Kik előzték meg a magyar focitalálmányt?

Bár a hétvégi FIFA-teszten nem jutott tovább a magyar gólbírótechnika, a feltaláló, Maruzsi László szerint a riválisok ötletei sem verhetetlenek. Az egyik egy más formában elbukott próbálkozás átdolgozott verziója, a másik pedig nem igazán tud mit kezdeni az olyan helyzetekkel, amikor a kapus kezében van a labda. A magyar feltaláló a riválisoknak is drukkol, csak érjenek el végre áttörést a nemzetközi szövetségnél, és változatlanul hisz abban, hogy csapatával sporttörténelmet fog írni.

Nyolc technikai vívmánynak rendezett selejtezőt hétvégén a FIFA, az elvárás egyelőre annyi volt, hogy gyorsan és biztosan állapítsák meg a gólvonalon áthaladó labdák helyzetét. A teszteket két fejlesztés, a Hawk-Eye és a GoalRef élte túl, míg Maruzsi László találmánya egyelőre nem járt sikerrel.

A foci szabályait az IFAB (International Football Association Board) nevű testület vizsgálja felül, amelyben az Egyesült Királyság négy szövetsége mellett négyen képviselik a FIFA-t, egy szabály megváltoztatásához pedig háromnegyedes többségre van szükség. A Grál-lovagoknak is nevezett testület az elmúlt években mindig a technikai újítások bevezetése ellen szavazott.

Most azonban mintha változna a helyzet. A FIFA a következő hónapokban rendkívül alaposan vizsgálja tovább a Hawk-Eye-t és a GoalRefet, és könnyen lehet, hogy egy nappal a nyári Európa-bajnokság döntője után, a július 2-ai kijevi ülésén a technika bevezetése mellett dönt.

"A technikának pontosnak kell lennie, különben nincs értelme, de nagyon bízunk a sikerben. Egyértelműen azt várjuk, hogy Kijevben már szabályban rögzíthetjük valamelyik rendszer használatát" - mondta az IFAB ülése után az angol szövetséget képviselő, Alex Horne, akinek szavaival a többi IFAB-tag is egyetértett. Maruzsi szerint a fentiek nem csak üres szavak: "Ez nagyon komoly elhatározás a FIFA részéről, én nagyon is drukkolok, hogy a két továbbjutó rendszer valamelyike, vagy akár mindkettő menjen tovább, és törje az utat a technikának, mert a jelenlegi rengeteg tévedés már tarthatatlan, és ezt a FIFA is tudja."

Egy jól működő rendszer szükségességét nehéz volna tagadni: csak Olaszországban nyolc nap alatt háromszor is a gólvonal környékén fordult vissza a labda, előbb a február 25-i Milan-Juventus rangadón, majd múlt vasárnap a Roma-Lazión és az Inter-Catanián.

A Hawk-Eye és a GoalRef

A Hawk-Eye kamerák segítségével határozza meg a labda helyzetét, míg a GoalRef mágneses mező és egy speciális labda segítségével teszi ugyanezt. Mivel a verseny résztvevőit diszkrécióra kötelezik a szabályok, Maruzsi sem sokat tud a riválisairól. Annyit mindenesetre elárult: "a Sony húszmillió dollárért megvette a teniszből ismert sólyomszem rendszert, azt a fejlesztést alkalmazta focira. A másik technikáról mi sem sokat tudunk, de annyi árulkodó, hogy az Adidas is labdába szerelt chippel próbálkozott, sikertelenül."

A gólvonal környékére érkező labdáknál igen szigorú követelményeknek kellett megfelelni, azért egy ponton a Hakw-Eye képességeit is megkérdőjelezi a magyar feltaláló: "A mi találmányunk erős fénynél mutatott pontatlanságokat, ezt a sólyomszem áthidalta, arról viszont fogalmam sincs, hogyan oldották meg, mikor a kapus az ölében vagy a kezében fogja a labdát, és úgy esik be a kapuba."

Maruzsi szerint mintegy harminc-negyvenmillió forint hiányzik neki ahhoz, hogy a rendszere igazán versenyképes legyen, és ha elkészülne, a szabályok alkalmazása mellett alkalmas lenne játékosokról készült statisztikák készítésére, de akár rendbontók kiszűrésére is (Maruzsi találmányának értékelése).

A magyar rendszer lényege, hogy a mérkőzést kamerák követik, a képeket egy speciális számítógépprogram analizálja, és automatikus jeleket küld, ha a labda elhagyja a játékteret, áthalad a gólvonalon, vagy leshelyzet alakul ki. E jeleket a partjelzők zászlóira helyezett érzékelői fogják, figyelmeztetve a partjelzőket, akik azon nyomban dönthetnek, és jelezhetnek a játékvezetőnek. A találmány tehát segíti a bírókat a döntésüknél, de nem jelent automatikus beavatkozást a játék menetébe.

Vasárnap a Bilbao-Sociedad meccsen Vela "gólját" nem adták meg, a labda a kapus kezében volt

A FIFA a hétvégi értékeléskor hibának rótta fel, hogy a rendszer túl erős napfénynél pontatlan, mert bezavar a labda éles árnyéka, továbbá a szervezet szerint gondok lehetnek a partjelzőknek küldött rádiójellel is. Ezen túl bizonyos esetekben csak a visszafelé jövő labdát érzékelte a rendszer, ennek orvoslása azonban egyszerűen egy gyorsabb chippel lehetséges.

"Változatlanul hiszek abban, hogy sporttörténelmet fogok írni. Egy bűvös kocka van a kezünkben, és már csak a hatodik szín kirakása hiányzik. Korábbi nemzetközi teszteken is jól szerepeltünk, Spanyolországban például Vicente del Bosque szövetségi kapitány és a spanyol profiliga technikai igazgatója is dicsérte a rendszerünket" - emlékezett Maruzsi.

"A gólvonalteszt hasznos volt, mert kijöttek olyan hibák, amelyeket ha megoldunk, a leseknél már semmilyen gondunk nem lehet, mert a lövéseknél a labda jóval gyorsabban mozog, mint a futó játékosok. A találmányt ugyanis később várhatóan lesekre is alkalmazni kell, esetünkben már csak a tesztelés van hátra, de körvonalazódik egy megoldás a kezezések problémájára is. A mi rendszerünk előnye: amennyiben vesszük a meccset, a biztonsági arcfelismerő rendszer is minden további nélkül működhet, ezenkívül játékoselemző programot is rá lehet kötni, azaz készíthet statisztikákat a futómennyiségről vagy a pontos passzok arányáról" - magyarázta a korábbi autóversenyző.

"Némileg balszerencsésen kerültek hátrányba"

A FIFA a 2010-es vébéről készült jelentésében még elkente a bíráskodással kapcsolatos problémákat. Megemlítették, hogy a torna 145 gólja közül 142 volt szabályos (azaz hármat jogtalanul adtak meg), de csupán annyit jegyeznek meg, hogy a tornán látott öt "gólvonalincidens" közül csak egyet ítéltek meg rosszul. Ezenkívül még öt meg nem adott büntetőt említettek, konkrétumok nélkül.

Gólbíródal

Frank Lampard jócskán gólvonalon túlra pattant, ám meg nem adott lövésénél a német-angol meccsnél mindössze ennyi olvasható: "az angolok azt hitték, egyenlítettek, de a gólt nem adták meg", míg az Argentína-Mexikó találkozón megítélt lesgólról ennyi derül ki: "A mexikóiak némileg balszerencsésen kerültek hátrányba".

A döntőről írva kiemelik ugyan, hogy "az első félidőben sok volt a szabálytalanság, főleg a hollandok részéről", de ebből nem derül ki, hogy Nigel de Jongot ki kellett volna állítani a harcművészeket is megszégyenítő rúgásáért.