Most aztán tényleg kijutunk az Eb-re

Egyenlők lesznek a légiósok és az itthon játszók a válogatottban? Mit keres hét győri focista a keretben? Huszti Szabolcsra tényleg nincs esély? Hogy lehet többéves munkát néhány hónap alatt elvégezni? Többek között ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ, amikor meglátogattuk a két napra Telkibe vonult, 32 fős magyar válogatottat. Volt, amelyikre kaptunk választ, volt, amelyikre nem.

"Reális esélyünk lehet, hogy odaérjünk egy világversenyre" – kezdte a Telkiben rendezett keddi sajtótájékoztatót Rudolf Gergely. Ugyanabban a teremben, talán még ugyanazon a széken is ült, ahol egy hét híján három hónapja Szalai Ádám azt mondta, hogy évek óta hülyítjük egymást, és elhitetjük mindenkivel, hogy van esélyünk kijutni egy Európa- vagy egy világbajnokságra.

Az újdonsült szövetségi kapitány, Pintér Attila két napja hívta össze a bő, 32 fős keretét, három edzésen voltak túl csupán, de Rudolf már arról beszélt, hogy most sikerülni fog. Amikor szembesítettük ezzel, pontosított, szerinte az új kiírás adta lehetőségekkel élni tudunk majd, tehát azt használhatjuk ki, hogy a következő Európa-bajnokságra már több válogatott kvalifikálja magát. "És egyébként is, én Győrben dolgoztam már együtt Pintér Attilával, tudom, hogy milyen remek szakember, és ha valakivel, akkor vele sikerülhet az, amire régóta várunk" – mondta magabiztosan Rudolf.

Rudolf (balra) és Vass (középen) ismét a válogatottban Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ismerős mondatok? Egervári Sándorról is hasonlóan nyilatkoztak a játékosai, amikor kinevezték szövetségi kapitánynak. Hogy az elején Erwin Koemant, Várhidi Pétert, Bozsik Pétert, Gellei Imrét vagy Csank Jánost is dicsérték, Lothar Matthaust pedig egyszerűen megmentőként várták? Meglehet, de más nem marad nekünk, csak ismét elkezdeni reménykedni. És most már ott van az "egységben az erő" nemzeti mottó.

Volt, aki nyaralt, volt, aki épp temetésre készült...

"Amikor felkértek, hogy legyek szövetségi kapitány, akkor az összefogásról beszéltem" – kezdte Pintér Attila. "A magyar labdarúgásban eddig elbeszéltünk egymás mellett, tapsoltunk szombaton egy győztes meccs után, majd szerdán mindenkit letapostak, ha kikaptunk egy gyengébb ellenféltől. Ennek szeretnék véget vetni. Most meg kell köszönnöm az összes edzőnek és klubvezetőnek, akik megtették az első lépést, hogy a magyar labdarúgás elmozduljon onnan, ahol most van, hiszen pozitívan álltak a kezdeményezéshez, hogy rendszeresen legyen válogatott összetartás, és elengedték a játékosokat. A magyar válogatott korábban is csak akkor tudott sikereket elérni, ha sokat volt együtt a keret" – mondta Pintér, aki ennél is több játékost akart behívni, de többen nem tudtak eljönni – ahogy ő fogalmazott: volt, aki nyaralt, volt, aki épp temetésre készült… Akik viszont itt voltak, azok nagy örömmel jöttek. Legalábbis ezt mondták.

Pintér az összefogásban hisz Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Meglepett a kapitány behívója, de örültem neki, és mindent megteszek, hogy a keretben is maradhassak" – ez volt az a mondat, amit szinte az összes olyan játékos elmondott a telki edzőtáborban, akiket a sajtó képviselői elé ültettek. Elmondta ezt a másodosztályú Nyíregyházából behívott Balogh János, valamint Futács Márkó, Simon Krisztián, Korhut Mihály és Vass Ádám is.

"Amikor először válogatott lettem, akkor Angliában játszottam, de felnőtt meccsen még nem léptem pályára. Aztán amikor a Serie A-ban rendszeresen szerepet kaptam, akkor nem számítottak rám a válogatottnál, ezt az ellentmondást nem értettem. Nem én vagyok az első, akinek hullámvölgybe került a karrierje, de készen állok arra, hogy újra komoly szinten játszhassak. Soha nem állítottam, hogy egy Vass Ádámnak a magyar válogatottban a helye, de legalább egy meghívót azért megérdemeltem volna. Ezért is becsülöm nagyra Pintér Attilát, mert ő meghívott engem" – mondta Vass, aki papíron még a belga Oostende igazolt labdarúgója.

NB 1-es védelem

"Engem nem érdekel, hogy az elődeim milyen szempontok alapján válogatták be a játékosokat. Hogy korábban a légiósok előnyt élveztek volna? Nem értem, hogy miért kellene ennek így lennie most is. A teljesítmény alapján lehet bekerülni a válogatottba" – mondta Pintér, aki egyértelműen számít az NB I-ben játszó focistákra.

Úgy tudjuk, a klubedzőkkel tartott megbeszélésen elhangzott az is, hogy a védelem például csak Magyarországon szereplő játékosokból fog összeállni. Igaz, nagyon sok választása nincs is a szövetségi kapitánynak, Vanczák Vilmoson és Korcsmár Zsolton kívül túl sok magyar védő nem rohangál jegyzett külföldi bajnokságban. Felmerülhet még persze Otigba Kenneth neve is, akire Csányi Sándor MLSZ-elnök külön felhívta Pintér Attila figyelmét, de nagy merítési lehetőség nincs a hátvédsorban.

Simon Krisztián (labdával) is kapott meghívót Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A középpályán ott lenne Huszti Szabolcs vezéregyéniségnek, de ő nem akar többé a válogatottban szerepelni. "Amikor kineveztek, a második nap felhívtam őt, de közölte, hogy ez nem kapitánykérdés, egyszerűen nem akar játszani a nemzeti csapatban. Úgy tettem le a telefont, hogy gondolkodjon rajta, én még fogom egyszer keresni, mert nagyon szeretném, ha segítene nekünk. Viszont Szabolcs elég határozottnak tűnik, és ha legközelebb is ezt mondja, akkor tiszteletben kell tartanunk a döntését" – idézte fel Pintér.

Nem kellett viszont kétszer mondani Priskin Tamásnak, hogy jöjjön a válogatottba. A legutóbb Oroszországban légióskodó, de most csapat nélküli csatár Londonba készült a családjával, amikor a szövetségi kapitány telefonhívása érkezett. "Nyolc évet töltöttem Londonban, nagyszerű emlékek kötnek oda, ezért is szerettem volna kiutazni Angliába, de amikor Pintér Attila felhívott, akkor azonnal azt válaszoltam, hogy hétfőn reggel 9-re Telkiben vagyok."

"Adjunk nekik inni!"

A hatalmas ködben megtartott edzés első 20 perce sajtónyilvános volt, ezalatt az újságírók is meggyőződhettek arról, hogy a játékosok tényleg élni akarnak a lehetőséggel, és próbálnak értelmet adni a "mindent megteszek azért, hogy…" típusú mondatoknak. A pörgős gyakorlatok alatt Pintér Attila szinte csak pozitívan szólt a játékosokhoz, minden apró pontos passz után jött az „Úgy van, Rudolf”, „Úgy van, Ádám”, majd amikor rövid pihenő következett, a szövetségi kapitány kiszólt a segítőinek: „Adjunk nekik inni!”

A lendülettel nem volt gond Telkiben Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Valamivel okosabbak lettünk Telkiben, de mindent azért nem sikerült megtudnunk. Szerettünk volna beszélgetni Pintér Attilával, de rövidre sikerült a diskurzus:
– Kapitány úr, feltehetnék három kérdést?
– Mennem kell átöltözni.
– Akkor megvárom itt, utána lesz két perce?
– Utána edzést kell tartanom.
– Akkor ez egy határozott nem?
– Ööö, igen.

Pedig lett volna még kérdésünk, például hogy a köztudottan légiósokra építő Győri ETO csapatából mit keres a legtöbb játékos (hét) a bő keretben? Vagy hogy a kapitány szerint reális kérés lesz-e a szezon közben is, hogy hetente vagy kéthetente adják kölcsön a klubok a játékosokat. Mert az rendben van, hogy a téli szünetben megkapja őket, de kérdés, hogy két bajnoki között is ugyanez lesz-e a felállás, vagy majd olyankor épp megbetegszenek vagy lesérülnek a focisták. Aztán érdekes az is, hogy a szövetségi kapitányi posztra jelentkező külföldi szakemberek hosszabb időt kértek volna arra, hogy kijuttassák a válogatottat egy világeseményre, Pintér Attila szerint azonban az erre képes csapat néhány hónap alatt kialakítható. Kíváncsiak lettünk volna, hogy konkrétan milyen módszerekkel lehet a többéves munkát néhány hónaposra redukálni, de ez a kérdés egyelőre ugyanúgy megválaszolatlan, mint az, hogy mi szükség egy minőségi játékosokban nem dúskáló ország válogatott keretébe összecsődíteni 32 hazai focistát, ha ott van még vagy egy tucat légiós is.