Dárdai Pál az északírek elleni, hazai vereségbe belebukó Pintér Attilát váltotta a válogatott élén, és már beiktatásakor jelezte, 3 + 1 meccsre (három Eb-selejtezőre és az oroszok elleni barátságos összecsapásra) vállalja a feladatot. A bukaresti döntetlen után két győzelmet szállító kapitányt máris a magyar futball megmentőjeként ünneplik, és kérlelik, maradjon a válogatott élén, de úgy néz ki, Dárdai visszatér Berlinbe, ahol utánpótlás-koordinátorként és az U15-ös csapat edzőjeként dolgozik a Hertha BSC-nél.
"Nem csodatevő, de pontosan azokkal az erényekkel rendelkezik, amelyekre a legnagyobb szüksége volt a magyar válogatottnak" - mondta Sallói István az Origónak Dárdai Pálról. A válogatott mellett megfigyelői szerepkörben dolgozó szakember nem tudja, hogyan dönt a jövőjéről a szövetségi kapitány, de tart tőle, hogy nagyon nehéz lesz hasonló típusú edzőt találni a magyar csapat élére, ha Dárdai az eredetileg megbeszéltek szerint visszatér Berlinbe.
"A magyar futballista parancsvégrehajtó típus, és akkor érzi magát kényelmesen a pályán, azaz akkor tudja a legtöbbet kihozni magából, ha egyértelműek a feladatok, nincs semmi túlbonyolítva. Dárdai amellett, hogy nagyszerűen ért a játékosok motiválásához, nagyon gyorsan átlátta, mit és hogyan kérhet a válogatottól. Ennek köszönhetőek az eredmények" - magyarázta Sallói, akinek az ellenfelek megfigyelése mellett a magyar válogatott játékának elemzése is a feladata volt.
Az ideiglenes szövetségi kapitány kinevezése pillanatától újszerűen kommunikált. Érthetően, egyenesen fogalmazott, a sarkos véleményét is felvállalta, és nem hangzatos lózungok mögé bújva ragozta a semmit. Nála nem volt porhintés, és annyiban a legnagyobb edzőkre emlékeztetett, hogy előtérbe tolta magát, levéve ezzel a média gyakran terhes figyelmét a játékosairól.
A bemutatkozó bukaresti bravúrt éppúgy a helyén kezelte, mint a feröeri szenvedést, hitelességét azzal ismerte el a közönség és a média, hogy elfogadta a véleményét. Leggyakrabban a rutintalansága miatt bírálják (ami nagyon nem tetszik neki), az utóbbi évek válogatottjai közül mégis az ő csapata kezelte a legérettebben az olyan nehéz helyzeteket, mint a feröeriek nyomása vagy a románok vezető gólja.
"Nem taktikai reformok kellettek ide, hanem világos, egyértelmű utasítások, amiket a játékosok nemcsak felfogni voltak képesek, de játékba ültetni is. Az általa irányított válogatott alapjátéka ugyanúgy 4-2-3-1, mint az utóbbi években általában - néha játszottunk 4-4-2-t is, de a lényeg a négy védő plusz két védekező középpályás szisztéma. Erre a vázra pakolja fel Dárdai a saját elképzeléseit, és szerintem azért működnek jól a gyakorlatban, mert ösztönösen nagyon jól látja a futballt" - mondta Sallói.
Szerinte nagyon fontos a kapitány kérlelhetetlen önbizalma, amivel erős mankót ad az erre rászoruló csapatnak. "Nem ragozza túl, nem beszél feleslegesen, kettőt mond, de az meg is marad. Nem korhol, igyekszik mindenkihez pozitívan állni, és látszik is, hogy a csapat nincs agyonnyomva. Érződik, hogy a német közegből érkezett, a szigorú szervezettségben hisz, nem a túlbonyolított rendszerekben."
A magyar válogatottban nincs igazi világsztár, a keret ereje legjobb esetben sincs pariban a jobb ellenfelekével, így érdemes a csapat céljait is úgy belőni, hogy ne legyen borítékolható csalódás minden selejtező sorozat vége. Úgy tűnik, Dárdai átlátta, hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem tud gyökeres változásokat eszközölni, ezért arra játszott rá, hogy a közepes játékerejű keretből egységes, jó dinamikájú közösséget hozzon létre, amelynek a tagjai képesek egymásért küzdeni a pályán.
Dárdai három tétmeccsén hét pontot szerzett, ezeken csak egy gólt kapott, vagyis teljesítette, amiért kinevezték. Másfél hónap leforgása alatt a válogatott megítélése és elfogadottsága is óriásit nőtt, és ezt nem is a játék ugrásszerű javulása hozta, hiszen Feröer ellen kifejezetten gyengén, Finnország ellen pedig felejthetően játszott a csapat, még ha mindkét meccset meg is nyerte.
A közhangulat inkább azért javult, mert Dárdai teljesítményben és eredményekben csúcsra járatta a magyar válogatottat. "Most ennyire volt idő. Dárdai tökéletesen fogott hozzá a feladathoz, tudta, mit lehet megvalósítani a rendelkezésre álló idő alatt, és csak arra koncentrált" - mondta erről Sallói István.
A magyar válogatott az északírek elleni vereség ellenére visszatért a továbbjutásért folyó versenybe, de ahhoz, hogy kiaknázza a Dárdai-féle csapat eredményeit, a következő két meccsen hoznia kell magát. Márciusban Görögországot fogadja a válogatott, júniusban pedig Finnországban vendégszerepel, és ha ezen a két meccsen jó eredményt ér el, akkor nemcsak a Dárdai által hangsúlyozott harmadik hely, hanem akár az egyenes ági kijutás is elérhető közelségbe kerül.
"A görög meccs nagyon fontos, rengeteg múlik azon, sikerül-e legyőznünk Görögországot. A pozíciónk már így sem rossz, de ha a tavaszi és nyári meccseinket hozzuk, akkor a saját kezünkben lesz a sorsunk" - jelentette ki Sallói.
De kivel megyünk tovább? Egyre nyilvánvalóbb, hogy hiába kérlelik, Dárdai visszatér Berlinbe, és az MLSZ újra kereshet kapitányt. Ha Dárdai közösségépítő, motiváló szerepe valóban a legfontosabb eleme a sikerének, akkor logikus, hogy magyar edzővel kellene pótolni, de bármit mond is Bognár György, a lehetséges jelöltek egyik fele már megégett a feladattal, a másik meg csak saját magát tartja megfelelő választásnak.
Sallói szerint vannak jó magyar szakemberek, de nem lát senkit, aki képes lenne olyan pluszt adni a csapatnak, mint Dárdai. "Nem irigylem, akinek az a feladata, hogy utódot találjon. Palit elfogadja a közvélemény, a szakma, a szövetség és a szurkolók is, az eredmények pedig azt igazolják, hogy jó szakember. Most felfelé visz a hullámvasút, jó a közhangulat is, ezt kell meglovagolni, tippem sincs, kivel lehetne pótolni."