Az angol válogatott legnagyobb ellensége: Capello és saját maga - Rúgd és fuss! blog
Angliában a Profi Labdarúgók Szövetsége (PFA) leginkább azzal szerepel a hírekben, hogy tagjai minden szezonban megválasztják az idény legjobb játékosát. Az 1907-ben létrehozott szervezetnek azonban ennél jóval összetettebb a feladata, hiszen alapító okirata szerint célja az, hogy megvédje a labdarúgók jogait, folyamatosan javítsa a munkakörülményeiket. Ebbe sok minden beletartozik, kezdve a kollektív szerződésektől a különböző társadalmi programokig.
Katonaság az öltözőben
Tevékenységének fontos része a segítségnyújtás a mentális problémák terén. Ez a téma gyakorlatilag tabunak számít az öltözők világában, pedig azt senki sem vonja kétségbe, hogy a labdarúgók között ugyanúgy előfordulhatnak zűrök, mint bárki másnál. Angol statisztikák szerint a mentális problémák a lakosság egyhatodát érintik, különösen a depresszió számít népbetegségnek.
A PFA elnöke, a másodosztályú Burnley-ben szereplő Clarke Carlisle (akit még 2002-ben egy televíziós műveltségi vetélkedőben való szereplését követően Nagy-Britannia legokosabb futballistájának választottak) így nyilatkozott: "A lelki bajok hagyományosan tabunak számítanak a sportolók között. Nagyon sok játékos nem is tudja, hogy milyen betegségben szenved, ahogyan azt sem, hogy segítséget is kérhet."
A szervezet vezérigazgatója, Gordon Taylor pedig kifejtette: "A futballöltöző kicsit olyan, mint a katonaság, senki sem akarja gyengének mutatni magát. A segítség legtöbbször annyiban merül ki, hogy 'szedd már össze magad'. Amikor Stan Collymore felkeresett egy szakembert, hogy kezelje a depresszióját, akkor az Aston Villa fel akarta bontani a szerződését."
"Sok futballista nem is fogja fel, hogy segítségre lenne szüksége"
A PFA erre a problémára akarja felhívni a figyelmet. Segítségképpen készíttetett egy kiadványt, amelyet a következő szezonban a négy profi liga minden futballistája megkap. A 36 oldalas könyvecske címe: The Footballers' Guidebook - Life as a professional footballer and how to handle it, azaz A futbalisták kézikönyve - hogyan kezeljük az életet profi játékosként. A kiadványt a húsz éve a témában publikáló újságírónő, Susannah Strong írta, az illusztrációkat pedig Paul Trevillion rajzolta, aki Anglia-szerte híres sporttémájú képregényeiről és rajzairól - az ő rajzai láthatóak a The Observer népszerű "Ön mit ítélne?" rovatában.
A könyvben azokat az élethelyzeteket igyekeznek bemutatni, amelyek különösen stresszesek a focisták számára, és egyben tanácsokat is adnak a megoldásukra. Ilyen szituáció lehet például a sérülés miatti hosszú kihagyás, a visszavonulást követő időszak, vagy a szerződéshosszabbítással kapcsolatos tárgyalások. Utóbbi a szakértők szerint elsősorban az alacsonyabb osztályokban szereplők számára lehet gond, ahol a szerződés hiánya és a csapatnélküliség egzisztenciálisan is súlyosan érintheti a játékosokat.
"A harmad- és negyedosztályban általános, hogy a focisták csak egyéves szerződést kapnak, ami azt jelenti, hogy évente újra kell tárgyalni, és ez különösen megterhelő lehet. A probléma olyan jelentős, hogy a kiadvány öt fejezetéből egy csak ezzel foglalkozik" - jelentette ki a PFA egyenlőségért felelős igazgatója, Simone Pound.
A kiadvány fő üzenete az, hogy a játékosoknak fel kell ismerniük: a mentális egészség legalább olyan fontos, mint a fizikális, és ha orvosi segítségre van szükségük, azonnal, félelem nélkül fel is keressék a pszichiátert. "Keveset hallunk arról, hogy a labdarúgók mit éreznek, ha sérülés miatt nem játszhatnak; az aggodalomról és a szorongásról a csapatba kerülésért; illetve a visszavonulást követő ürességről és depresszióról. Sok futballista nem is fogja fel, hogy segítségre lenne szüksége, a kézikönyv éppen ezért nagyon hasznos" - fogalmazott az angol válogatott fizikoterapeutája, Gary Lewin.