Magyarországon az MTK Budapest volt az első, amely az utánpótlását az akadémiai rendszerben szervezte, vagyis a fiatalok képzését bentlakásos módon kezdte el. A 2001-ben indult Sándor Károly Akadémiát számos hasonló intézmény követte, de a kék-fehéreket senki sem tudta utolérni, tőlük került ki a legtöbb élvonalbeli futballista.
Pintér Ádám az egyetlen topligás
A svájci International Centre for Sports Studies (CIES) nevű szervezet 2009 óta minden évben elkészíti tanulmányait az élvonalbeli európai bajnokságokról. A legutóbbi felmérés a 2012. október 1-jei állapotokat veszi alapul, és minden elképzelhető szempontból vizsgálja a futballistákat - ezek közül csak az egyik az, hogy melyik klubnál nevelkedtek. Az UEFA-nál az számít egy labdarúgó nevelőegyesületének, ahol 15 és 21 éves kora között legalább három évet eltöltött. Ezen kritérium alapján az európai első osztályokban jelenleg Ajax-nevelésből van a legtöbb, szám szerint 69, közülük 16 most is az amszterdamiaknál játszik.
A táblázatban az adott klub által nevelt, az európai élvonalban szereplő futballisták száma olvasható, majd az, hogy közülük mennyien játszanak más csapatban, végül hogy hányan futballoznak jelenleg is nevelőegyesületüknél.
|
Az MTK az előkelő ötödik helyet foglalja el, holtversenyben a lisszaboni Sportinggal, ami alapján a Sándor Károly Akadémia munkatársai joggal lehetnek büszkék. Azt viszont a táblázat már nem mutatja, hogy a klub által nevelt, azóta már eligazolt játékosok hol futballoznak, pedig nem mindegy, hogy a topligák valamelyikében játszanak-e, esetleg egy gyengébb bajnokságban. Ebből a szempontból az MTK helyzete már korántsem olyan jó, mert a Sándor Károly Akadémiáról kikerültek között jelenleg csak egy olyan van, aki valamelyik topligában futballozik: a Real Zaragoza válogatott játékosa, Pintér Ádám. Az Ajax esetében ugyanez a szám 13, a Sportingnál 8, a Partizan Beogradnál 6, a Hajduknál és a Feyenoordnál pedig 5-5. A Sparta Praha az MTK-hoz hasonlóan egy focistát nevelt ki a topligáknak, a Dinamo Kijev pedig a jelenlegi állapotok szerint egyet sem.
A Hajduk és a Partizan utánpótlása sok pénzt hoz
A rangsor egyébként kiválóan mutatja, hogy az európai sztárcsapatok egy-két kivételtől eltekintve kevesebb energiát fordítanak az utánpótlás-nevelésre, és inkább kész játékosokat igazolnak. A Barcelonán és Real Madridon kívül még a Manchester United fért be az első 20 közé, a MU utánpótlásából kikerültek közül jelenleg 36-an játszanak valamelyik európai élvonalban (közülük 12-en még mindig az Old Traffordon).
Az sem véletlen, hogy az első tízben öt kelet-európai egyesület szerepel, a top 24-ben pedig összesen 14 csapat található ebből a régióból, többek között az OFK Beograd, az NK Osijek vagy az FK Nitra. A rosszabb anyagi körülmények között a fennmaradás egyik módja a tehetséges futballisták kinevelése, majd jó pénzért való értékesítése, és ez a modell nemcsak Kelet-Európában működik, hanem például Hollandiában is - igaz, kicsit magasabb szinten, gondoljunk csak az Ajaxra vagy a Feyenoordra. Elméletileg az MTK-nál is valami hasonló a recept, a klub azonban egyelőre nem tud akkora bevételt elkönyvelni, mint a hasonló jó utánpótlás-neveléssel rendelkező Partizan vagy Hajduk.
Az elmúlt évtizedben az MTK körülbelül tízmillió euróra tett szert játékosok eladásából (a legtöbb pénzt Németh Krisztiánért kapta, akit a Liverpool a transfermarkt.de adatai szerint hárommillió euróért vett meg). Ennyit a belgrádi OFK is összehozott, ugyanez az összeg a splitieknél a duplája, a Partizannál pedig több mint a háromszorosa. A Partizan csak Sztevan Joveticsért nyolcmillió eurót kapott a Fiorentinától 2008 nyarán, két évvel később pedig Adem Ljajicért 6,8 millió eurót könyvelhettek el. Ráadásul a Partizan a 2007-2008-as idény óta egyeduralkodó Szerbiában, az idén sorozatban a hatodik bajnoki címét fogja megszerezni, és az elmúlt ö évben szerepelt a BL és az EL csoportkörében is, míg az MTK a másodosztályt is megjárta.