Dárdait cseszegették, Halmosi kevesellte a prémiumot - jó-e magyar válogatottnak lenni?

Nagy vihart kavart Angliában a MU-legenda Paul Scholes nyilatkozata, aki szerint az angol válogatott az önző játékosai miatt nem ér el jelentős sikereket, ráadásul tagjai jóval inkább a klubjukhoz kötődnek, mint az ország csapatához. Dárdai Pál és Várhidi Péter szerint a magyar játékosokra mindez több okból sem igaz, Halmosi Péter ugyanakkor azt mondta, a magyar válogatottnál eltöltött évei alatt visszatérő beszédtéma volt, hogy miért ötször-tízszer magasabb egyes kelet-európai országokban a prémium.

Az utóbbi években Magyarországon a leggyakrabban Dzsudzsák Balázs és Gera Zoltán kapott időnként olyan kritikát, hogy sokkal jobban játszik a klubcsapatában, mint a válogatottban. Az egykori hatvanegyszeres válogatott Dárdai Pál szerint a Scholes által elmondottakhoz képest egészen más oka van annak, ha egy magyar játékos gyengébb a nemzeti csapatban.

"Balázs jó futballista, de míg egy holland bajnokin van tizenkét helyzete, és abból lő három gólt, addig a válogatottban kétszer rúghat kapura, és ebből kellene gólt szereznie - ez a nemzetközi szint. Messinek még egy BL-döntőn is van két-három helyzete, persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy Dzsudzsák Balázs nem jó játékos, hiszen még elérhet egy magas szintre, ha felszívja magát" - nyilatkozta az [origo]-nak a német Herthában a legtöbbször pályára lépett játékos.

Dárdai szerint Gera az erőnléte miatt nem bírja a nagy meccsterhelést, és ez lehet az oka, hogy nem tud minden találkozón ugyanolyan színvonalon futballozni. "Kiskorában nem kapta meg a megfelelő képzést, és ennek még most is megvan a hatása, nem véletlen, hogy hosszú távon, 34 vagy 38 bajnoki meccsen nem épített rá egyetlen edző sem. Az Európa Ligában volt egy jó sorozata, és szinte ennyi."

Scholes alaposan beolvasott az angol válogatottnak

"Vannak, akiknél a személyes dicsőség megelőzi a csapatérdeket. Egy sima tízyardos lépést is megpróbálnak nyolcvan yardból megoldani, csak azért, hogy felhívják magukra a figyelmet. A probléma mostanra még komolyabbá vált, néhány játékos ma már csupán egyetlen dologhoz kötődik igazán, saját magához."

Joe Cole és Paul Scholes - angol válogatott játékosok klubcsapatuk mezében

"Mindig is az volt az érzésem, hogy bizonyos játékosok arra használják fel a válogatottban való szereplést, hogy el tudjanak szerződni az élcsapatokhoz" - nyilatkozta Paul Scholes, akit a Barcelona spanyol világ- és Európa-bajnok játékosa, Xavi az utóbbi 15-20 év legjobb középső középpályásának nevezett. Az eredeti interjú - angolul - itt olvasható.

Scholes a Daily Telegraph című napilapnak azt is felemlegette, amikor a liverpooli Jamie Carragher bevallotta, hogy számára sokkal inkább fájt a Liverpool veresége, mint amikor az angol válogatottal kapott ki.

Várhidi Péter, aki 2006 és 2008 között irányította a válogatottat, úgy véli, előfordulhat, hogy egy játékos jobban kötődik a klubjához, mint a válogatotthoz, de szerinte - maradva Geránál és Dzsudzsáknál - mindkét játékos pont akkor adta el magát, amikor bekerült a válogatottba. "Nem mindegy, hogy tétmeccsről vagy barátságos meccsről beszélünk, utóbbin senki nem örülne, ha megsérülne, ezt el kell fogadni. Viszont a minőségi ellenfél ellen mindenki százszázalékosan küzd még a felkészülési mérkőzéseken is a kisebb csapat részéről, a motiváció ilyenkor óriási, ebből összejöhet egy olaszok elleni siker is. De néha a pluszmotiváció sem elég, és ekkor a csapat 6-1-re kikaphat Hollandiától."

Halmosinak a legjobbak ellen is volt lehetősége kipróbálnia magát a válogatottban (balra Cristiano Ronaldo)

Halmosi szerint egoisták az angolok, Dárdai szerint egyszerűen nem elég jók

Halmosi Péter angliai légióskodása során pályára lépett megannyi angol válogatott futballista ellen, akiket egoistának tart. "Nem is az, hogy önzők, de óriási az egójuk azoknak a játékosoknak, akik olyan nagy klubokban szerepelnek, mint a Chelsea, az Arsenal vagy a Manchester United. Egy angol válogatottban nem is két, hanem sok dudás van, és úgy gondolkodnak, hogy 'nem passzolok, mert a posztomon játszol'. Az edzőnek lenne dolga kezelni ezeket a problémákat, hiszen itt világsztárokról van szó, és szerintem nem szerencsés, hogy az olasz Capello ül a kispadjukon. Elismert, nagyra tartják, de az angol emberekben van egy olyan büszkeség, hogy 'én angol vagyok, nekem ne magyarázzon senki'. Alapból ilyen egy angol, főleg, ha nagy sztár. Ha sok játékos így gondolkodik, abból nem sok jó sül ki."

Dárdai nem ért egyet Scholes azon mondataival, hogy az angol játékosok szándékosan kevesebbet adnak ki magukból a válogatottban, mint a klubcsapatukban. "Én ezt nem tudom elképzelni, mert az a futballista, aki valamire vitte vagy viszi, utál veszíteni. A nyári tornákra sem azért mennek el, hogy vakarják a töküket."

A visszavonulása után is Berlinben élő és az edzői pályára készülő exfutballista úgy gondolja, hogy egyszerűen nem elég jó játékosok az angolok ahhoz, hogy világverő tizenegyet alkossanak. "Angliában elfelejtik, hogy a Premier League nem az angol játékosoktól erős, hanem a légiósoktól. Nem az az oka a gyengébb eredményeiknek, hogy a játékosok esetleg egoisták lennének. Nézzen meg egy spanyol csapatot, az mitől jó? A játékosok éjjel-nappal együtt vannak, így aztán még ha a Barcelona legjobbja, az argentin Messi nem játszhat is velük a válogatott-tornákon, a spanyolok nyerték meg a vb-t és az Eb-t. Kicsit erős, amit Scholes mondott, de nagyobb játékos volt, mint én."

"Nemzetközi szinten nincsen nagy futballistánk"

Carragher azon nyilatkozatára, hogy számára a Liverpoolban elszenvedett vereség jobban fáj, mint a válogatottban, Dárdai azt mondta: a magyaroknál ez fordítva van, mert a legtöbben nem is játszanak a klubjaikban. "Ezek alapján biztosan jobban idegesíti a magyarokat a válogatottban elszenvedett vereség, hiszen utána jogosan mondhatja a külföldi klubedző, hogy 'na látod, ezért nem játszol'. Sajnos nemzetközi szinten nincsen nagy futballistánk. Vannak nagyon jók, vagy valakiből még lehet jó, de klasszisunk nincsen, hiszen senki nem játszik világverő angol, német vagy spanyol csapatban. Vannak ügyes és ügyeskedő játékosok, de sajnos sokukat hamar hazazavarják."

Várhidi szerint Gerát főleg a válogatott miatt lehetett légiós

Scholes szerint Angliában sokan csak eladni akarják magukat a válogatottban, és ezért hajlandók akár hosszabb, látványosabb sprinteket is megtenni. (Korábban Magyarországon Lothar Matthäusról mondták azt, hogy külföldi szerződés reményében teszi be partnere, Filipovics Vladan játékosait, ám ezt a játékosügynök tagadta, mondván: "Számomra sokkal jobb, ha csak két játékosom játszik a válogatottban, és a csapat nyer, mint ha tizenegy játékosom ott van a kezdőben, viszont a csapat kikap.")

Várhidi Péter szerint Magyarországon a válogatottság továbbra is nagy megtiszteltetés, az ázsiója is növekszik, és fontos egy magyar futballista számára. "Magyar szinten Scholes szavai nem állják meg a helyüket meg, mert a magyarok olyan fényes sikereket nem érnek el, mint az angol klubcsapatok."

"Vannak olyanok Magyarországon, akik csak magukra figyelnek"

Halmosi ismer olyan játékosokat, akik csak egy jó szerződés reményében hajtottak a válogatottságra, és szerinte az nem jó, ha valaki csak azért teper, hogy nyolc gólt rúgjon egy meccsen. "Ráadásul egy jó szemű játékosmegfigyelő azt is észreveszi, ha valaki labdaszerzésben, csapatjátékban is jó, és sokat fut. Én azt tapasztaltam, hogy vannak olyanok Magyarországon, akik csak magukra figyelnek, de én például soha nem voltam ilyen, a feleségem egyszer meg is kérdezte, hogy miért passzolom le még a százas ziccert is. Ha jobb pozícióban van a csapattárs tíz százalékkal, mint én, akkor kötelességem a csapat érdekeit nézve leadni neki a labdát. Angliában viszont sok olyan játékos van, akik rosszban vannak - emlékezzünk csak vissza Terry és Bridge ügyére -, ezek visszaütnek a meccsen."

Dárdai csapatkapitány is volt a piros-fehér-zöld mezben

Dárdai azt mondja, őt is mindig árgus szemel figyelték, hogy a herthás játékához képest mit nyújt a válogatottban, de ez nem zavarta. "Védekező középpályás voltam a válogatottban, átlagosan több gólt szereztem itt, mint a klubcsapatomban, mégis mindig cseszegettek. Ha a lefutott métereket számolom, abban biztosan nem volt különbség, mégsem tetszett mindig, ahogyan játszom - nem tudom, mit vártak. Keserű ember a magyar, mindig a rossz oldalát nézi a dolognak."

Halmosi szerint a válogatottnál eltöltött évei alatt szóba került, hogy anyagilag sokkal kevésbé vannak motiválva a magyar csapat játékosai, mint más nemzetek képviselői. "Beszélgettem Angliában futballozó légiósokkal, és a prémium, amit kap egy bolgár, egy horvát vagy egy ukrán játékos egy selejtezős sikerért, az az öt-tízszerese is lehet annak, amit egy magyar futballista kap. Volt erről szó, hogy ha valaki a válogatottban megsérül, és ezért nem tud játszani a klubcsapatában, akkor az ottani, sokkal magasabb prémiumról lemaradhat emiatt. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy bárki erre gondolna, amikor a válogatottban játszik, igaz, egy rosszabbul kereső, tegyük fel, NB I-ben szereplő játékos számára a válogatottól kapott magasabb prémium is sokat jelentene. Ha a futballvezetők úgy döntenének, hogy több pénzt adnak a válogatott győzelméért, akkor a játékos fejében nem fordulna meg, hogy ha megsérül fillérekért, akkor nem játszhat majd a klubjában."