A labdarúgást szabadtéri sportágként jelentősen befolyásolhatják az időjárási körülmények, ez az oka annak, hogy az észak-európai országokban nem őszi-tavaszi bajnokságot rendeznek, mint a kontinens többi részén, hanem naptári éveset szerint.
Ez azt jelenti, hogy a bajnokság tavasszal (jellemzően március végén vagy április elején) rajtol, nincsen nyári szünet, és az utolsó fordulóra ősz végén kerül sor, mivel télen a pályák többsége már alkalmatlan a játékra. Jelenleg 13 európai országban rendeznek ilyen formában bajnokságot: az egykori Szovjetunió tagállamai közül csak Grúziában, Ukrajnában és Azerbajdzsánban játszanak őszi-tavaszi szezon szerint, és éves rendszerű a bajnokság a skandinávoknál, valamint Írországban is.
Összhangban Európával
A tervek szerint azonban 2012-től már csak tucatnyi olyan ország lesz, ahol a naptári évnek megfelelően játszanak a csapatok, ugyanis az Orosz Labdarúgó Szövetség elnöke bejelentette, két év múlva áttérnek az egész Európában elterjedt bajnoki kiírásra. Mindez azt jelenti, hogy a 2011-es bajnokság hosszabb lesz a szokottnál: miután a csapatok oda-vissza játszottak egymással, nem osztanak érmeket, hanem 2012 tavaszán rájátszásra kerül sor, hogy augusztusban elindulhasson a 2012-2013-as idény, amely már szinkronban lesz Európa többi részével.
A szövetség elnöke, Szergej Fuszenko szerint ezzel a lépés segíti az orosz labdarúgást. "Az ötlet, hogy összhangba kerüljünk Európa többi részével, nem újdonság, ám eddig szinte semmi nem történt a megvalósítás érdekében. Ha tovább várunk arra, hogy a klubok létrehozzák a megfelelő infrastruktúrát, akkor akár tíz évet is veszíthettünk volna" - jelentette ki Fuszenko.
Idén az orosz bajnokság első fordulóját március 12-én rendezték, az utolsóra pedig november 28-án kerül sor. A tervek szerint a 2012-2013-as bajnokságot augusztusban kezdik, a téli szünet decembertől februárig tart, és május végén fejezik be a küzdelmet. Gyakorlatilag tehát az egyetlen differenciát az jelenti, hogy bevezetik a nyári szünetet, amire a nagyobb tornák, vagyis világ- és Európa-bajnokságok idején amúgy is szükség volt, még akkor is, ha Oroszország nem jutott ki. Idén például május 14. és július 8. között nem rendeztek meccseket.
A liga és a focisták is tiltakoznak
Azok az érvek tehát, hogy az új szisztéma szerint télen is játszani kell majd, amikor a pályák nem alkalmasak erre, nem nagyon állják meg a helyüket. Most is gyakran előfordul, hogy a bajnokság elején, vagy az utolsó fordulókban a csapatoknak farkasordító hidegben, jeges vagy havas talajon kell futballozniuk. Idén például a harmadik fordulóban, március 26-án a Krilja Szovjetov-Tom Tomszk találkozót mínusz 3 fokban játszották!
Az viszont valóban sokat számíthat, hogy az orosz bajnokság összhangba kerül az európai topligákkal. Eddig ugyanis az európai kupaszereplést kiharcolt gárdák csak fél évvel a kvalifikáció után léptek pályára a nemzetközi sorozatokban, lévén a bajnokság az év végén fejeződött be, az UEFA tornái viszont ősszel rajtolnak. Az átigazolási szezonok sem nagyon kedveztek az orosz csapatoknak, hiszen a nyári transzferperiódus alatt is zajlott a bajnokság, és az európai sztárklubok a versenysorozat közben vitték el legjobbjaikat, januárban ugyanakkor csak egyetlen hónapjuk volt arra, hogy erősítsenek.
A fentiek természetesen elsősorban azokat a gárdákat érintették, amelyek kijutottak a nemzetközi sorozatokba. A CSZKA Moszkva, a Zenit Szankt-Petyerszburg vagy a Rubin Kazany joggal érezhette úgy, hogy a bajnokság jelenlegi lebonyolítása akadályozza sikerüket a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában - és sikerült is kilobbizniuk a szövetségben a váltást, aminek a kiscsapatok nem nagyon örülnek.
De ellenzi az újfajta kiírást az Orosz Labdarúgó Liga (RFL) és a játékosok szakszervezete is, leginkább azért, mert a szövetség az ő megkérdezésük nélkül döntött.
"Aggasztó ez a kapkodás, amivel a szövetség meghozta a döntést a bajnokság kiírásáról. Jellemző, hogy a szervezet sem a szurkolók, sem a focisták véleményét nem kérdezte meg" - állt a szakszervezet közleményében. A labdarúgók érdekképviselete egy közvélemény-kutatást is végzett tagjai körében (jobban mondva az élvonal 16 klubja közül kilencnek a játékosait kérdezték meg), amelyen a futballisták háromnegyede úgy vélte: az éves rendszerű bajnokság sokkal jobb.