgozását reméli, amely módot ad a magukról megfeledkezett szurkolók bírságolására. Az így befolyó pénz nem az államkasszába kerülne, hanem a sportklubokhoz, amelyek szociális célokra lennének kötelesek fordítani.

A Partizan ultrái szeptemberben agyonvertek egy francia drukkert

Ötéves eltiltást is kaphatnak a francia huligánok

A sportrendezvényeken tapasztalható erőszak elleni fellépésre 1993-ban szavazták meg az első törvényt Franciaországban. A titkosszolgálatok ötszázra becsülik a francia futballhuligánok számát, nagyobb részük Párizsban található, s elsősorban a hazai rangadókon okoznak jelentősebb rendbontásokat.

Az idei szezon kezdete óta a francia stadionokban bekövetkezett mintegy 15 incidenst és a Belgrádban huligánok által megvert francia szurkoló halálát követően szeptember végén a francia belügyminiszter átfogó "huligánellenes program" előkészítéséről döntött.

A rendőrségen belül külön részleget hoznak létre a huliganizmus elleni küzdelemre, amelynek feladata a kockázatosnak ítélt mérkőzéseken a rendbontásokat kezdeményezők kiemelése és az incidensek megelőzése, a klubok értesítése és a velük való kapcsolattartás, valamint az igazságügyi eljárások megindítása lesz. Emellett a jelenlegi 4000-ről 5000-re emelkedik a mérkőzések idején a stadionok környékére összesen kirendelhető rendőrök száma. A bajnoki mérkőzéseken átlagosan 2500 rendőr teljesít szolgálatot.

A prefektúrának már két éve joga van bírósági döntés nélkül is kitiltani sporteseményekről és a sportlétesítmények környékéről minden olyan személyt, akinek viselkedése veszélyeztetheti a közrendet. A bírói döntés nélküli kitiltás nem haladhatja meg a három hónapot, de annak megszegése közel négyezer eurós pénzbüntetést von maga után. A bíróság akár ötéves kitiltást és börtönbüntetést is kiszabhat a randalírozókra, és feloszlathatja az erőszakosnak ítélt szurkolói klubokat.

Németországban a regionális ligában vannak botrányok

Az erőszakos cselekmények nem ritkák a német stadionokban sem, de nem jellemzők a Bundesliga első osztályára. Ez is magyarázza, hogy a berlini Hertha szurkolóinak néhány hónappal ezelőtti, Üllői úti "molesztálása" országos visszhangot váltott ki.

Az alacsonyabb osztályokban és mindenekelőtt a regionális ligában ugyanakkor gyakori a szurkolói randalírozás. A klubok biztonsági alkalmazottai és a rendőrök közösen igyekeznek azokat megfékezni, a rendbontók ellen határozottan és keményen lépnek fel, és az elmúlt hónapokban ennek kapcsán számtalan őrizetbe vételre került sor. Gyakori, hogy a randalírozás már a mérkőzés helyszínére tartó vonatokon megkezdődik, a hatóságok ezért is fontolgatják, hogy vasúti alkoholtilalmat rendelnek el.

Németországban stadionlátogatási tilalom rendelhető el abban az esetben is, ha csak a gyanúja áll fenn annak, hogy egy adott szurkoló rendzavarásban vett részt. Egy ilyen jellegű, két évre szóló látogatási tilalmat támadott meg a karlsruhei bíróságnál a Bayern München egy 19 éves szurkolója, aki ellen még 2006-ban olyan általános tilalmat rendeltek el, amely az ország valamennyi stadionjára szólt. A gyanú szerint ugyanis kedvenc csapata duisburgi mérkőzésén társaival együtt randalírozott, amit azonban konkrétan nem lehetett rábizonyítani, ő maga pedig cáfolt. A legfelsőbb bírói testület azonban az eltiltást elrendelő egyesületnek adott igazat arra hivatkozva, hogy ilyen esetekben már a gyanú felmerülése is elegendő. A határozat indoklásakor a bíróság szóvivője arra hivatkozott, hogy egyrészt a Német Labdarúgó Szövetség ajánlásaiból indult ki, másrészt pedig leszögezte: a sportmérkőzések biztonságát, illetve azok zavartalan lebonyolítását mindenképpen védelmezni kell a potenciális rendzavarókkal szemben. A bíróság szerint a szóban forgó 19 éves szurkoló nem tudta az ellenkezőjét - azaz ártatlanságát - bizonyítani. A Német Labdarúgó Szövetség és a szövetségi rendőrség egyformán üdvözölte a bírósági határozatot.

Ma már kevés botrány van Nagy-Britanniában

Az angol labdarúgás újkori történetének legsötétebb epizódja a Liverpool és az olasz Juventus 1985-ös BEK-döntője volt, amelyet a brüsszeli Heysel-stadionban játszottak. Az angol szurkolók a meccs előtt rátámadtak a Juventus-táborra, és a verekedésben, valamint a pánikszerű tülekedésben 39 ember lelte halálát. Az angol klubokat ezután öt évre kizárták az európai kupaküzdelmekből.

Ennek a korszaknak azonban jó ideje vége, az élvonalbeli mérkőzések ma már ismét családi eseménynek számítanak. Ennek ára az, hogy minden meccset rendkívül komoly biztonsági előkészületek előznek meg. A Premier League, az angol élvonal nagycsapatainak stadionjaiban arcazonosításra is képes zártláncú kamerarendszerek figyelik a közönséget - ezt a belépőjegyeken fel is tüntetik -, és ha nyilvántartott bajkeverőt fedeznek fel a lelátón, az illetőt a rendőrség kiemeli és eltávolítja. A futballhuligánok kemény magjáról központi, arcképes nyilvántartás áll a hatóságok rendelkezésére, számos notórius rendbontót örökre eltiltottak a meccsek látogatásától.

West Ham - Millwall, 2009/10, Ligakupa, első forduló

Mindez azonban nem jelenti, hogy az angol mérkőzéseken ma már ismeretlenek az incidensek. A West Ham United és a Millwall augusztus végi angol Ligakupa-mérkőzésén például a vendéglátó West Ham pályáját a meccs alatt három ízben is több százan elözönlötték a nézőtérről, a két csapat szurkolótábora öt órán át verekedett. Az éjszakai utcai zavargássá fajult tömegverekedés során egy személyt megkéseltek; sokan tégláktól, palackoktól, sőt pubokból kilopott dartsnyilaktól szenvedtek sérüléseket.

Összességében azonban hosszú évek óta nem volt olyan alacsony a futballhoz köthető erőszakcselekmények száma Nagy-Britanniában, mint jelenleg. Az élvonalbeli klubmeccseket rendszeresen 50-60 ezer néző látogatja - a tavalyi szezonban elérte a 37 milliót a nézőszám az angol és a walesi stadionokban -, ám az egész évadban mindössze 3842 személyt vettek őrizetbe rendbontás miatt.