Kínai stadion váltja az ENSZ-elnök arénáját

Az amerikai-kínai kapcsolatok enyhülésében az 1970-es években hatalmas szerepe volt a pingpongdiplomáciának. Kína manapság is igyekszik a sportot politikai, illetve gazdasági szempontból kihasználni: stadionok, egyéb sportlétesítmények építésével javítja kapcsolatait a fejlődő országokkal, amellyel egyrészt nyersanyagokat, másrészt diplomáciai támogatást szerezhet.

2012 első jelentős futballtornája az Afrika-kupa lesz, amelyet januárban rendeznek. A két házigazda, Egyenlítői Guinea és Gabon egyike sem tartozik a kontinens elitjébe. A döntőt a vadonatúj libreville-i D'Angondjé-stadionban játsszák, melynek nyitómérkőzésén novemberben a gaboni válogatott Brazíliát fogadta.

A létesítményt alig másfél év alatt építették fel, de ehhez a gaboni építőiparnak vajmi kevés köze volt: a stadiont egy kínai cég húzta fel, teljes egészében kínai pénzből. Nem csoda, hogy az aréna másik, nem hivatalos elnevezése nem más, mint a Kínai-Gaboni Barátság stadionja.

Afrikai stadionok kínai pénzből

A D'Angondjé-stadiont felépítő cég, a Shanghai Construction számára az afrikai körülmények egyáltalán nem ismeretlenek, hiszen már a 2008-as Afrika-kupán is rendeztek meccseket a vállalat által felhúzott arénában.

Annak a tornának Ghána adott otthont, Tamale városában kínai segítséggel építettek új stadiont. Két évvel később, 2010-ben hasonló volt a helyzet: a nem sokkal korábban még polgárháború által sújtott országban az Afrika-kupára négy vadonatúj stadiont húztak fel, mindegyiket kínai befektetők, kivitelezők révén.

A jelenség egy olyan, egyre inkább elterjedő gazdasági folyamat része, amit gyakran csak kínai stadiondiplomáciának neveznek. Lényege, hogy Kína a fejlődő országokban, elsősorban Afrikában sportlétesítmények, leginkább futballstadionok építésével igyekszik megvetni a lábát mind gazdasági, mind diplomáciai szempontból. A folyamatról az American Foreign Policy Council így írt: "Kína növekvő iparának energiára és nyersanyagokra van szüksége, exportőrei piacokat akarnak, diplomatáinak támogatókat keresnek a nemzetközi szervezetekben, propagandája szövetségesei támogatását igényli, hogy érvényesíthesse a kínai érdekeket, és ha szükséges, szembeálljanak az USA-val." Mindennek keretében az ázsiai hatalom folyamatosan nyomul Afrikában.

Kínai építésű stadion Angolában

Kínai segítséggel az elmúlt években összesen 85 sportlétesítmény épült, vagy épül jelenleg is szerte a világban. Ebből több mint húsz futballstadion Afrikában készül, Angola és Gabon mellett Etiópiától kezdve Mozambikon és Zimbabwén keresztül egészen Zambiáig. Majd mindegyikben közös, hogy legalább 40 ezer fő befogadására képes, és nem csak a befektető, hanem a kivitelező is kínai, sőt, általában nem helyi munkások dolgoznak az építkezésen, hanem őket is Kínából hozzák.

Angolában, a benguelai stadion építésén például a BBC szerint csupán 250 helyi munkás, ugyanakkor 700 kínai dolgozott. Az új zambiai nemzeti stadiont az eredeti tervek szerint októberben kellett volna átadni, ám a létesítmény még nem készült el, ami a kínaiak szerint részben azzal magyarázható, hogy itt szinte kizárólag helyi munkásokkal dolgoztak. Az ország 2008-ban elhunyt elnökéről, Levy Mwanawasáról elnevezett stadiont az Anhui Foreign Economic Construction Company nevű kínai cég kivitelezi, befogadóképessége 40 100 fő lesz, építésének költsége pedig 65 millió dollár, amit szinte teljesen a kínai állam biztosít. Pikáns, hogy az épülő aréna helyén korábban a Dag Hammarskjöld Stadion állt. Az ENSZ egykori elnöke nagy támogatója volt Zambia függetlenségi harcának. Hiába, a világpolitika gyorsan változik.

A rossz himnusz az állásba került

A zambiai stadion gyakorlatilag az új Costa Rica-i nemzeti stadion, az Estadio Nacional de Costa Rica ikertestvére. A közép-amerikai ország szintén kínai segítséggel építtette fel a létesítményt: a munkálatokat 2009 márciusában kezdték, és két évvel később egy Costa Rica-Kína barátságos mérkőzéssel már meg is nyitották (végeredmény: 2-2).

Costa Rica, Nemzeti Stadion

A stadion építésének költsége közel 100 millió dollár volt, és a megnyitó ünnepség során a két ország kulturális hagyományait is felidézték. Mindez nem rossz ahhoz képest, hogy Costa Rica 2007 előtt el sem ismerte a Kínai Népköztársaságot, addig Tajvannal állt diplomáciai kapcsolatban. A fordulópontot kínai elnök, Hi Jintao 2007-es Costa Rica-i látogatása jelentette: a felek már ekkor megegyeztek a stadion felépítéséről, és a két ország rögtön szabadkereskedelmi egyezményt is kötött.

Kína tehát Közép-Amerikában is alkalmazza a stadiondiplomáciát, igaz, itt nem mindig a futball a nyerő sportág. Antigua és Barbudán, St. Kitts és Nevisen, illetve Grenadán krikettstadionok épültek kínai pénzből és kínai kivitelezők segítségével, cserébe mindegyik ország Tajvan helyett a Kínai Népköztársaságot ismeri el.

Amikor 2004-ben az Iván hurrikán tönkretette a grenadai Queen's Park krikettstadiont, Tajvan rögtön 40 millió dolláros segélyt ajánlott fel az országnak, azonban a közép-amerikai ország miniszterelnöke, Keith Mitchell némileg váratlanul Pekingben tett hivatalos látogatást, mint kiderült, onnan jobb ajánlatot kapott, és Grenada azóta már Kínával áll diplomáciai kapcsolatban. A külpolitikai váltás egyik legnagyobb vesztese a Királyi Grenadai Rendőrzenekar karnagya volt, aki az új stadion megnyitóján a kínai helyett a tajvani himnuszt játszotta le zenekarával, amiért természetesen azonnal kirúgták.

www.global-soccer.eu