Korán búcsúztatták a Puskás-stadiont

Noha már a búcsúbajnokit is lejátszották, egyelőre senki sem tud arról, hogy Csányi Sándor MLSZ-elnök terveinek megfelelően az októberi, finnek elleni Eb-selejtező után valóban megkezdődhet-e a Puskás Ferenc Stadion bontása, átépítése vagy rekonstrukciója. Egyelőre még kormánydöntés sem született az ügyben, és elképzelhető, hogy forrás hiányában továbbra is jelenlegi állapotában marad az elavult és helyenként életveszélyes létesítmény.

Az augusztus 28-i, Vasas-Ferencváros NB I-es labdarúgó-mérkőzést úgy harangozta be az angyalföldi klub, mint "az átépítés előtt álló régi Népstadion utolsó bajnokiját." Érdeklődésünkre Gelei József, a Vasas kommunikációs igazgatója azt mondta, azért kommunikálták így a mérkőzést, mert "politikai berkekből, hivatalosan" ezt az információt kapták.

"Mi úgy értesültünk, hogy a Puskás Ferenc Stadion bontásáról és újjáépítéséről szóló kormányhatározat szeptember tizenvalahányadikán megszületik, azaz a Vasas-Fradi valóban az utolsó bajnoki lesz" - mondta.

Gelei nem tudta, hogy pontosan honnan származott az információ, az illetékes állami szervezetek megkérdezése után azonban kiderült, egyelőre korántsem biztos, hogy a közeljövőben felújítják a stadiont.

Nefmi: Nincs még végleges döntés

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága kérdésünkre annyit közölt, amíg nincs kormánydöntés, addig felelőtlenség bármit is nyilatkozni. "Hogy az előkészítés melyik fázisában tart az ügy, nem tudni, az biztos, hogy egyelőre nem született kormánydöntés a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatban" - közölte az államtitkárság az [origo] megkeresésére.

Az [origo] mailben megkereste a Nemzeti Sportközpontokat, de a létesítmény kezelője sem tudott választ adni arra, vannak-e elfogadott tervek, valóban elindul-e a bontás az utolsó Eb-selejtező után, vagy esetleg megfelelő anyagi forrás híján mégsem kezdődnek el a munkák. "A feltett kérdésekkel kapcsolatban nem rendelkezünk érdemi, közölni való információval" - állt a válaszban.

Felvetésünkre, hogy a Nemzeti Sportközpontok honlapján is szerepelt az információ, miszerint a Vasas-Fradi volt "a Puskás Ferenc Stadionban rendezett utolsó bajnoki mérkőzés" azt a választ kaptuk: "Ez az MTI-forrás közlése volt, nem az intézmény álláspontja." A hírt azóta el is távolították a honlapról.

Megpróbáltuk megszólaltatni Vígh Lászlót, a sportingatlanok hasznosításért felelős kormánybiztost, a Nemzeti Sportközpontok vezetőjét, akitől ugyancsak azt tudakoltuk, mikorra várható kormánydöntés a Puskás Ferenc Stadionról, vannak-e konkrét, már elfogadott tervek a létesítményről, egyáltalán mekkora befogadóképességű stadionban gondolkodnak az építés során? A májusban kinevezett kormánybiztostól egy rövid állásfoglalást kaptunk: "A Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójával kapcsolatosan folynak az egyeztetések, a megvalósulás részleteivel kapcsolatban így nincs még végleges döntés, ezért kérjük szíves türelmüket ez ügyben."

Szerettük volna megkérdezni a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárságtól, hogy szeptemberben a kormány elé kerülhet-e a stadion ügye, de választ nem kaptunk.

Az [origo] kormányzati forrásból úgy értesült, egyelőre pénzhiány miatt nem született érdemi döntés. Információnk szerint a projektet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) kellene pénzelnie, a NFM pedig már 90 milliárd forintos pluszigényt (amelynek egy kisebb része lenne az új stadion költsége) jelzett a Nemzetgazdasági Minisztérium felé a jövő évi költségvetésről szóló tárgyalásokon. Ám elképzelhető, hogy megfelelő forrás híján mégsem indul el a bontás, illetve az építkezés.

2006-ban ötletpályázatot írtak ki a Puskás-stadion átépítésére. Károly István építész munkája

65 ezer férőhelyes stadion 40-50 milliárdból?

Arról korábban lehetett tudni, hogy a Csányi Sándor vezette Magyar Labdarúgó Szövetségnek komoly tervei vannak a létesítménnyel. Az MLSZ elnöke június elején a Hír Tv Kontraszt című műsorában elmondta, a tervek szerint az utolsó válogatottmeccs másnapján el kell, hogy kezdődjön a bontás.

Szerettük volna megkérdezni az MLSZ-t, mire alapozták a terveiket, illetve milyen szerepet vállalnának a stadion felújításában. A szövetség sajtó- és jogi irodájának vezetője, Borbély Zoltán szerint erről Studniczky Ferenc, az MLSZ stadionfejlesztési bizottságának vezetője adhat tájékoztatást, őt azonban nem sikerült utolérni.

Studniczky ugyanakkor januárban úgy nyilatkozott, hogy "a régi stadionnal valamit kezdeni kell", annak helyén, vagy annak elemeit felhasználva kell felépíteni az újat, amely 40-50 milliárdért készülhet el, várhatóan 65 ezer férőhelyes lesz, hogy BL-döntő rendezésére is alkalmas legyen.

Az MLSZ februári, a magyar labdarúgás stratégiájáról készített összefoglalója szerint a Puskás-stadion "az évek során életveszélyessé vált, és sem alaprajzi elrendezése, sem fedetlen tribünjei nem alkalmasak ma már professzionális labdarúgó-mérkőzések lejátszására. (...) A Puskás Ferenc-stadion fejlesztése jelentős beruházás, megvalósulása csak állami források igénybevételével képzelhető el."

Az 1953-ban átadott Népstadion - immáron Puskás Ferenc Stadion néven - évek óta arra vár, hogy felújítsák, vagy a helyén új létesítményt húzzanak fel, jóllehet, korábban két sportminiszter 1999-ben Deutsch Tamás, 2004-ben pedig Gyurcsány Ferenc is ígéretet tett utóbbira.

2001. június 2-án még az Illés, a Metro és az Omega együttes koncertjére 70 ezren zsúfolódtak be, ugyanebben az évben az Építésügyi Ellenőrző Innovációs Kht. megállapította, hogy a felső karéj életveszélyes.

2003-ban szektorelválasztó elemeket, valamint védőhálót helyeztek el a leváló betondarabok elleni védelemként, majd a 2005-ös Debrecen-Manchester United BL-selejtező előtt beszerelték a felső karéj első hatezer támlás székét, és 2009 nyarára a karéj felét hasonlóképpen alakították át.

A stadion felújítása korábban mindig egy labdarúgó Eb-pályázathoz kötődött, így felmerült a 2004-es, osztrákokkal közös, a 2008-as, illetve a 2012-es horvátokkal együtt megpályázott esemény kapcsán is.

2008. október elején a Kisteleki István vezette MLSZ már új tervvel állt elő: bejelentette, hogy 2010-re felépíti a 31 ezer néző befogadására alkalmas Magyar Nemzeti Labdarúgó Arénát a Fehér úton, ám ebből végül semmi sem lett.

Jelenleg a stadion lelátórészére árulnak csak jegyet, oda hivatalosan 27 573 belépőt adhatnak el (ehhez jön még hozzá a 160 újságíró- és a 244 VIP-hely, illetve a VIP-páholy 111 széke).

A felső karéj alsó tribünrészét utoljára a 2009. szeptember 5-i és 9-i, Svédország, illetve Portugália elleni összecsapáson nyitották meg, oda akkor még 15 353 néző férhetett el.

A rekordot az 1955. október 16-án lejátszott, Ausztria elleni mérkőzés tartja (6-1), amelyet 104 ezren láttak a Népstadionban, majd a hatvanas években, miután megépültek a világítóberendezések, a férőhelyek száma mintegy húsz százalékkal csökkent. A hetvenes, nyolcvanas évek kettős rangadóin a hetvenezres nézőszám volt jellemző, míg a kilencvenes években a válogatott meccsekre jóval kevesebben látogattak ki (1994-ben húszezren látták a németeket, 96-ban huszonötezren az olaszokat). 2000. szeptember 3-án, az olaszok elleni vb-selejtezőn viszont hatvanezer ember szurkolt az akkor még Népstadionnak hívott létesítményben.