Elsőként a topligák közül az angol bajnokságban vetik be a videobírót, először augusztus 17-én, a 2013/14-es szezon első meccsén. Ettől kezdve ha egy labda éppen csak a gólvonal mögé csapódik a lécről, a játékvezető órája a Goal felirattal teszi egyértelművé a történteket.
A GDS (Goal Decision System) nevŰ rendszert a brit Hawk-Eye (sólyomszem) nevű cég fejleszti, a rendszer egy másodpercen belül jelez, ha a labda bent volt.
Arsene Wenger, az Arsenal menedzsere kulcsfontosságúnak nevezte a gyorsaságot: "A labda a kapuba tart, aztán kijön, közben szabálytalankodnak a védővel, a bíró órája pedig megszólal. Ilyen esetekben előfordulhatnak viták, de ez még mindig jobb, mint amikor bemegy egy lövés, de nem ítélnek gólt."
Az előző PL-idény 380 meccsén 31 gólvonal körüli ítéletet vitattak, ám három kivételével jó döntést hoztak a bírók, állítja a helyi játékvezetői testület.
A hétvégén debütáló Hawk-Eye a teniszből és a krikettből is ismerős lehet a brit szurkolóknak, a technológiát a Sony fejlesztette, és míg a teniszben nem okozott felfordulást, a nyári angol-ausztrál krikettmeccsen kiváltott néhány vitát.
Richard Scudamore, a Premier League főnöke óvatos a további technikai újításokkal, viszont úgy véli, a gólbíró feladata "tényszerű döntést hozni, amire alkalmas is."
"Akkor válik nehézkessé a vita, ha a játék szubjektív elemeit is belevesszük, mint a lesek megítélést, mivel létezik aktív és passzív játék is" - jegyezte meg Scudamore. A húsz PL-csapat pályáin mindkét kapunál hét kamera biztosítja majd a rendszer működését. A FIFA a júniusi Konföderációs-kupán egy másik rendszert, a német GoalControl cég termékét tesztelte.
Angliához kötődik a focitörténelem leghíresebb vitája egy gólvonal közelébe csapódó labdáról: Geoff Hurst lövését végül gólnak ítélték a németek ellen 4-2-re megnyert 1966-os vb-döntőben.