Kiss-Rigó László püspök: A játék transzcendens élményt nyújt

Augusztus elején KITE-Szeged néven új futballcsapat alakult Szegeden. Az NB III-ban elindult együttes többségi tulajdonosa Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, aki magánemberként állt az új klub mögé, de hivatásával egybecsengő missziónak tekinti, hogy szerepet vállaljon a város sportéletében. A püspök az [origo]-nak adott interjúban elmondta, hogy ezzel a tevékenységével egy Pál apostolig visszavezethető hagyományt követ, a labdarúgáson keresztül pedig az élet egyetlen igazi céljához is el lehet jutni.

- Miért döntött saját csapat létrehozása mellett, miért nem a már meglévő szegedi csapatban, a Tisza Volánban egyesítették erőiket?
- Saját csapatról szó sincs, sokkal inkább a Szegeden már régóta meglévő, különböző személyek és csoportok részéről megnyilvánuló szándék és akarat összefogásáról, hogy legyen a városnak egy magasabb célokat is elérni vágyó csapata. A szervezők egyébként a Tisza Volánt is megkeresték ezzel kapcsolatban.

- És mi volt a válaszuk?
- Nem én tárgyaltam velük, de mint a KITE-Szeged megalakulása mutatja, ők végül nem csatlakoztak az elképzelésekhez.

- Ön szerint elbír a város két, egyformán feljutásra, hosszabb távon az NB I-re pályázó csapatot?
- Egy ekkora városban kifejezetten igény és lehetőség is két NB III-as csapat versenyzése. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy mindkettő egyformán pályázna az NB I-re.

- De önök igen?
- Így van, ehhez szeretnénk a feltételeket megteremteni.

- Egyáltalán van igény Szegeden a futballra? Ott van a sikeres férfikézilabda-csapat, az élvonalbeli kosár- és vízilabdacsapatok, amelyek stabilan állnak a lábukon, miközben a futballcsapat legutóbbi NB I-es szereplése a klub csődjével zárult.
- Ez a sajnálatos csőd nem a játékosok és nem is a labdarúgást, sportot kedvelők miatt következett be. Az egészséges és tiszta labdarúgásra pedig természetesen óriási igény és szükség van Szegeden is.

- Milként gyakorolja a tulajdonosi jogokat? Felügyeli a csapat működését, irányítja a gazdálkodását, dönt az igazolásokról?
- Őrömmel adtam és adom a nevemet és erkölcsi támogatásomat a csapathoz, de a napi működésbe nem szándékozom belefolyni, arra megvannak a megfelelő emberek.

- Pedig egy sportegyesületnél rendszerint a tulajdonos diktál.
- Attól, hogy van egy bankszámlám, még nem biztos, hogy tele van a kassza. A cégalapítás ebben az esetben egy szimbolikus dolog volt, azt szeretnénk, ha mások is bekapcsolódnának. Máris jelentkeznek szponzorok, és meggyőződésem, többen is lesznek, akik segítenék a csapatot - ezen a téren is az átlátható, hátsó szándék nélküli együttműködést tudjuk elfogadni. Nálam az erkölcsi támogatáson túl fontos szempont volt az is, hogy csapat partnere legyen a gyulai Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémiának, amelynek az egyik alapítója és irányítója vagyok. Arra törekszünk, hogy kölcsönös előnyökkel járó, hasznos szakmai kapcsolat épüljön az akadémia és a csapat között, ennek keretében az akadémia két oktatója, a volt válogatott Keller József és Horváth Péter is játszik a KITE-Szegedben.

A polgármester nem akar viszályt

A KITE-Szegedet működtettő Profi Futball Kft.-t július 20-án jegyezték be a cégbíróságon, többségi - 51 százalékos - tulajdonosa Kiss-Rigó László, a kisebbségi kört pedig Magyar Anna, Molnár Róbert vállalkozó és Bakai Csaba, a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke, az új klub ügyvezetője alkotja.

A zöld-kék-fekete színekben szereplő KITE-Szeged - az NB III-ba az idei létszámemelés nyomán feljutott - Kisteleki TE indulási jogán játszhat a harmadosztályban. A csapatot a korábbi NB I-es labdarúgó, Major László, illetve novemberi eltiltásáig segítője, Brinszki Adrián irányítja.

Szegednek már van egy NB III-as együttese, a Tisza Volán SC. "Bízom benne, hogy a két klub nem ellenségként, hanem mint legyőzendő ellenfél tekint egymásra. A város szeretné motiválni mindkét felet, hogy együttműködve haladjon az NB II felé" - mondta Botka László, Szeged polgármestere. "Ezért a Tisza Volán támogatását tízről tizenöt millióra emelte az önkormányzat, éppen annyira, amennyit az új klub is kap. Az egy plusz egy éves szerződés elsődleges célja, hogy a 2012-13-as szezonban már legyen NB II-es csapata a városnak."

- Mint magánember vagy mint szeged-csanádi megyés püspök gyakorolja a tulajdonosi jogkört? Kell-e egy ilyen világi szerepet bármilyen módon is egyeztetni az egyházi szerepvállasával?

- Tud példát hasonló egyházi küldetésre futballban?
- Külföldi példák között említhetem Bosco Szent Jánosét a XIX. századból vagy Pál apostolét az I. századból, ha nem is kifejezetten a futball, hanem általában a sport területén. Jelenkorunkból pedig II. János Pál pápát vagy a mostani vatikáni államtitkárt, Tarcisio Bertone bíborost, aki az olasz televízió felkérésére bíborosként is kommentált első osztályú meccset.

- Önnél honnan ered ez a nagy fociimádat?
- A józanság itt is fontos erény, ezért imádatról szó sincs, csupán a játék tiszteletéről és szeretetéről, ami természetes igény, ajánlom saját egészsége érdekében azoknak is, akik számára még nem az.

- A meccseken is rendszeresen ott van?
- Ha a munkám és feladataim engedik, igyekszem ott lenni. Az elsőn éppen azért nem tudtam jelen lenni, mert egy távoli faluban öregfiúk meccsen vettem részt a falunap alkalmából, ahová már korábban elígérkeztem.

- Lehet-e szerepe annak, hogy éppen milyen pártállású önkormányzata van a városnak, amikor a támogatásokért kell megküzdeni a többi sportegyesülettel?
- Elméletileg a pártpolitikai hovatartozásnak nem lenne szabad befolyásolnia a sportban való együttműködést sem. Elég baj, ha a gyakorlatban mégis látunk erre példát. Ettől függetlenül én személy szerint soha nem küzdök támogatásért senkitől sem. Jelen esetben is arról van szó, hogy a mindenkori városvezetés fontosnak tartja-e a sport támogatását, társadalmi igények szolgálatának mérlegelésekor, és van-e hozzá anyagi lehetősége.

- Az utóbbi időben ön a második egyházi személy, aki a sport révén kapott nyilvánosságot, nemrégiben a gördeszkával trükköző rédicsi plébánosról szóltak a hírek. Lehet ezt már tendenciának nevezni?
- Itt sántítanak a sorszámok, és mint említettem, a tendencia Pál apostol óta kitapintható 2000 év óta kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel.

- A futballpályán olykor elszabadulnak az indulatok, a lelátón gyakori a durva beszéd, helyenként az istenkáromlás. Hogyan tudja ezt magában összeegyeztetni a hivatásával? Volt már olyan, hogy egy ilyen eset kapcsán a pálya mellett terelődött át a beszélgetés hitbéli dolgokra?
- Valóban gyakran elszabadulnak az indulatok a futballpályákon, de ritkábban, mint az élet számos más területén, például a maffia világában, az álpolitikában, az álszórakozóhelyeken vagy az ál-üzletiéletben. Ugyanakkor maga a futball és a sport éppen hogy terápia is lehet mind az értelmileg, mind az érzelmileg deficitben szenvedő emberek számára. Az ilyenekkel való foglalkozás pedig nem hogy nem összeegyeztethetetlen a hivatásommal, hanem kifejezetten kötelező része. Tapasztalatom szerint az igazi játék is olyan esemény, mely szavak nélkül is transzcendens élményt nyújt ugyanúgy, mint a valódi művészet, a szépség, a tiszta természet vagy a valódi szeretet megtapasztalása.

- A futballnak sokan filozofikus értelmet tulajdonítanak, mintha a játék magában rejtené az élet értelmének titkát. Mit gondol erről a megközelítésről?
- Azt, hogy ez a megközelítés sokakat a célba juttathat, mégpedig az élet egyetlen igazi céljához. Ezzel kapcsolatban éppen a közelmúltban én is leírtam véleményemet a Stáció című folyóirat legutóbbi számában "A játék élménye - a Titok megtapasztalása" címmel.