- Mire számíthatnak az Eb-n a szurkolók, továbbjuthat a csapat?
- Az elsődleges célunk az, hogy emlékezetes produkciót láthassanak a nézők. Küzdeni, hajtani fogunk az utolsó leheletünkig, mert szükségünk van arra, hogy a gyerekek megszeressék a futsalt (minden mérkőzésre 500 iskolás ingyen jegyet kapott - a szerk.), példaképet válasszanak maguknak, és ezáltal minél többen kezdjenek el játszani. Ha ez a játék eredményességgel is párosul, akkor még inkább örülhetünk a játékosokkal. Ha egy meccset megnyerünk, akkor már biztos a továbbjutás. Éppen ezért nem foglalkozom azzal, hogy kilenc, honosított brazilja van Azerbajdzsánnak, vagy hogy olyan futsalhatalommal játszunk, mint Csehország, amely évek óta mindegyik világversenyre kijutott. Csak saját magunkkal foglalkozunk. A két győzelemről sem mondunk le, ebben az esetben ugyanis a negyeddöntőben egy vélhetően nem csúcsfavorit csoportmásodikat kapunk, s akkor a tét már a négy közé jutás lenne. A realitás alapján, a hazai pálya előnyét is beleszámítva egy mérkőzést nyerhetünk meg, amivel már a nyolc közé jutnánk.
- Minek köszönhető, hogy a világválogatott összeállításakor Magyarországról is válogatnak? Korábban a kapus Balázs Zoltán, nemrég pedig Lódi Tamás kapott meghívót.
- Vannak jó eredményeink, amelyekre felfigyelt a világ. A Világkupán Argentínával játszottunk a bronzéremért, és Lódi Tamás négy gólt lőtt az ellenfélnek. Az argentin edző irányította a világválogatottat Brazília ellen, így volt miért emlékeznie a magyar játékosra. Mint ahogy van okuk emlékezni a braziloknak is, hiszen Lódi egy alkalommal egy visszahúzós csellel elfektette Falcaót, a világ legjobb futsaljátékosát. Tamásra egyébként nagyon büszke vagyok: 2003. február 6-án, amikor még csak 19 éves volt, én válogattam be először, és a Belgium elleni meccs második félidejében egyből gólt rúgott. Azóta 106-szoros válogatott, lassan már 10 éve van velem.
- Öt éve, amikor az [origo] szerkesztőségében járt, arról panaszkodott, hogy kevés az igazolt játékos Magyarországon. Azóta javult a helyzet?
- Felnőtt férfijátékosból nem lett több, azóta is csak körülbelül 300 van, de közben beindult a női futsal és több az utánpótláscsapat is, ezekkel együtt körülbelül ezer játékosa van Magyarországnak. Brazíliában ez a szám 12 millió, Csehországban 30-35 ezer, de még Finnországban is több mint 20 ezren vannak. Persze Magyarországon is sokan kispályáznak, ám az 5+1-es szakszervezeti teremfociból - ami maradjon is meg tömegsportnak - nem lehet továbblépni a válogatottság felé. Csak a futsal az, amit elismernek az egész világon, a mostani Eb-re például 50 ország jelezte indulási szándékát.
Kozma Mihály szerint nem szégyen tanulni a legjobbaktól - a Falcao vezérelte brazilokkal kétszer is megmérkőztek a magyarok 2009-ben
- Miképp lehet ilyen rossz arányszámokkal felvenni a versenyt a topcsapatokkal?
- Igyekszünk kiválasztani a technikás játékosokat, mivel ez dönt el mindent. Ha technikailag képzett valaki, akkor taktikailag sokkal több dolgot meg lehet vele csinálni. Aki nem tudja nagy sebességű futás közben pontosan odapasszolni a labdát a társának, azzal semmiféle taktikáról nem beszélhetünk. Ha megvan a taktikai tudás, akkor gazdaságosabban lehet mozogni: kevésbé fárad el a játékos, nem futkározik annyit, és ez mentálisan is hasznos, hiszen nagyobb lesz az önbizalma. Amióta én vagyok a kapitány, a legfontosabb mindig a csapatszellem volt. A nagyobb egyéniséget felvonultató külföldiek ellen csak egy egységes, egymásért küzdeni tudó csapatmunkával lehet nyerni. A poroszos iskolarendszerből fakad, hogy hazánkban kevésbé nőnek ki a személyiségek, az ego utasításokat vár, hogy megszabják neki, mit csináljon. A déli országok - spanyolok, olaszok, de ide sorolnám a brazilokkal teletűzdelt Azerbajdzsánt is - játékosai nem ebben a szisztémában kapják a neveltetést, sokkal inkább a személyiséget erősítik az iskolarendszerükben, és emiatt sokkal gyorsabban, határozottabban tudnak dönteni a pályán. Ezt csak csapategységgel lehet ellensúlyozni.
- Vagy azzal, ha a magyarok is igazolnának brazil játékosokat. A magyarokat is elérheti egyszer a honosítási hullám?
- Klubszinten felmerült, de ennek valamilyen hátteret kell biztosítani, hiszen valakinek ki is kell fizetni őket. Korábban volt brazil játékosa az Aramisnak és a Gödöllőnek is, a Berettyóújfaluban most is játszanak ketten, a Győr pedig nemrég igazolt egy brazilt és egy uruguayit.
- Ők nem álmodnak a magyar válogatottról?
- Lehet, hogy szeretnének bekerülni, de nem merült még fel ez a kérdés.
- A jó brazilok honosítása tényleg csak pénzkérdés?
- Először is be kellene férniük a magyar válogatottba. ha ezt a szintet megütik, akkor lehetne kezdeményezni a honosítást. De a klubnak is akarnia kell, hiszen fél-egyéves szerződésekkel nincs sok esély arra, hogy valaki három évig - ennyi kell az állampolgársághoz - biztosan Magyarországon játsszon. Azerbajdzsánban más a helyzet, ott pénzzel mindent el lehet intézni, ezért is futsalozik náluk annyi brazil.
Madarász (hátul), Lódi (7-es mezben) és Tóth Szabolcs - évek óta ők alkotják a magyar csapat gerincét
- Vágyik rá, hogy brazilok legyenek a magyar csapatban?
- Nem. Azt szeretném, ha egyre több magyar gyerek űzné ezt a sportágat, és ahogyan találtunk Gyurcsányit, Lódit, Madarászt, Balázs Zolit, ugyanúgy találnánk új tehetségeket. Ne feledjük, hogy Dróth Zoltánt egy éve még senki nem ismerte, ma viszont már ott van a legjobb 14 magyar játékos között. Úgy gondolom, az Eb egyik felfedezettje lehet.
- A 12 Eb-résztvevő ország közül melyikben futsaloznak profi játékosok?
- Rajtunk kívül talán mindegyikben. Az azerbajdzsáni bajnokság a rengeteg brazillal természetesen profi, a többieknél pedig, ha nem is az egész bajnokság, de a legjobb csapatok szinték azok. Nálunk is vannak olyan játékosok, akik ebből élnek, de ez messze van a profizmustól,szervezettségben és hozzáállásban egyaránt. Egy profi sportoló ugyanis mindent alárendel a sikernek: az életmódját, az edzésen mutatott teljesítményét, a táplálkozását; mi ettől még messze vagyunk. Én inkább jól, vagy éppen kevésbé jól megfizetett magyar amatőr játékosokról beszélnék.
- Mi kellene ahhoz, hogy itthon is profi legyen a sportág?
- A tulajdonosokon, a szponzorokon múlik, hogy mennyit akarnak a futsalra áldozni. De nem csak pénz kell hozzá, hanem szervezettség és megfelelő infrastruktúra, szakmai hozzáértés, orvosi háttér - sorolhatnám, ám egyértelmű, ha egy klub nagyon szeretné, akkor megfelelő anyagi fedezettel s a profi világból hozott szakemberekkel el tudna indulni a profivá válás útján.
Lódi Tamás: a jó játék külföldi szerződést érhet |
Lódi Tamás 2009 decemberében a világválogatottban is bemutatkozott, az ellenfél két meccsen a világbajnok és egyben házigazda Brazília volt: "A vereségek ellenére is óriási élmény volt a két mérkőzés, ami feltűnt, hogy minden játékos roppant technikás, labdabiztos. Egy edzés elég is volt, hogy összeszokjunk, s az első meccsen majdnem meg is leptük a világ legjobb csapatát, Brazíliát, amely még a világválogatottnál is jobb" - nyilatkozta a 27 éves játékos, aki jelenleg a Győrben játszik, előtte pedig Székelyudvarhelyen futsalozott több magyar válogatott csapattársával. Bízik abban, hogy ha a futsal-Eb-n jól játszik, akkor felfigyelnek rá egy erős külföldi bajnokságból: "Hollandia, Belgium és Horvátország reális cél lehet, de szívesen kipróbálnám magam a spanyol, az ukrán, a portugál vagy az orosz bajnokságban is." A játékos hozzátette: egyáltalán nem bánja, hogy nem lett nagypályás játékos Újpesten, mivel a futsalban jobban megtalálta a számítását: "Ezzel együtt továbbra is nagyon drukkolok a liláknak!" Lódi szerint a válogatott kicsattan az önbizalomtól, ami könnyen hozzásegítheti őket ahhoz, hogy egy vagy két győzelemmel bejussanak a legjobb nyolc közé. |