Akik nem szerződtetik, hanem kinevelik a sztárokat

Sikeredzőnek általában azokat a szakembereket tartják, akik bajnokságot, kupát nyernek csapatukkal, pedig az eredményességet nem csak trófeákkal lehet mérni. Akadnak olyan edzők is a topligákban, aki rendre a maximumot, vagy még annál is többet hoznak ki kevésre taksált csapatukból, ám elismerésre csak ritkán számíthatnak.

Angliában 1994 óta minden szezonban megválasztják a Premier League legjobb edzőjét, de mindössze egyszer fordult elő, hogy nem az aktuális bajnokcsapat mestere nyert. 2001-ben George Burley volt a díjazott, mert az újonc Ipswich Townnal az ötödik helyen végzett. Most a Chelsea szakvezetőjét, Carlo Ancelottit tartják a legesélyesebbnek, ám sokak szerint a Fulhamnél dolgozó Roy Hodgson jobban megérdemelné a díjat, mert fantasztikus munkát végez a londoni klubnál.

A Fulham 2002-es feljutása óta középcsapatnak számít, ugyan egy-egy idényben a kiesés ellen küzdött, de alapvetően a mezőny közepén végez. Hodgsonnal javult a csapat teljesítménye, a 2008-2009-es idényben hetedik volt, ami az egyesület történetének legjobb élvonalbeli helyezése, és egyben azt jelentette, hogy indulhatott az Európa Ligában. A Fulham a nemzetközi sorozatban minden várakozást felülmúlva szerepel, hiszen a Juventust és a német bajnok Wolfsburgot búcsúztatva már elődöntős.

Hodgson nem kér a sztárokból

Az angol sajtó a torinóiak kiverése után figyelt fel Hodgson kiváló munkájára, korábban nem nagyon foglalkoztak vele, pedig az edző nem akármilyen eredménysorozattal rendelkezik. Nyert svéd és dán bajnokságot, volt svájci és finn szövetségi kapitány, a svájci válogatottat kivezette az 1994-es világ- és az 1996-os Európa-bajnokságra, és dolgozott az Internél is, amelyet 1997-ben az UEFA-kupa döntőjéig vezetett.

Angliában azonban 2007. decemberi kinevezéséig egyáltalán nem számított ismert edzőnek, és később is az Európa Liga-menetelés kellett ahhoz, hogy elismerjék a munkáját, amelynek köszönhetően a Fulham tartja a lépést a gazdagabb klubokkal.

Hogy az anyagi lehetőségekkel Hodgson mennyire tisztában van, azt jól jelzi az alábbi nyilatkozata is. "Az előző idényben hetedikek lettünk, és nagyszerű lenne, ha ezt tartani tudnánk. De óvatosnak kell lennünk, hogy ne várjunk túl sokat a csapattól, mert ha így tennénk, akkor meg kellene változtatnunk a Fulham működésének alapjait. Arról van szó, hogy igyekszünk óvatosan vezetni a klubot, és okosan költeni a tulajdonos pénzét" - mondta a szakember, aki maximálisan betartja a saját maga által szabott határokat.

Ehhez persze megfelelő szakmai tudás is kell, hiszen más nem biztos, hogy kiszúrta volna az FC Köbenhavn norvég középhátvédjét, Brede Hangelandot, aki jelenleg a Premier League egyik legjobb védője, több sztárklub is meg akarja szerezni. Vagy említhetnénk a fiatal Chris Smallingot, akit ingyen szerzett meg Hodgson az amatőr Maidstone Unitedtől, most pedig nyolcmillió euróért eladta a Manchester Unitednek.

A korábban még a klub szurkolói által is kritizált csatár, Bobby Zamora rendkívül gólerős lett Hodgson irányítása alatt, és nincs kizárva, hogy hamarosan a válogatottban is bemutatkozhat. Nem csoda, hogy a támadó csupa szépet mond az edzőjéről. "Sokkal szervezettebbé tette a csapatot, mindenki tudja, hogy mi a feladata. Néha nagyon utáljuk az edzéseit, de mindig tökéletesen világos, hogy mit vár tőlünk, és az eredmények magukért beszélnek" - fejtette ki Zamora.

A Fulham mesterét az utóbbi hetekben kapcsolatba hozták a Liverpoollal is, ám nagyon úgy tűnik, hogy Hodgson nem is akar sztárklubnál dolgozni. "Ki tudja: ha igazoltunk volna néhány úgynevezett sztárt, 10-15 millió fontért, heti 50-60 ezer fontos fizetéssel, talán ők nem tennék úgy oda magukat az edzéseken. Lehet, hogy akkor más munkamódszerekre lenne szükség" - állította a szakember.

Arany kispad a középmezőnyből

Hasonló a felfogása a spanyol Joaquín Caparrosnak is, különben aligha dolgozna immár három éve az Athletic Bilbaónál - ráadásul a napokban hosszabbította meg egy évvel a szerződését. Nem véletlen, hogy a klub szeretné megtartani, hiszen jelenleg a hatodik helyen állnak, márpedig 2004 óta nem sikerült az első nyolcba kerülni a bajnokságban. Caparros 2007 nyarán vette át a csapatot, amely arról híres, hogy kizárólag baszk futballistákat alkalmaz. Mindez azt jelenti, hogy csak nagyon ritkán vesz drága játékost, sokkal inkább a saját nevelésű fiatalokra épít. Ez a politika az elmúlt években csak a kiesés elleni küzdelemre volt elég, ám Caparros irányításával a csapat tavaly kupadöntőt játszott, most pedig úgy tűnik, hogy a bajnokságban harcolja ki az európai kupaindulás jogát.

Persze Caparros már a Bilbao előtt is bizonyított, hiszen 2000 és 2005 között ő juttatta vissza a Sevillát az élvonalba és kialakította a későbbi kétszeres UEFA-kupa-győztes együttes alapjait. Ő vitte fel az első csapathoz Carlos Marchenát, José Antino Reyest és Sergio Ramost, szerződtette Júlio Baptistát, Renatót és Daniel Alvest. A klub sportigazgatójával, Monchival közösen meghatározott átigazolási politika jelszava az alábbi volt: "Hombres, no nombres", vagyis "Férfiak, nem nevek" - azaz a jelek szerint ő sem kedveli a sztárokat. Nem szerződteti, hanem kineveli őket.

Az olasz Massimiliano Allegri annyiban különbözik az előző két kollégájától, hogy őt szakmailag is elismerték hazájában, és elképzelhető, hogy a nyártól egy sztárklubnál dolgozhat. Allegri 2008 nyarán került Cagliariba, és a kilencedik helyre vezette a csapatot a Serie A-ban, amiért a 2008-2009-es idényben ő kapta az Arany kispad-díjat. Ezt a trófeát az élvonalbeli edzők szavazatai alapján ítélik oda, korábban Fabio Capello, Carlo Ancelotti, Cesare Prandelli és Roberto Mancini is volt díjazott.

A szardíniai együttes sokáig a mostani idényben is remekelt, februárban még a hetedik helyen állt, miközben a csapatból hárman (Davide Biondini, Federico Marchetti és Andrea Cossu) is bemutatkoztak a válogatottban. Mindennek köszönhetően Allegri megvédte címét, és másodjára is elhódította a legjobb edzőnek járó díjat, miközben pletykaszinten összeboronálták a Juventusszal, sőt, a szövetségi kapitányi poszt várományosaként is felmerült a neve.

Mindezek alapján nagy meglepetést okozott, amikor április 13-án a Cagliari menesztette. Tény, hogy az együttes éppen hullámvölgyben van, legutóbbi három bajnokiján nem tudott nyerni, de még így is tizedik a tabellán, és semmi veszély nem fenyegeti az élvonalbeli tagságát, ami már önmagában is remek eredmény.

Sokak szerint a háttérben az áll, hogy Allegri már mindenben megegyezett a Juventusszal, a nyártól ő lesz a torinóiak edzője. Ha valóban így lesz, akkor kiderül, hogy képes-e a sztárokból is kihozni a maximumot.

www.global-soccer.eu