Annak ellenére, hogy a Brescia a nyáron jutott fel ismét az olasz élvonalba, Vass Ádám és Feczesin Róbert klubjának drukkerei nem töltötték meg a legutóbbi hazai találkozókon a Mario Rigamonti-stadion lelátóit. A Napoli, a Cagliari és a Sampdoria ellen egyaránt csak ötezer nézőt regisztráltak, de a negatív csúcsot a Genoa elleni találkozó jelentette: akkor mindössze négyezren voltak a stadionban.
Európa Liga-mérkőzés nézők nélkül
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a Serie A-ban jelenleg a Bresciáé a legalacsonyabb átlagnézőszám, más kérdés, hogy azért ez is meghaladja a tízezret. A szezon első hazai találkozóján a Palermo ellen 27 ezren voltak, és a Juventus ellen is 20 ezren látogattak ki. Ráadásul a négyezer néző is meghaladja a klub előző idénybeli átlagát: a Serie B-ben ugyanis mérkőzésenként 3937-en látták a Bresciát.
A fenti adatok jól bizonyítják, hogy egyrészt minden csak viszonyítás kérdése, másrészt pedig a topligákban sem mindig zsúfoltak a lelátók. Spanyolországban ebben a szezonban a legkevesebben a Getafe-Real Zaragoza összecsapáson voltak, amelyre nem hivatalos adatok szerint csupán hatezren látogattak ki.
A harmadik számú madridi gárda évről évre a legkevesebb nézőt vonzza a Primera Divisiónban, az előző szezonban az Almería elleni meccsen mindössze ötezer nézőt regisztráltak - a Coliseum Alfonso Pérezbe egyébként 17 700-an férnek be.
Mindezek alapján meglepő, hogy a spanyol liga, az LFP az előző idényben a Getafénak adta a legjobb szurkolótábor díját. Annak a csapatnak, amelyiknek a három hazai Európa Liga-csoportmeccsén összesen nem voltak tízezren, és az utolsó, Young Boys elleni találkozóra mindössze 1500-an vettek jegyet.
Ultrák nélkül nincs szurkolás Párizsban
Persze valamilyen szinten érthető, hogy a Getafénak kicsi a szurkolói bázisa, hiszen a spanyol fővárosban olyan klubokkal kell versenyeznie, mint az Atlético vagy a Real. Franciaországban viszont hagyományosan Monacóban a legalacsonyabb a nézőszám, márpedig a nagyhercegség csapatának nincsenek helyi vetélytársai, akik elszívhatnák a drukkereket.
A 18 500 férőhelyes Louis II-stadionban ebben az idényben egyszer sem voltak kilencezernél többen, vagyis még csak a fél ház sem jött össze. A negatív rekordot az utolsó, Sochaux elleni meccs jelentette, amelyen mindössze 4984-en voltak, de a Girondins Bordeaux elleni találkozón is alig haladta meg az eladott jegyek száma az ötezret - egyes források egyébként erre a meccsre mindössze háromezer nézőt írtak.
A Monaco stadionjának kihasználtsága jelenleg alig 34 százalékos, ami bizonyos szempontból érthető, elvégre a 2004-ben még BL-döntős, korábban sok siker megélt klub jelenleg a kiesés ellen küzd, és teljesítményével nem kápráztatja el a drukkereket. A Paris Saint-Germain viszont hosszú évek után ismét ott van a bajnokság élmezőnyében, a Parc des Princes stadion ennek ellenére ebben az idényben mindössze egyszer, az ősi rivális Olympique Marseille ellen telt meg legalább nyolcvan százalékosan.
A PSG vezetősége kitiltotta a legvérmesebb drukkereket, ami megölte a hangulatot
A PSG átlagnézőszáma két éve folyamatosan csökken: a 2008-2009-es idényben még 40 902 volt, az előző szezonban már csak 33 266, jelenleg pedig 27 784. A nyitófordulóban a Saint-Etienne ellen a nézőszám csak 22 689 volt, ami 1993 novembere óta a legalacsonyabb. Nem sokkal később azonban ez a negatív rekord is megdőlt, az Arles-Avignon ellen csak 19 025-en lézengtek a Parc des Princes-ben. Mindez nagy részben annak köszönhető, hogy az előző évek szurkolói botrányai miatt az egyesület gyakorlatilag kitiltotta az ultracsoportokat a stadionból - balhé most már nincsen, de szurkolás sem nagyon.
A Bundesliga a drukkerek álma
Európa két legnézettebb bajnokságában, a Bundesligában és a Premier League-ben ilyen problémák nincsenek. A német élvonal egyébként is kiemelkedik ebből a szempontból: jelenleg az átlagnézőszám meghaladja a 40 ezret. Mindez nem csak a remek létesítményeknek köszönhető (a 2006-os vébére szinte az összes nagyobb stadiont felújították Németországban), hanem annak is, hogy például sokkal alacsonyabbak a jegyárak, mint mondjuk Angliában, mert a klubok nem csak bevételi forrásként tekintenek a szurkolókra.
A topligák közül itt lehet a legolcsóbban bejutni a meccsekre: az előző idényben az átlagos jegyár 20,79 euró (5800 forint) volt, míg Spanyolországban 40 euró (11 ezer forint), Angliában pedig 43 euró (12 ezer forint). A Borussia Dortmund legendás Südtribünjére 13 euróért (3600 forint) be lehetett jutni - a Manchester Unitednél a legolcsóbb jegy 27 font, azaz 8800 forint.
A Dortmund-drukkerek az ősszel zajos sikereknek tapsolhattak
A magyar élvonalban ebben a szezonban a Ferencvárosnak volt a legnagyobb átlagnézőszáma, az Üllői útra meccsenként 4750-en mentek ki. Mindez a sok külföldi egyesülethez képest alacsonynak számít, de a honi bajnokságot nem is a Bundesligához, a Serie A-hoz, de még nem csak nem is a holland vagy a belga élvonalhoz kell hasonlítani.
A környező országokat tekintve a magyar őszi 2533-as átlag egyáltalán nem rossz: Szlovákiában, Szerbiában, Bulgáriában, Horvátországban vagy Szlovéniában egyaránt kevesebben járnak meccsekre. Utóbbi országban például az ősszel 1178 volt az átlagnézőszám - pedig a szlovének ott voltak a vébén, és a bajnokságban mindössze tíz együttes szerepel. Az Európa Ligában a Videotont búcsúztató Maribor bajnokijaira átlagosan mindössze 2260-an járnak ki - a fehérváriaknál ugyanez a szám 3839, a klub vezetősége szerint azonban ez is nagyon kevés.