A magyar játékosok és szurkolók jó ismerősként köszönthetik a svédeket, hiszen a legutóbbi négy selejtezősorozatból háromszor egy csoportban volt a két válogatott. A pénteki találkozó ebben az évtizedben már a hetedik tétmérkőzés lesz Magyarország és Svédország között: egyetlen döntetlent leszámítva mindig vereséget szenvedtünk. Csupán a legelső alkalommal, 2002 októberében tudtunk pontot szerezni, igaz, akkor idegenben: a 2004-es Európa-bajnokság kvalifikációs sorozatának nyitányán (Kenesei Krisztián és Zlatan Ibrahimovic góljaival) 1-1 volt a végeredmény.
Kenesei góljával vezetettünk:
Ibrahimovic testi épségét nem kímélve egyenlített:
Új edző, új szemlélet
Az akkori svéd válogatottból négyen minden bizonnyal most is a kezdő tizenegyben szerepelnek majd, míg magyar részről a csereként pályára lépett Gera Zoltánnak van erre esélye. Az is sokat eláruló adat, hogy az akkori svéd szövetségi kapitány, Lars Lagerbäck ült a kispadon a következő öt egymás elleni meccsen is, míg a magyar válogatottat ezen a hat találkozón három szakvezető irányította (Gellei Imre, Lothar Matthäus és Erwin Koeman), most pedig Egervári Sándor következik.
Igaz, immár a svédeknél is más állítja össze a kezdő tizenegyet: miután a válogatott lemaradt a 2010-es világbajnokságról, Lagerbäck lemondott posztjáról, utódja pedig Erik Hamrén lett. A szakvezető ezt megelőzően a norvég Rosenborgot irányította, korábban pedig dolgozott a dán Aalborgnál, hazájában pedig az Örgrytének és az AIK Stockholmnak volt az edzője. Az ő kinevezése nem csak személyi változást jelentett, hanem egyben szemléletváltást is: míg Lagerbäck a konzervatív edzők közé tartozott, addig Hamrén modernebb személetű tréner, és ez már rövid idő alatt is érződik a nemzeti csapaton.
Hamrén (jobbra) csábította vissza Ibrahimovicot
A 2000-es években a svéd együttesre általában a stabilitás és a minimális kockázatvállalás volt a jellemző. A csapat a klasszikus 4-4-2-es felállásban játszott, sokszor rendkívül unalmasan, és leginkább az ellenfél hibáira építve, de mivel nagyon képzett játékosai egy megbízható átlagot szinte mindig hoztak, így ez nagyon sokáig eredményes is volt - főleg, mert a támadó részlegben mindig akadt egy-két extraklasszis.
Nem véletlen, hogy Lagerbäck többször visszacsábította Henrik Larssont, ugyanakkor állandóan problémája volt Ibrahimoviccsal, aki egy támadóbb csapatra vágyott. Ráadásul a válogatott gerince majd egy évtizeden keresztül alig változott, a kulcsjátékosok (Larsson, Niclas Alexandersson, Tobias Linderoth, Fredrik Ljungberg) mindig ugyanazok voltak.
Ibrahimovic ismét motivált
Ugyan a nagy öregek közül páran még mindig ott vannak a válogatottban (Anders Svensson, Olof Mellberg és Andreas Isaksson továbbra is alapemberek), de a csere lehetőséget adott egy generációváltásra is. A svéd utánpótlás ugyanis nem rossz, az U21-es válogatott tavaly bronzérmes volt az Európa-bajnokságon, és Hamrén több fiatalabb futballistát is beépített a csapatba. A szakember a manapság talán a legkorszerűbbnek tartott, de mindenképpen a legdivatosabb 4-2-3-1-es felállást favorizálja, és a válogatottságot a vb-selejtezők kudarca után lemondó Ibrahimovicot is sikerült meggyőznie a visszatérésről.
Persze Ibrahimovic sohasem mondta azt, hogy végleg elköszön a nemzeti csapattól, és korábban is volt rá példa, hogy ideiglenesen nem szerepelt a válogatottban. "Az utolsó vb-selejtezőt követően, amikor eldőlt, hogy nem jutottunk ki Dél-Afrikába, úgy éreztem, elfogyott körülöttem a levegő. Nem volt motivációm. Most viszont fantasztikusan érzem magam a válogatottnál, már csak a fiatalabb játékosok miatt is" - jelentette ki a támadó azt követően, hogy a skótok elleni barátságos mérkőzésen ismét felhúzta a címeres mezt, és gólt is szerzett.
Maga Hamrén korábban kifejtette: csak akkor számít Ibrahimovicra, ha maximális lelkesedéssel játszik. "Egy motivált Ibrahimovic aranyat ér a svéd válogatott számára. Véleményem szerint ő a világ egyik legjobb játékosa" - mondta a szakvezető, aki érdekes elmélettel állt elő azzal kapcsolatban, hogy milyen felfogást vár el játékosaitól. "Nincs értelme úgy dolgozni, mint Füles a Micimackóból. Füles jó barát, de mindig szomorú, és lehajtott fejjel járkál. Jobban szeretem, ha a játékosaim olyanok, mint Micimackó, aki mindig vidám, lelkes, és elhiszi, hogy bármi megtörténhet. A lényeg a megfelelő hozzáállás: ha valaki a válogatottban játszik, akkor mindent bele kell adnia, és mindezt mosolyogva kell tennie".
Stockholmban mindenki optimista
Nos, jókedvből nincsen hiány, a csapat idei hat mérkőzéséből ötöt megnyert, és csak Szíriával játszott 1-1-es döntetlent - az ázsiai túrára azonban a ligaválogatott utazott el. A legutóbbi, Skócia elleni meccset - immár Ibrával - a svédek 3-0-ra nyerték, és a találkozó után a hazai sportsajtó valósággal lelkendezett.
Az Aftonbladet a mérkőzésről szóló tudósításnak az alábbi címet adta: "Svéd forradalom", és az újság szakírója, Simon Black "Tökéletes meccs" című írásában kifejtette: régen látta honfitársait ilyen bátran, ötletesen és pozitívan futballozni. Hamrén egyik nagy húzása a PSV Eindhoven sztárjának, Ola Toivonennek karmesterként való szerepeltetése. A csatár az utóbbi időben klubjában is középpályásként futballozik, és ez a szerepkör remekül áll neki: a skótok ellen a mezőny egyik legjobbja volt, ráadásul szükség esetén képes előrelépni a csatársorba Ibrahimovic mellé.
Egy újabb győztes Ibrahimovic-gól a magyar válogatott kárára:
A középpálya bal oldalán a fiatalabb generációba tartozó Emir Bajrami játszik, a jobb szélen pedig Johan Elmander, illetve Sebastian Larsson jelent alternatívát - előbbi a támadóbb, utóbbi a védekezőbb változat. Larsson szükség esetén jobbhátvédként is bevethető, de ezen a poszton általában Mikael Lustig szerepel, míg a védelem bal oldalán a magyar szurkolók által a Baselben is látott Behran Safari futballozik.
A két szélsőhátvéd sokat megy előre - korábban ez sem volt jellemző a svéd csapatra. Ami a védekező középpályásokat illeti, Hamrén visszavonta a veterán Anders Svenssont, akinek labdabiztossága rendkívül jól jön, és beleillik abba vébén is látott trendbe, amely szerint ezen a poszton is olyan focisták szerepelnek, akik a rombolásnál többet tudnak. A szakember másik nagy felfedezettje Pontus Wernbloom, aki szintén a védekező középpályás posztján futballozik.
A svéd keret:
Andreas Isaksson | kapus | 1981. október 3. | PSV Eindhoven | 77 | - |
Johan Wiland | kapus | 1981. január 24. | FC Köbenhavn | 3 | - |
Andreas Granqvist | hátvéd | 1985. április 16. | FC Groningen | 6 | - |
Mikael Lustig | hátvéd | 1986. december 13. | Rosenborg BK | 8 | - |
Daniel Majstorovic | hátvéd | 1977. április 5. | Celtic FC | 35 | 2 |
Olof Mellberg | hátvéd | 1977. szeptember 3. | Olimpiakosz | 102 | 7 |
Behrang Safari | hátvéd | 1985. február 9. | FC Basel | 16 | - |
Oscar Wendt | hátvéd | 1985. október 14. | FC Köbenhavn | 10 | - |
Kim Källström | középpályás | 1982. augusztus 24. | Olympique Lyon | 74 | 13 |
Sebastian Larsson | középpályás | 1985. június 6. | Birmingham City | 23 | - |
Anders Svensson | középpályás | 1976. július 17. | IF Elfsborg | 108 | 17 |
Pontus Wernbloom | középpályás | 1986. június 25. | AZ Alkmaar | 8 | - |
Tobias Hysén | középpályás | 1982. március 9. | IFK Göteborg | 12 | - |
Emir Bajrami | középpályás | 1988. március 7. | FC Twente | 4 | 1 |
Marcus Berg | csatár | 1986. augusztus 17. | PSV Eindhoven | 15 | 3 |
Johan Elmander | csatár | 1981. május 27. | Bolton Wanderers | 48 | 13 |
Zlatan Ibrahimovic | csatár | 1981. október 3. | AC Milan | 63 | 23 |
Ola Toivonen | csatár | 1986. július 3. | PSV Eindhoven | 8 | 2 |
A játékosok neve után a posztja, a születési ideje, a klubja, a válogatottban játszott mérkőzései, és az azokon szerzett gólok szerepelnek a táblázatban.
Szövetségi kapitány: Erik Hamrén.