"Ez nem egy panorámás budai lakás" - megint nem sikerült eladni a Vasast

Még mindig nem kelt el a Vasas Futball Kft., az olasz befektetőjelölt újabb halasztást kért, amire a Vasas elnöksége nemet mondott, és elállt a megállapodástól. Bő egy év alatt már harmadszor hiúsult meg a futballklub - a vezetők által minden esetbe biztosra vett - értékesítése, ám Markovits László klubelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy alkalmatlanok lennének. Szerinte anyagilag még így is jobban járnak, mintha a vevőjelölt kérésére leváltott Mészöly Gézával dobogtatnák a Vasas-szívet. Interjú Markovits Lászlóval.

- Miért hiúsult meg ismét a szerződés aláírása?
- A végleges szerződést január 15-én kellett volna aláírni, ám a BDO nevű könyvvizsgáló cég nem tudta befejezni december 31-ig a futball kft. átvilágítását. Az aláírást egy hónappal elhalasztottuk, közben a könyvvizsgáló befejezte az átvizsgálást, a vevőjelölt ismételt halasztás kért, mert szerinte maradtak még nyitott kérdések.

- Ezúttal miért nem egyeztek bele a halasztásba?
- Az elnökség szerint a halasztás kérése nem teljes mértékben megalapozott, ezért a Vasas elállt az előszerződéstől, ami azt jelenti, hogy nem zártuk be ugyan az ajtót, de a vevőjelölttel immáron nem vagyunk szerződéses viszonyban, így mások felé is nyithatunk.

- Sokat vitázott az elnökség, mire meghozta a döntést?
- A Vasas elnöksége konstruktívan működik, mindenki elmondta a véleményét, és egyhangúan döntött, nem is volt ellenszavazat. Az elnökség nem akarta a határidőt meghosszabbítani, hiszen így már nincsen elkötelezettsége a klubnak a vevőjelölt felé. Ha szükségük van egy-két hétre, akkor ezt követően is megköthetjük a végleges szerződést. Igaz, addig mással is tárgyalhatunk.

- Lát rá esélyt, hogy új vevő érkezzen?
- Miért ne látnék, az esély megvan rá.

- Hétfőn azt mondta, megérti, ha sokan csalódottak, és ön sem örül, ám legalább ennyire optimistának is tűntek a szavai. Hogyan érez valójában?
- Az egyik szemem sír, hiszen négy-öt hónapja dolgozunk valamin sikeres végeredmény nélkül, pedig rengeteg olyan előjel volt, ami alapján remélhettük, hogy ezúttal tényleg megkötjük a szerződést. A másik szemem nevet, hiszen jobb helyzetben vagyunk, mint fél évvel ezelőtt. Nem azon kell csámcsogni, hogy az egyesületnek nem sikerült érvényesítenie a szerződést és nem kell mindenkit hülyének vagy alkalmatlannak nevezni, inkább azt kell látni, hogy a mai magyar sport hová süllyedt, és hogyan lehetne megmenteni.

- Mik azok a nyitott kérdések, amelyek miatt nem írta alá a szerződést a vevőjelölt?
- Ez üzleti titok, de azt ki merem jelenteni, hogy nincsen egyetlen olyan súlyos pont sem, amit egy végleges szerződésben ne lehetett volna leszabályozni. Halasztást kértek, ami nem volt megalapozott. Ha nem komoly a szándékuk, soha nem fognak aláírni, és akkor elmondhatjuk: jól döntöttünk hétfőn, és az energiáinkat ezentúl másra fordíthatjuk. Hogy pontosan miért kértek halasztást, azt Adriano Coppától kellene megkérdezni, talán az igazi okát soha nem fogjuk megtudni. Én sem arra törekszem, hogy megtudjam, hiszen semmin nem változtat.

Giovanni Dellacasa már januárt elején munkába állt a Vasasnál

- Egy hónapja azt mondta: ha visszakozna a vevőjelölt, és eltűnne a ködben, akkor több tízmillió forintos kártérítést kellene fizetnie. Ez megtörtént?
- Ez üzleti titok, a két félre tartozik, és ez sem változtat a helyzeten. Nem akarok olyan helyzetbe kerülni, hogy a nyilatkozatomat lobogtassa a vevőjelölt. Úgy gondolom, hogy nem kutakodni kellene a kártérítésről és a további pénzügyekről. Néha már úgy érzem, hogy sokan azt akarják kidomborítani, hogy Markovits Laci egy tehetségtelen, buta bohóc, akit megint hülyére vettek. Egy lehetőségünk volt, azzal próbáltunk élni, a változás annyi, hogy február 16-a óta nyitottak vagyunk más irányba is, igaz, a vevőjelölt továbbra is előnyös helyzetben van, hiszen mindent tud a Vasasról, és már csak rajta múlik, hogy lesz-e szerződés.

- Nem esik csorba a Vasas hírnevén, ha mégsem lesz új befektető?
- Elég hálátlan szerep, amit bevállaltunk. A társadalmi szervezetként való működést arccal vállaljuk s minden negatívumát viseljük. Vállalni kell, ha valaki eláll a szerződéstől, ha halasztást kér, vagy ha a szervezet a mesterségesen fenntartott labdarúgócsapatot nem tudja értékesíteni. Fontos lenne számunkra, hogy a tevékenységünket ne negatív módon ítéljék meg, hanem körültekintően. Hiszen ha nem is írjuk alá a szerződést, de addig is tartozásmentesen működtetjük a Vasas Sport Clubot. Azt nem tudom garantálni, hogy két-három hónap múlva eljön a Kánaán, ettől függetlenül azon dolgozunk, hogy megtaláljuk az új tulajdonost. Ez nem egy egyszerű, hiszen a Vasas nem egy budai várban lévő panorámás lakás.

- Nem érzi kínosnak, hogy kirúgták befektetőjelölt kérésére kirúgták Mészöly Gézát? Miért nem várták meg a szerződés aláírását, a pénz megérkezését, s léptek utána?
- A november 26-ai letétbe helyezés olyan feltételeket rögzített, amelyeket mind a két félnek teljesítenie kell. Az egyik, hogy a vevőjelölt által kiválasztott szakmai stáb január 4-én elkezdi a munkát, mi ennek megfelelően viselkedtünk. Sajnáltuk Mészöly Géza leváltását, tette a dolgát, amennyire tudta, de a Vasasnak az az érdeke, hogy lehetőséget adjon annak a vevőjelöltnek, aki a legtöbbet adta. Adriano Coppa cége már eddig többet áldozott a csapatra, mint az egész Vasas-szurkolótábor, vagy mint a szponzorok.

- Mit ért pontosan letétbe helyezés alatt?
- Az előszerződés mellékleteként a teljes vételárat közjegyző jelenlétében letétbe helyezték. Ez egy pénzügyi garancia, amely február 16-ával felszabadult, mivel nem jött létre a szerződés. De ez nem azt jelenti, hogy mi szélhámosok vagy bohócok vagyunk, hanem egyszerűen ilyen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, és közben tesszük a dolgunkat, és közben nemcsak a focicsapatot, hanem a többi szakosztályt is fenntartjuk. Egy szurkoló csak annyit láthat, hogy a Vasas tárgyal, tárgyal, tárgyal, majd nem ír alá semmit. Ez történt, de nem volt más választásunk. A Mészöly családnak is volt egy éve arra, hogy hozzon valakit, a Vasas család is összefoghatott volna, de november 26-áig nem történt semmilyen előrelépés. Ekkor végre valaki aláírt egy előszerződést, a többiek maximum szándéknyilatkozatokat küldtek. A mostani volt az első komolyan vehető jelölt, aki legalább egy 15 oldalas előszerződést aláírt - pénzügyi garanciákkal, svájci közjegyzővel, jogi felelősséggel. Ez garantálta, hogy rendelkezik a megvételhez szükséges pénzzel. Az más kérdés, hogy hétfő óta már nem csak ebben a lehetőségben kell hinni.

- Igaz, hogy részben a befektetőjelölt által hozott sportigazgató, Mauro Bressan finanszírozza a csapat költségeit?
- Mauro Bressan jelentős segítséget adott a támogatói körétől érkező pénzzel, ami nagyban segíti a csapatot abban, hogy jól fejezze be a szezont, és a tavasszal előrébb lépjen. Ha Mészöly Géza marad, akkor most foghatnánk egymás kezét, és azon sajnálkoznánk, hogy el kellett adni Lázokot és Dobricot, és szegény egy olyan csapattal kellene, hogy érvényesüljön, amely az őszinél is gyengébb lenne. Számunkra nem volt alternatíva, nem öt befektetőből választottunk ki egyet, és éppen az nem írta alá, hanem egy jött, egy van, és a mai napig is csak egy van. Megveheti bárki a klubot, aki megfelel a Vasasnak, és ha nem Giovanni Dellacasával akar dolgozni, hanem a saját unokatestvérével, akkor ő lesz a csapat edzője. Bressan Delacassával jött, és most jobb helyzetben vagyunk, mint ha Mészöly Gézával dobogtatnánk a Vasas-szívünket.

Mészöly Géza nem haragszik a Vasasra

Január 1-jével a luxemburgi bejegyzésű svájci-olasz befektetőjelölt kérésére a Vasas felmondott Mészöly Géza vezetőedzőnek, a helyét pedig Giovanni Dellacasa vette át. Mivel a Vasas elállt a szerződés aláírásától, felmerül a kérdés, hogy volt-e értelme a szurkolók és a játékosok körében is elimert Mészöly menesztésének.

"Nem örültem annak, ami történt, és a mai napig igen rossz érzés visszagondolni erre az ügyre, de igyekszem magam túltenni rajta. Próbálom lezárni a történteket, és hasznos elfoglaltságot találni magamnak" - mondta az [origo]-nak Mészöly Géza volt vezetőedző, akit január 1-jével menesztett a Vasas a luxemburgi bejegyzésű svájci-olasz befektetőjelölt kérésére.

Mészöly jelenleg Ürömön, az önkormányzattal közösen a labdarúgáshoz kedvet érző gyerekeknek tart toborzást a helyi műfüves pályán, ez a munka azonban csak átmeneti megoldás a számára. "Ha lesz olyan vezetőedzői lehetőség, amelyet ugyanolyan elszántsággal, szívvel-lélekkel tudok csinálni, ahogy tettem azt a Vasasnál és az Újpestnél, akkor újra leülök a kispadra."

De vajon akkor is, ha a Vasas hívná? "Erre csak azt tudom mondani, hogy a csapatnak van most vezetőedzője, aki nyárig biztosan kitölti a szerződését, hogy utána mi lesz, azt én nem tudom. Egy biztos, nem fogok soha a Vasas ellen szurkolni, sőt azért drukkolok, hogy minél jobban szerepeljen. Nem haragszom a klubra, és igazából soha nem is haragudtam. Amikor felmondtak nekem, akkor is úgy gondoltam: ha az segíti jobb anyagi lehetőségekhez a Vasast, hogy én felállok a kispadról, akkor nekem ezt meg kell tennem."

Magyarországon nem a Vasas az első klub, amelyet hiteget egy befektető, majd az üzletből nem lesz semmi. Mészöly Gézának van külföldi tapasztalata, ezért kérdeztük, hogy ez vajon magyar sajátosság, vagy máshol is előfordulhat hasonló eset. "Amikor külföldön játszottam, nem volt rálátásom a klubok gazdasági életére, nem tudtam, hogyan működnek ezek a dolgok. De nem hinném, hogy ez magyar sajátosság lenne. Sajnos tény, hogy manapság nagyon nehéz befektetőt találni, minden klubnak meg kell ezzel küzdenie. És nem csak a kicsiknek, elég megnézni a nagy angol klubokat, ahol egymást váltják az ismeretlen milliárdosok és olajsejkek."

- Egy hónapja azt mondta, hogy még egy fillért sem kapott a Vasas "az új tulajdonostól", azóta azt lehetett olvasni, hogy a 25 milliós törökországi edzőtáborozást az olaszok állták.
- Sehol nem tettem említést 100 ezer euróról, erről csak a média írt. Annyit mondtam, hogy február 15-ig egy bizonyos pénzösszeget kapunk azért, hogy a szerződés aláírásáig is nyugodtan készülhessünk. Ez így is történt.

- Akkor is megérte Bressanék hatalomátvétele, ha a vevőjelölt végül eltűnik a ködben, a két olasz pedig marad?
- Igen, akkor is, mert Bressan sportigazgatóként olyan forrásokat tud előteremteni, amelyek nagyon hiányoznának. Ő már nem csak ígérget, hanem tényleg pénzzel segíti a csapatot. Nem azért vállalt kötelezettséget, hogy a vevőjelöltet segítse, hanem mert úgy gondolja, hogy segítenie kell azt a klubot, amellyel ő hosszú távra tervez.

- Ez miért éri meg neki?
- Húsz- vagy mondjuk ötvenmillió forint tetemes összeg, ám Olaszországban 200 ezer euró egy olyan futballista számára, aki a Bajnokok Ligájában futballozott, nem biztos, hogy olyan sok. Viszont számára ezt megéri befektetni annak érdekében, hogy nálunk sikeres legyen.

- Február 15-én volt esedékes az olasz sportigazgató és a vezetőedző fizetése. Ezt ki fizette ki végül?
- Ezt nem a Vasas állja, hanem Bressan. Fontos különbséget tenni a vevőjelölt és Bressan között. Ő a saját költségeire garanciát vállalt, a saját fizetésüket nyárig megoldják a vevőjelölt szándékától függetlenül. A sportigazgató, miután megismert minket, azt mondta: lát a Vasasban fantáziát, és bár érezte a bizonytalanságot, az edzővel együtt szavukat adták, hogy február 16-a után is tovább csinálják azt, amit elkezdtek. Bíznak abban, hogy lesz új tulajdonos, de ha nem, június 30-ig akkor is a Vasasnál végzik a dolgukat.

- Ha novemberben újrakezdhetné, mindent ugyanígy csinálna?
- Ugyanezt tenném, esetleg bizonyos pénzügyi garanciákat előbb kérnék. Bár utólag könnyű okosnak lenni, szóval még sem biztos, hogy bármit másképp tennék. Február 16-án más arról nyilatkozni, hogy novemberben miben bíztunk, mit láttunk, akkor még nem volt kétely és semmi olyan jel, ami nem tetszene.

- Mit mondana egy Vasas-drukkereknek, aki azt kérné: őszintén mondja el, mi lesz a klubbal, lesz-e új tulajdonos vagy sem?
- Garantált a tavaszi szezon tartozásmentes befejezése, ráadásul egy erősebb kerettel, mint amilyen az őszi volt. Bizakodhatunk abban, hogy végérvényesen megtaláljuk a megfelelő tulajdonosi struktúrát, de garantálni ezt nem tudom.