Vieira, Pujol, Ayala, Silva, Gómez - ha egy összeállításban ezeket a neveket olvassuk, akkor akár világválogatottra is gondolhatnánk, pedig ők valójában a világ egyik leggyengébb csapatának, a magyarok ellen készülő Andorra válogatottjának a tagjai.
Az aranykorszak öt pontot hozott
Az andorrai drukkereknek nem sok sikerélményben volt részük a miniállam válogatottjának rövid története során. Az országnak sokáig nem volt önálló futballszövetsége, a csapatok pedig a spanyol regionális bajnokságban szerepeltek. A szövetség végül 1994-ben jött létre, és az UEFA, illetve a FIFA két évvel később vette fel a tagjai közé, vagyis az andorrai válogatott először a 2000-es Európa-bajnokság selejtezősorozatában indult el. Akkor mindegyik mérkőzését elveszítette, akárcsak a 2002-es vébé és a 2004-es Eb kvalifikációs sorozatában.
Jól cseng a neve Vieirának (kék mezben)
Ekkor már az a David Rodrigo volt a szövetségi kapitány, aki még 1999-ben vette át a csapat irányítását (egészen 2010-ig maradt), és nagyrészt neki köszönhető, hogy a szinte csak amatőrökből álló válogatott sokkal szervezettebbé vált. Egyre ritkábbak lettek a nagy gólarányú vereségek, és a 2006-os világbajnokság selejtezősorozatában megtörtént az, amire korábban sohasem volt példa: Andorra pontot szerzett. Ráadásul nem is egyet, Macedónia és Finnország ellen is gól nélküli döntetlent ért el, a macedónokat pedig hazai pályán le is győzte 1-0-ra.
A cél - minél kevesebb gólt kapni
Ezt a remek eredménysort később nem tudták megismételni, hiszen a következő selejtezősorozattól kezdve minden visszazökkent a korábbi kerékvágásba: Andorra valamennyi tétmérkőzését elveszítette. Az ellenfelek ugyanakkor gyakran megizzadtak ellenük, Anglia például 2007 márciusában 45 percen keresztül képtelen volt gólt szerezni, és bár végül 3-0-ra nyert, Steve McClaren csapata rengeteg negatív kritikát kapott a drukkerektől és az újságíróktól. A 2012-es Eb-selejtezők során Andorra hazai pályán az írektől és az oroszoktól is csak 2-0-ra kapott ki, Szlovákia pedig egy sovány 1-0-val vitte haza a három pontot.
Feljövőben az andorrai foci
Pedig az edzők rendszeresen próbálják felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy nincs könnyű feladatuk a miniállam ellen. Az írek pályaedzője, Marco Tardelli például így fogalmazott: "Az andorrai csapat fizikálisan nagyon erős, a pálya talaja pedig rendkívül rossz és göröngyös, ami probléma lehet". Főnöke, Giovanni Trapattoni pedig az andorrai együttes felfogásbeli változására hívta fel a figyelmet. "Ha megnézik a meccseiket, láthatják, hogy most már igyekeznek letámadni, de a fő céljuk az, hogy minél kevesebb gólt kapjanak." Mindezt az aktuális szakvezető, a Rodrigót váltó Koldo Álvarez is elismerte: "Tisztában vagyunk a képességeink határaival. De egy dologban mindenki biztos lehet: bárki is az ellenfelünk, meg fog izzadni ellenünk, mert igyekszünk megnehezíteni a dolgát."
Aki három válogatottban játszik egyszerre
A szakvezető már csak azért is tudja, hogy miről beszél, mert korábban éveken keresztül védte az andorrai csapat kapuját. Koldo Álvarez 2009-ben vonult vissza, 79 alkalommal volt válogatott, és a helyi szövetség őt választotta meg minden idők legjobb andorrai focistájának. Álvarez azon kevés honfitársa közé tartozik, akik profik is voltak, természetesen Spanyolországban, ahol megfordult az Atlético Madrid B csapatában, a Toledóban és a Salamancában is.
A miniállam játékosainak többsége azonban félamatőr, munka mellett futballozik. A csapatkapitány Oscar Sonejee például biztosítási ügynök, a középpályás Josep Ayala az építőiparban dolgozik, és többek között az andorrai városháza is az ő keze munkáját dicséri, a keretből most hiányzó Jordi Escura pedig fizikoterapeutaként végzett, és dolgozott ilyen minőségben az RCD Espanyolnál is.
Puyol (jobbra) mellre veszi a labdát
A legnagyobb sztárnak alighanem a középhátvéd Ildefons Lima számít, aki az andorrai válogatott történetének gólrekordere hét találattal. A gólerősség nem véletlen, hiszen sokszor nem védőként, hanem középcsatárként szerepelt klubjaiban. Lima légióskodott Svájcban, Görögországban, Olaszországban és még Mexikóban is, Spanyolországban pedig még a Rayo Vallecanóban is szerepelt, igaz, a madridiak akkor éppen harmadosztályúak voltak.
Ez lesz a magyar válogatott első mérkőzése Andorra ellen, és a többi miniállamnak egy kivételtől eltekintve nem sok babér termett Magyarország ellen. San Marinót négyből négyszer, Luxemburgot tízből tízszer győztük le, azonban Liechtenstein ellen még 1999 szeptemberében idegenben egy rendkívül kínos 0-0-s döntetlent játszott a válogatott. |
Hogy a mindössze 85 ezres lélekszámú, a spanyol-francia határon fekvő országban milyen kevesen futballoznak, azt jól mutatja, hogy a második számú kapus, Ferran Pol a strandfoci-válogatottnak is a tagja, a csatár Ludovic Clemente pedig a nagypályás focis és a strandfutball mellett a futsalban is válogatottságig vitte.
Sőt az andorraiakat sem kerülte el az utóbbi időben oly divatos honosítási hullám: a középpályás Carlos Peppe Uruguayban született, és otthon még profi játékos volt a Defensor Sportingban, illetve a Cerritóban, majd 2007-ben, 24 évesen Andorrába költözött, és tavaly bemutatkozhatott a válogatottban is.
A andorrai futballnak egyetlen magyar vonatkozása van: a korábban az Atlético Madridban is szerepelt Csóka József 1964 és 1970 között az FC Andorra játékosa volt.
Az andorrai keret
név | poszt | születési idő | klub | válogatottság/gól |
Josep Gómez | kapus | 1985. december 3. | Carabanchel | 24/0 |
Ferran Pol | kapus | 1983. február 28. | FC Andorra | 2/0 |
Ivan Perianes | kapus | 1982. január 25. | Sant Juliá | -/- |
Alexandre Martínez | hátvéd | 1987. március 4. | UE Santa Coloma | 5/0 |
Ildefons Lima | hátvéd | 1979. december 10. | klub nélküli | 73/7 |
Óscar Sonejee | hátvéd | 1976. március 26. | FC Santa Coloma | 89/3 |
Emili García | hátvéd | 1989. január 11. | FC Andorra | 11/0 |
David Maneiro | hátvéd | 1989. február 17. | FC Andorra | 3/0 |
Marc García | hátvéd | 1988. március 21. | Vic | 4/0 |
Moisás San Nicolás | hátvéd | 1993. szeptember 17. | FC Andorra | -/- |
Adrian Rodrígues | középpályás | 1988. augusztus 14. | Huracán Z | 2/0 |
Josep Ayala | középpályás | 1980. április 8. | FC Andorra | 62/0 |
Marcio Vieira | középpályás | 1984. október 10. | Monzón | 41/0 |
Marc Vales | középpályás | 1990. április 4. | Real Madrid C | 21/0 |
Manolo Jiménez | középpályás | 1976. augusztus 12. | FC Santa Coloma | 80/1 |
Carlos Peppe | középpályás | 1983. január 28. | Sant Juliá | 4/0 |
Samir Bousenine | középpályás | 1991. február 7. | FC Santa Coloma | 4/0 |
Victor Hugo Moreira | középpályás | 1982. október 5. | FC Lusitanos | 5/0 |
Marc Pujol | csatár | 1982. augusztus 21. | FC Andorra | 51/2 |
Sergi Moreno | csatár | 1987. november 25. | Vllaznia Shkoder | 40/0 |
Fernando Silva | csatár | 1977. május 16. | Guadiana | 47/2 |
Joan Toscano | csatár | 1984. augusztus 14. | FC Andorra | 19/0 |
Iván Lorenzo | csatár | 1986. április 15. | Barbastro | 6/0 |
Sebastián Gómez | csatár | 1983. november 1. | Sant Juliá | 14/0 |
Ludovic Clemente | csatár | 1986. május 9. | Manresa | 1/0 |
Szövetségi kapitány: Koldo Álvarez |