A katalán klub az elmúlt két idényben szinte minden trófeát megnyert, ami csak lehetséges volt, a futballpályán történtekre tehát semmilyen panasz nem lehet Barcelonában. A korábbi elnök, Joan Laporta szerint a gazdálkodással sem volt probléma, a májusban távozott sportvezető azt állította, hogy a 2009-2010-es szezonban a Barca kilencmillió eurós profitot termelt. Utódja, Sandro Rosell szerint azonban ennek éppen az ellenkezője igaz: az új elnök egyik első dolga az volt, hogy az egyik legnagyobb könyvvizsgáló céggel, a Deloitte-tal átvilágította az egyesületet, és a vizsgálat azt állapította meg, hogy ugyanebben az időszakban a Barca 80 millió eurós veszteséget könyvelhet el.
Kreatív könyvelés
Szintén nem túl megnyugtató a csapat szurkolói számára, hogy még a fenti bejelentés előtt a klubnak 150 millió euró gyorshitelt kellett felvenni, hogy ki tudja fizetni játékosainak és az egyesület alkalmazottjainak fizetését. Rosell ugyanakkor igyekezett gyorsan leszögezni, mindez nem azt jelenti, hogy a Barcelonát csőd fenyegetné. "A bank tisztában van azzal, hogy megvan az üzleti tervünk arra, hogy visszafizessük ezt a kölcsönt. Az egyesület gazdálkodása nincsen veszélyben, mert továbbra is jelentős bevételt termel" - nyugtatta meg a közvéleményt az elnök.
A kérdés már csak annyi, hogy mekkora ez a bevétel, és ehhez képest mennyi a kiadás. Míg a Laporta-féle pénzügyi jelentés szerint az előző idényben a bevétel 446 millió euró volt, addig a Deloitte szerint csak 409 millió, és míg a korábbi vezetőség a kiadásokat 429 millió euróban adta meg, addig az új elnökség által kért könyvvizsgálat 478 milliót állapított meg. Rosell pénzügyekért felelős alelnöke, Javier Faus szerint szó sincsen arról, hogy a korábbi vezetőség meghamisította volna a könyvelést, az új elnökség ugyanakkor sokkal óvatosabb és elővigyázatosabb volt az egyes tételeknél. Laportáék beleszámolták a bevételbe például azt az összeget is, amit a Mediapro nevű televíziós társaságtól kap a klub a közvetítési jogokért, azonban a teljes summának csak 2013-ig kell befolynia a Barca számlájára, évi négymilliós részletekben. Rosellék ebből csak a most aktuális négymilliót vették figyelembe a pénzügyi helyzet meghatározásánál.
A saját sikereinek áldozata
A különbség többi része is hasonló tételekből áll: az Espanyol közel négymillióval tartozik az ifjúsági korú Raúl Baena leigazolása miatt - legalábbis a Barcelona szerint, mert a városi riválisnál úgy vélik, hogy a focistát ingyen szerződtették. A jogászok majd eldöntik, kinek van igaza, de Laportáék ezt a négymilliót is bevételnek számolták el, Rosellék viszont nem. Sőt, az új vezetőség a Thierry Henry elengedéséből származó nyolcmillió eurós veszteséget (ami a játékos értékének amortizációjából származik) is az előző idényre könyvelné, míg Laportáék úgy vélték, hogy ezt majd csak a 2010-2011-es idénynél kell számításba venni.
Az igazság valahol félúton van a két álláspont között. A Barcelona híveinek nem kell aggódniuk, hogy csapatuk csődbe megy, hiszen a katalánoknál több bevételt csak a Real Madrid termel szezononként, ugyanakkor a jelentősen megnőtt kiadások óvatosságra intik a vezetőséget. A Barcelona bizonyos szempontból a saját sikerének az áldozata: a kimutatás szerint a teljes bérköltség (amibe nem csak a játékosok, hanem a szakmai stáb és az adminisztrációs munkatársak fizetése is tartozik) 263 millió euró, ami jelentősen több a tervezetnél, nagy részben az extra bónuszok és a prémiumok miatt. A Real Madridnál ugyanez a tétel a 2008-2009-es szezonban (az elmúlt idény adatai még nem nyilvánosak) 187 millió euró.
Jól jön a remek utánpótlás
Mindezek alapján nem csoda, hogy a Barcelona a költségcsökkentést a magas fizetéssel rendelkező, ám alapembernek korántsem számító játékosok elengedésével próbálja elérni. Inkább ingyen elengedték Rafael Márquezt és Henryt, mint hogy tovább kelljen állni a csillagászati fizetésüket, Yaya Tourét sem marasztalták, és az egy évvel korábban megvett Dmitro Csihrinszkijt is eladták tízmillióval kevesebbért, mint amennyiért vették. Az eladásokból befolyt összeget ugyan erősítésekre fordították, sőt, ki is egészítették még tízmillióval, de a keret még mindig elég karcsú. Jelenleg mindössze huszonkét futballista alkotja, és minden jel arra mutat, hogy Josep Guardiola a B csapatból tölti fel.
Busquets (balra) és Pedro (jobbra) a jó példa
Mivel a katalánok utánpótlása kiváló, így ez nem okoz problémát: ahogy az egy évvel korábban alig ismert Pedro vagy Sergio Busquets is maximálisan bevált (mindketten világbajnokok lettek), úgy a felkészülési időszak nagy részében a felnőttekkel készülő, és a Szuperkupa döntőjének első mérkőzésén is szerepelt Sergi Gómez agy Oriol Romeu is befuthat.