A 2006-os szezon kezdetén a világ a Barcelona sikereiről beszélt. Frank Rijkaard két év alatt begyűjtött két spanyol bajnoki címet, és a BL-győzelmet is. A vérmesebb szurkolók egészen odáig mentek, hogy a klub történetének legjobbjaként beszéljenek Rijkaard csapatáról. Az UEFA Klubfutball-díjátadón, az Európai Szuperkupa előestéjén Carles Puyol kapta a legjobb védőnek járó elismerést, Decót jutalmazták a legjobb középpályásnak járó díjjal, Samuel Eto’ót választották a legjobb csatárnak, miközben a Bajnokok Ligája sorozat legjobb játékosa Ronaldinho lett. Paradox módon a csapat megkoronázása egyben a Rijkaard-korszak hanyatlásának kezdetét is jelölte. Az Európai Szuperkupa döntőjében a Sevilla 3-0-ra lemosta a Barcelonát, a játékosok fegyelmezetlenségének első jelei ekkor váltak nyilvánvalóvá.
2006 nyarán a csapat belső dinamikája teljesen felborult, mikor elhagyta a Barcelonát Henk Ten Cate, a csapat segédedzője, aki a rossz zsaru volt Rijkaard mellett. Nélküle elszabadultak a csapaton belüli egók, Ronaldinhót, Eto’ót, Decót nem lehetett fegyelmezni, a csapat pedig már a szezon végére darabjaira hullott, egyetlen kupát sem nyertek. Egy év alatt minden odalett.
A klub következő nagy korszakát Pep Guardiola irányításával érte el a csapat, ám távozását követően – bár egészen más okok miatt – a Barca tulajdonképpen pont annyira esett szét, mint Rijkaard utolsó évében. Luis Enrique feladata is ugyanaz, mint Guardioláé volt: a klub újjászervezése.
Érdekesség a történetben, hogy 2007-ben Guardiola kinevezése előtt már mindenki biztosra vette, hogy Luis Enrique lesz a Barca edzője, ám végül másképp alakult. Most mégis hasonló helyzetben bizonyíthat, és eddig elődjéhez hasonló utat is jár be.
Guardiola élete első felkészülési időszakában Skóciába vitte a csapatot, nem volt szó hírverő ázsiai meg amerikai túrákról. A csapatfegyelem kialakítása, és az új stílus megteremtése volt az első dolga, miután a csapat hangadóit, Ronaldinhót, Decót és részben Eto’ót is kitette a csapatból.
Luis Enrique hasonló belépővel nyitott: a klub Angliában edzőtáborozik, nincsenek marketingmeccsek, vannak viszont új szabályok.
Luis Enrique szabályzata
Johan Cruyff vezette be azt a gyakorlatot a Barcelonánál, hogy az edzőknek a saját példájukon keresztül kell vezetniük a klubot: edzésen be kell szállni a játékba, és a pályán oktatni a gyakorlati elemeket, utasítani, kérni, javítani a hibákat. Guardiola is ennek az edzésmódszernek a híve volt, és most ezt követi Enrique is.
Hasonlóság az edzői filozófiájukban is mutatkozik: mindkettőjüknek az volt az első első dolga, hogy a csapat védekezését rendbe tegye. Ugyanakkor az eszközök már különbözőek. Amíg Guardiola az egész pályás, intenzív letámadás híve volt, addig Luis Enrique a két védekező középpályásban hisz. Állítólag már az alapozás előtt megígérte Mascheranónak, hogy ezen a poszton számít rá, ráadásul hosszú évek után először végre védőt igazolt a klub, Jérémy Mathieu érkezett, hogy stabilabb legyen a csapat.
Ahogy Guardiola is több innovációval lepte meg csapatát és a világot, úgy Luis Enriquének is lehet egy nagy dobása: annak a 3-2-3-2-es rendszernek (MM) a feltámasztása, amely mintegy hatvan éve eltűnt a futballból, és amelyet egyébként Bukovi Márton használt először az MTK-nál 1949-ben.
Guardiola távozását követően szétesett a Barcelona letámadása, amit aztán a labdatartás magas aránya sem tudott már kompenzálni, és sebezhetővé váltak a csapat gyenge pontjai, elsősorban a felfutó szélsőhátvédek mögötti üres területek.
A két védekező középpályásra és három belső védőre építő MM-rendszer megteremthetné azt a stabilitást, amely az elmúlt szezonban hiányzott a Barcából. Ezzel párhuzamosan a támadóknak kevesebb energiáját venné el a letámadás és a védekezés, így több energiájuk marad a kombinatív összjátékra és a gólszerzésre.
A sikerszériához szokott csapat tagjait sorozatos kudarcélmények és traumák érték az elmúlt két szezonban. Ezek közül is kiemelkedik Tito Vilanova betegsége és tragikus halála, a Bayern Münchentől elszenvedett óriási pofonok, a tavalyi bajnokság elvesztése az utolsó fordulóban, Puyol sérülése és visszavonulása, és akkor a Messi körüli hercehurcákról (újabb és újabb szerződéshosszabbítások, adócsalási ügyek), vagy Xavi hanyatlásáról még nem is beszéltünk.
A válságba kerülő nagy klubokra két megoldási séma jellemző: vagy a saját gyökereihez és értékeihez nyúlnak vissza, mint például a Barcelona is tette Guardiola kinevezésével, és ahogy a Juventus Contéval. Esetleg épp ellenkezőleg: külső edző érkezik, a vezetőség pedig lecseréli a fél csapatot, és a klub nem a saját utánpótlására, hanem az azonnal sikerekkel kecsegtető sztárigazolásokra támaszkodik, mint Ribéry és Robben megszerzésekor a Bayern München, vagy Louis Van Gaal kinevezésével a Manchester United.
A Barcelona mindkét válságkezelői modell eszközeit felhasználta. Ahogy korábban Frank Rijkaard és Pep Guardiola esetében, most is a klubhoz kötődő vezetőedző váltotta a megbukott Tata Martinót, a Barca pedig visszarendelte több, eddig kölcsönben futballozó, saját nevelésű játékosát, mint például Gerard Deulofeu vagy Rafinha. Ugyanakkor a sztárok érkezése sem maradt el, a klub megszerezte Luis Suárezt és Ivan Rakiticet is, mindkettőjüknek kiemelkedő szezonjuk volt tavaly.
A Barcelona keretének átalakulása
Távozott: Alexis Sánchez (Arsenal), Cesc Fabregas (Chelsea), Bojan Krkic (Stoke City), Jonathan dos Santos (Villarreal),Isaac Cuenca (Dep. La Coruna), Keirrison (Coritiba), Cristian Tello (Porto, kölcsönbe), Victor Valdés (új klub nélkül), José Manuel Pinto (új klub nélkül), Carles Puyol (visszavonult)
A 2014-es nyári átigazolási szezon mérlege egyelőre erősen mínuszos: a Transfermarkt adatai alapján a Barcelona 146 millió eurót költött, miközben az eladásokból csak 82 millió érkezett be.
Az igazolások közül kiemelkedik a 83 millió euróért érkező Luis Suárez esete, aki egyelőre eltiltását tölti, és bár a nemzetközi Sportdöntőbíróság mérsékelheti a kiaszabott büntetési tételt, a szezon kezdekor biztosan nem lesz ott a csapatban. Megszerzése nemcsak a kifizetett pénz nagysága, de amiatt is váratlan, mert a botrányhős Suárez egyáltalán nem illik a klub gondosan felépített imidzsébe.
A két játékos kapcsán állandó történelmi párhuzamokat erőltetnek a szurkolók és az újságírók. Maradona anno azért távozott a klubtól, mert viselkedésével a klub, és így az elnök fejére nőtt, inkább eladták.
Messi esetében egyelőre nincs szó erről, de az biztos, hogy klubhoz fűződő viszonya jelentősen megváltozott a tavalyi szezon alatt. A játékos látványosan kevesebbet védekezett, mint korábban, és ezt csak részben igazolta a megváltozott taktika. Ezen kívül Messi többször is erősen kritizálta a klub vezetését, elsősorban Javier Faust, a klub gazdasági igazgatóhelyettesét.
"Fausnak gőze sincs a fociról, üzleti vállalkozásként akarja irányítani a Barcelonát, pedig a klub elsősorban nem az. A Barca a világ legjobb csapata, azt érdemelné, hogy a vezetőségben is a világ legjobbjai üljenek" - dühöngött Messi, amikor az igazgatóhelyettes értetlenkedett, miért kell Messi szerződését félévenként módosítani.
Messi adócsalási ügy sem áll jól, a barcelonai bíró elutasította a spanyol ügyészség beadványát, hogy ejtsék a Lionel Messi elleni adócsalási vádat, ami tovább bonyolítja a játékos és a klub kapcsolatát.
Az biztosra vehető, hogy Messi jövőre is a csapat kulcsfigurája lesz, de Luis Enrique egyik legnehezebb feladatának tűnik, hogy kezelje a helyzetet, azt a helyzetet, amit végül még Guardiola sem tudott.
"Pep létrehozott egy góltermelő szörnyet, de a csapategység fizette meg az árát, és Guardiola tisztában volt vele, az ő felelőssége pontosan akkora, mint bármely más játékosé a csapatban. Ahogy Johan Cruyff fogalmazott: 'Guardiolának jó néhány egót kellett kordában tartania az öltözőben. Nem csoda, hogy belefáradt a küzdelembe'” - írta Messival és Guardiola távozásával kapcsolaban a Barca-korszak című könyvében Graham Hunter, aki 1992 óta a csapat mellett dolgozik.
Guardiola megszállott munkamániás volt, akivel előfordult, hogy kislánya balettfellépésére sem ment el, mert éjszakába nyúlóan elemezte a következő ellenfél játékát, és ezt a hozzállást várta el mindenkitől. A játékosok nyilatkozatai alapján egyelőre Luis Enrique is hasonló úton jár.
"Kimarad a délutáni edzés? Azt hiszem, csak aludni fogok. Nagyon keményen dolgozunk az edzőtáborban, ami sokkal jobb, mint egy barátságos túra" - nyilatkozta az angol lapoknak Pedro, de Rafinha is hasonlóan gondolkodik
"Borzasztóan keményen dolgozunk az állóképességen és a taktikán is. Ez a klíma tökéletes az előszezonhoz, jobb, mint a barcelonai hőség. Összességében túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy bármit is csináljunk edzések után: egy kis biliárd vagy ping-pong belefér, de egyébként csak pihenünk" - mondta a középpályás, aki a Celta Vigónál már lehúzott egy szezont Luis Enrique vezetésével.
A Barcelona felkészülésének első igazi tesztjén, szombat este, a Ligue1-es Nizza ellen 1-1-et játszott. Az előző bajnoki idényben csak 17. helyen záró franciák szereztek vezetést büntetőből, majd a második félidőben Xavi egyenlített, szintén büntetőből. Luis Enrique 22 játékost próbált ki, és bár dominált a csapata, az összjátékba sok hiba csúszott, és egy-egy nizzai kontránál a védekezés is szétcsúszott. Igaz, az Elche elleni első bajnokiig még pont három hét van összerendeződni.
