A Puskás belsejébe épül be az új stadion
"Szeptemberig kell benyújtani a pályázatot az európai szövetséghez, azaz az UEFA-hoz a 2020-as Eb helyszínére vonatkozóan, de az Eb előtt már BL- vagy EL-finálé házigazdája is lehet Budapest, amint elkészül a nemzeti stadion" - mondta a sportvezető, aki hozzátette, a létesítménynek akár a kupasorozatok döntőjéről, akár az Eb-ről van szó, időben el kell készülnie, mert az UEFA által támasztott feltétel, hogy egy évvel az esemény előtt már használatban kell lennie.
A hét év múlva esedékes Eb-re az európai szövetség korábbi bejelentése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.
Csányi Sándor az átépítésre váró Puskás Stadionnal kapcsolatban elmondta, reményei szerint nem érintik a létesítményt a kormány pénteken bejelentett pénzügyi intézkedései, mert azok az idei évre vonatkoznak, s az arénával kapcsolatban igazán komoly költségek jövőre jelentkeznek először. A kormány áprilisban fogadta el az új stadion koncepcióját, eszerint a Puskás Ferenc Stadionon belül készül majd el az új létesítmény. A 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion építése várhatóan 2014 végén kezdődhet, és a tervek szerint 2017 végén adják át. A beruházás 70-90 milliárd forintba kerül.
Az MLSZ-elnök kitért a gyűlöletbeszédre is, és örömmel jelentette be, hogy a közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az ezzel kapcsolatos kiáltványt, illetve jelezte, "A gyűlölet nem pálya" szlogennel az MLSZ kampányt indított a visszaszorítására.
"Keményebb fellépéssel elveszítenénk néhány ultrát, de sokkal több szurkolót nyerhetünk" - mondta Csányi, aki kiemelte, ultrákra szükség van, de bizonyos megnyilvánulásokat nem akar hallani és látni a stadionokban. "Az ultrák kulturált szurkolása a mi célunk." - tette hozzá.
Csányi Sándor nagy eredményt vár az új biztonsági rendszertől, amely év végére minden élvonalbeli stadionban telepítenek. Szerinte ez lehetővé teszi, hogy a rendbontókat azonosítsák, s ezáltal ne csak a helyi, hanem valamennyi létesítményből kitiltsák őket.
Újságírói kérdésre válaszolva - az MLSZ tanulmányának elkészülte előtt - elsőre nem kívánt állást foglalni az NB I létszámának csökkentéséről, de aztán annak a személyes véleményének adott hangot, hogy szerinte az ország nem bír el 16 élvonalbeli csapatot. Ezt azonban nemcsak a Zalaegerszeg tavalyi és az Eger idei gazdasági problémáival indokolta, hanem úgy vélte, kevesebb csapat esetén kevesebb felé oszlanának a bevételek is, ami nemzetközi szinten növelheti az élcsapatok versenyképességét.