Milliárdos állami támogatást kap az Orbán által alapított fociakadémia

A Magyar Labdarúgó Szövetség kedden döntött arról, hogy mely sportszervezetek kapnak több mint 500 millió forintot a társasági nyereségadóból. Az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia információink szerint négymilliárd forint körüli összeget igényelt, és ennek jelentős részét meg is kapja, bár az egész támogatást nem ítélték meg neki.

Júliusban az országgyűlés elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján a befizetendő társasági adó (tao) maximum hetven százalékával támogatni lehet az úgynevezett látvány-csapatsportokat, köztük a labdarúgást.

Varga Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség jogi és sajtóirodájának munkatársa még a keddi döntés előtt az [origo]-nak elmondta: a labdarúgásban tevékenykedő sportszervezetek összesen 30,6 milliárd forint támogatást igényeltek a 2011/12-es bajnoki szezonra. Ezek döntő részének elbírálása már korábban megtörtént, a legnagyobb értékű - 500 millió forint feletti - pályázatok elfogadásáról viszont az MLSZ elnöksége Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Matolcsy György adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával döntött keddi ülésén. A határidő lejártáig összesen 1078 pályázat érkezett be az MLSZ-be.

Az MLSZ legutóbb november 29-én frissítette a tao-pályázatok feldolgozottságát, és a letölthető dokumentumban hat sportszervezet mellé került a "miniszterek részére továbbítva" státusz. Ezek szerint a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, a Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft., a Diósdi TC, az MTK 1888 Magyar Testgyakorlók Köre Zrt., a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre, illetve a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. igényelt legalább 500 millió forintot.

A közel 31 milliárdos összigényből mintegy 20 milliárdnyit fogadtak el, információnk szerint a legnagyobb támogatást az Orbán Viktor alapította Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát fenntartó Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány veheti igénybe. Úgy tudjuk, az alapítvány négymilliárd forint körüli összeget igényelt a társaságiadó-kedvezményből, és ebből nagyságrendileg hárommilliárd forintot ítéltek meg a számára. A pontos adatot kedd óta többször kértük a szövetségtől, az MLSZ azt ígéri, hogy a támogatások részletes adatait folyamatosan közzéteszi a honlapján a határozatok hitelesítése és kiadása után.

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) kommunikációs igazgatója, Szöllősi György szerint az igényelt támogatásból az akadémia egy új, 1-2 ezer főt befogadó centerpálya létrehozását tervezi, amelyet még Makovecz Imre tervezett. Szöllősi szerint a következő évek tervei között szerepel még egy fedett focipálya, egy középiskola, valamint a magyar futball tudományos központjának és archívumának szánt Puskás-intézet létrehozása is. (Szeptember elején Orbán Viktor részletesen beszélt az akadémia terveiről a PFLA honlapjának adott interjújában.)

A PFLA elnöke, Mészáros Lőrinc az [origo]-nak azt mondta: az infrastrukturális fejlesztésekre nagyságrendileg 7-8 milliárdos igényről adtak be pályázatot, de ez az összeg egy ötéves koncepcióra vonatkozik, ám ezúttal csak egy évről döntött az MLSZ. Ezenkívül gyerekenként egymilliót, vagyis további 450 millió forintot igényelt a pályázaton az akadémia.

Az elnök szerint a pénzből nemcsak a felcsúti, hanem az egész székesfehérvári utánpótlásra is költenének. "Ez egy komoly beruházási terv, benne van egy fehérvári füves és műfüves pálya, egy fedett csarnok felépítése, amelyet már óvodás, illetve kisgyerekkortól igénybe lehetne venni. Felcsúton szintén jórészt pályaépítésekre fordítanánk azt az összeget, amelyet jóváhagynak."

A Puskás-akadémia által kapott összeg több cég társaságiadó-felajánlásából jött össze. "Mindenkit megkerestünk, aki létezik, tíz-húszra tehető azon cégek száma, amelyekkel felvettem a kapcsolatot. Építőipari, gázipari cégekről, környékbeli nagyobb vállalkozásokról van szó, persze csakis olyanról, amelyik egyáltalán pozitív adózónak számít, és van társasági adója" - mondta Mészáros Lőrinc, hozzátéve, hogy az akadémia összes támogatóját, így többek között a régi partnernek számító CBA-t, illetve a Molt is felkereste. (A PFLA támogatóinak listája itt található.)

Sokszor csak utólag fizetnek

Varga Sándor szerint a támogatások odaítélésekor a legfontosabb szempont "a közvetlen sportcélok megvalósítása". Az MLSZ elnöksége a pályázatok elbírálása előtt hozott egy minden sportszervezet által megtekinthető határozatot, amelyben kitért arra, hogy milyen pályázatokat részesít előnyben, illetve mekkora összegeket tart elfogadhatónak az egyes tevékenységek, eszközök esetében. Így például meghatározta, hogy mekkora lehet egy szabvány méretű műfüves pálya támogatási összege, vagy egy főre mekkora összegben lehet utánpótlás-fejlesztésre szánt költségeket elszámolni.

"A legfontosabb szempont továbbra is az MLSZ stratégiájában meghirdetett tömegbázis-szélesítés, azaz cél a futballt űző férfiak, nők, gyerekek számának növelése, az utánpótlás-nevelés támogatása, az amatőr futball olcsóbbá tétele, az infrastruktúra helyzetének folyamatos javítása, ezáltal nemcsak a sportolók, hanem a nézők számának növelése is" - magyarázta az MLSZ jogi és sajtóirodájának a munkatársa.

Ha valaki több pénzt igényel például egy focipályára, mint amennyi a meghatározott összeg, akkor előfordulhat, hogy a megpályázottnál kevesebb támogatást vehet csak igénybe. Így történhetett meg, hogy például a Puskás-akadémia a megpályázott összegnek csak a közel háromnegyedét veheti igénybe.

A tárgyi eszközökre vonatkozó támogatási összegek csak akkor hívhatók le, ha azok már megvalósultak. "A 30,6 milliárd forint egy igen jelentős része így nem is váltható azonnal forintokra, hiszen csak a beruházás elkészültét követően adható ki ezekre támogatási igazolás. Feltehetőleg jelentős összeget tesznek majd ki az olyan esetek, amikor a jóváhagyó határozat ellenére azért nem valósul meg egy támogatás, mert az adott sportszervezet nem talál magának elegendő összegben támogató vállalatot" - mondta Varga.

Az első négy évben 340 milliót költött a PFLA

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia valójában egy középiskolai kollégiumként működő oktatási intézmény, amelyet a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tart fenn. Az alapítványt 2004-ben Orbán Viktor hozta létre 150 ezer forintos saját adománnyal, és Orbán azóta rendszeresen nyilatkozik az akadémiát érintő kérdésekben. A Népszabadság 2008. április 21-ei cikke szerint az első négy évben 340 millió forintot költött el az akadémia, addig a legnagyobb tételt a nagyjából 85 millió forintba kerülő, Mezey György által szabadalmaztatott fedett tesztpálya megépítése jelentette - számolt be még három éve az alapítványt működtető kuratórium elnöke, Mészáros Lőrinc.

Szöllősi György az [origo]-nak azt mondta, "Felcsúton eddig kizárólag magáncégek adományaiból, állami támogatás nélkül is folyamatos építkezés zajlott, az akadémia önerőből is a mostani támogatáshoz hasonló nagyságrendben költött fejlesztésekre. A Puskás-akadémia már ma is Közép-Európa legnagyobb és legjobban felszerelt futballközpontja, a küszöbön álló beruházások egy hosszú távú fejlesztési részét képezik."

"A fociakadémiát a hatodik gyermekemnek tekintem, amiből következik, hogy a sorsa, a fejlődése a lehető legszemélyesebben érint" - nyilatkozta a Népszabadságnak 2008-ban Orbán Viktor. "A foci mindig is a szívügyem volt, márpedig a magyar felnőtt futballt csak az utánpótlás megreformálásával lehet megújítani. Ennek egyik eszköze a fociakadémia, ezért döntöttem úgy, hogy második fecskeként (az első az MTK agárdi akadémiája - a szerk.) belevágok egy ilyen kísérletbe."

Az MLSZ eddig négymilliárd forintnyi támogatást igényelt

A júliusi törvénymódosítások értelmében társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek látvány-csapatsportot támogatnak, ezek közé tartozik a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. Egyaránt támogathatók ilyen módon az amatőr és a hivatásos sportszervezetek vagy azokat támogató közhasznú alapítványok, valamint egyes sportköztestületek (így a Magyar Olimpiai Bizottság) és a látvány-csapatsportágak sportszövetségei (így a Magyar Labdarúgó Szövetség is). A támogatás felhasználható többek között utánpótlás-nevelésre, a csapatok működési jellegű ráfordításaira, infrastruktúra-fejlesztésre.

Az MLSZ számára a Nemzeti Sport Intézet megítélt négymilliárd forint támogatást, amelynek felhasználási területe döntő részben az amatőr csapatok részére korábban meghirdetett versenyzési díjak csökkentése és az OTP-MOL-Bozsik Program finanszírozása lesz. A szövetség igényelt további négymilliárd forint támogatást, amelynek tartalma pályaépítés, de erről Varga Sándor szerint "egyelőre nem született döntés, mivel az MLSZ maga kérte az eljárás felfüggesztését". Az újabb négymilliárdot akkor igényelné ismét az MLSZ, ha már kijelölték az ebből megépítendő, felújítandó pályák pontos helyét.

A kérelmek benyújtásához hárommillió forintos támogatás alatt mindössze egy kétoldalas adatlapot kell kitölteni, amely a megvalósítandó sportfejlesztési program, valamint a kérelmező szervezet adatait tartalmazza. A hárommillió forintnál magasabb támogatási összeg esetén több részletet kell közölni, de az adatlap terjedelme ebben az esetben sem több tíz oldalnál.

Bánki Erik, az országgyűlés sport és turizmus bizottságának elnöke, egyben az MLSZ elnökségi tagja szerint az állam szigorúan fogja ellenőrizni a sporttámogatások felhasználását. Azok a sportegyesületek és sportszervezetek, amelyek nem a megjelölt célra fordítják a támogatást, vagy más visszaéléseket követnek el, három évre kizárhatják az állami támogatásból.