Az ember, akit a fél világ Dzsémsznek hív, a másik fele Hámesznek ejti a nevét, de abban mindenki egyetért, hogy az idei éve kivételesre sikerült. James Rodríguez az évet még a Monacónál kezdte, és a nagyhercegségnek a francia bajnokság második helyen záró csapatából is felfelé lógott ki. 34 bajnokiból 30-szor kezdő volt, 9 góljával második lett a házi góllövőlistán, és adott 12 gólpasszt, amivel az egész liga legjobbja lett.
James idei legnagyobb dobását a világbajnokságra tartogatta, úgy lett a torna gólkirálya, hogy csak öt meccsen játszott, de mindegyiken betalált legalább egyszer, az Uruguay elleni nyolcaddöntőt egymaga döntötte el a duplájával. Ezen a meccsen szerezte azt a lélegzetelállító kapáslövést, amellyel még a Puskás-díjat is besöpörheti. Kolumbia tizenkét góljának a felét ő szerezte, és ha hozzávesszük a két gólpasszát is, akkor a termés kétharmadából kivette a részét - ráadásul a gólok utáni ünnepléssel a reggaeton nevű tánccal is megismertette a nézőket.
1.17-nél látható James gyönyörű gólja:
A pazarul sikerült vébé álomszerződést ért, a Monaco 80 millió euróért eladta a Realnak, így 35 milliót keresett rajta. Madridban megkapta a tízes mezt, és ehhez mérten is teljesít: 5 gólja mellé ugyanennyi gólpassza volt, és 32 helyzetet teremtett a társaknak - ennél többet csak Cristiano Ronaldo tud felmutatni.
Azt pedig első realosként tudja elmondani, hogy idén négy kiírásban - bajnokság, Király-kupa, Bajnokok Ligája és Spanyol Szuperkupa - is szerzett már gólt. A Real vezeti a bajnokságot, megnyerte a klubvébét, továbbjutott a BL-ben, úgyhogy ha James december 31-én visszatekint az óévre, valószínűleg úgy emeli fel a pezsgőspoharat, hogy közben arra gondol: soha rosszabbat.
Hogy minek köszönhette az Atlético a bajnoki címet, és azt, hogy percekre volt a BL-győzelemtől? Courtois védéseinek, Koke és Gabi fáradhatatlan robotolásának, Arda Turan kreativitásának és Diego Costa góljainak.
Na meg persze Diego Godín fejének, az uruguayi védő ugyanis a Barcelona elleni bajnoki döntőn megszerezte azt a gólt, amivel az Atlético 1996 után ismét élen zárt a bajnokságban, a BL-döntőben pedig szintén ő szerzett vezetést, és ez egészen a 93. percig a duplázással kecsegtetett. Godín emellett az uruguayi válogatottban a Suárez harapásáról elhíresült, olaszok elleni utolsó csoportmeccsen is villant, az a megmozdulása továbbjutást ért.
Bár az Atlético kissé átalakult, Godín helye továbbra is betonbiztos, az idényben eddig minden bajnokit végigjátszott, és fejjel ugyanolyan hatékony mindkét kapunál. A sajátja előtt az övé volt a legtöbb tiszázás, az ellenfeleket pedig már kétszer is középkezdéshez küldte, így máris elérte a 2013-2014-es góltermésének a felét.
Ilyen előzmények után nem lepődtünk meg, hogy bekerült a FIFA-nál az Év csapata bő keretébe, a Manchester Unitednél pedig rajta van Louis van Gaal legfontosabb kiszemeltjeinek listáján. Igaz, ehhez még Diego Simeonének is lesz pár szava, korábban ugyanis az Atlético egyik legfontosabb játékosának nevezte Godint, hozzátéve, hogy sosem engedné el, mert a pályán, és azon kívül is igazi vezér.
"Kicsit fáradtnak érzem magam, nagyon várom már a nyarat" - nyilatkozta november utolsó napjaiban Toni Kroos, szokatlan őszinteséggel jelezve, hogy a maga részéről rogyásig hajtotta magát. Ha megnézzük a 24 éves német középpályás statisztikáit, nem csodálkozhatunk rajta, hogy el van csigázva: a Bayernnel végigdarálta a Bundesligát, aztán minimális pihenő után csatlakozott a válogatotthoz, a vébé minden meccsén végig a pályán volt, aztán ismét rövid lazítás után költözött Madridba.
"Ő az, akinek még nem volt rossz meccse a Realban" - írta Kroosról a spanyol csapat egyik magyar szurkolói oldala, és valóban. Kroos ahogy megjött, egyből kihagyhatatlan lett a Realból, ami érthető, hiszen elképesztő a játékintelligenciája, és nem igazán tud rosszul passzolni: az eddigi fordulókban ő próbálkozott a legtöbb átadással (951), és ő volt a legpontosabb (93,5 százalék).
Ha az Európai Szuperkupa-döntőtől számoljuk a Real szezonját, akkor a nyár óta 28 meccset játszott a csapat, és Kroos 25-ször pályára lépett, így már érthető, miért panaszkodott fáradtságra. Azért álljon itt Kroos idei éremgyűjteménye is: vb-arany, német bajnoki cím, német kupagyőzelem, Európai Szuperkupa-siker klubvébé-győzelem, Spanyol Szuperkupa-ezüst.
"Claudio Bravo a Barca legjobb nyári igazolása", "Busquets lőtte a győztes gólt, de az igazi elismerés Cladio Bravónak jár a hatalmas védései miatt", "Köszönjük Claudio Bravo, hihetetlen voltál" - ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket lehetett olvasni a Twitteren, miután a Barcelona egy 93. percben szerzett góllal győzni tudott a Valencia otthonában.
A 31 éves chilei válogatott kapus a nyáron 12 millió euróért igazolt a Barcelonába a Real Sociedadból. Eddig is szem előtt volt, jól ismerte a spanyol bajnokságot, a katalán drukkerek egy része mégis szkeptikusan fogadta.
Bár még csak 16 forduló telt el a bajnokságból, Bravo máris eloszlatta a Barca-drukkerek félelmeit. Az első nyolc bajnokit lehozta kapott gól nélkül, végül rekordnak számító 720 percnél állt meg. A nagy sorozat a Real elleni rangadón tört meg, Cristiano Ronaldo vette el Bravo szüzességét, majd Pepe és Benzema is követte a példáját.
A Barca 16 forduló alatt 7 gólt kapott, ennek majdnem a felét a Real elleni rangadón, úgyhogy nem lehet panasz sem a védelemre, sem Bravóra. A kapus valószínűleg a világbajnokságra is jó szívvel emlékezik majd vissza, hiszen Chile továbbjutott a csoportból, kiejtve például a világbajnok spanyolokat, és a brazilokat is alaposan meggyötörte, a házigazda csak büntetőkkel szenvedte tovább magát.
Diego Costa az első negyedóra végén lesántikált a pályáról a spanyol bajnoki címről döntő Barcelona-Atlético meccsen, sírdogált egy kicsit a kispadon, aztán olyan jól szurkolt a társaknak, hogy végül bajnok lett. Diego Costa a 9. percben szentségelve cserét kért az Atlético-Real Madrid BL-döntőn, aztán szomorúan leült a kispadra, és majdnem tökéletesen szurkolt, mert az Atlético a 93. percig BL-győztesnek érezhette magát. Diego Costa Hollandia és Chile ellen is több mint egy órát töltött a pályán a spanyol válogatottban a vébén, a világbajnok mindkét meccset elbukta, a csatár pedig öt kísérletből egyszer sem találta el a kaput.
Hogy akkor mit keres mégis az év emberei között a brazil származású, 26 éves Diego Costa? Az biztos, hogy az Atlético nélküle nem lett volna bajnok, 35 bajnokiján 27 gólt szerzett, ennél többet csak Messi (28) és Cristiano Ronaldo (31) tudott. Az is nehezen elképzelhető, hogy a BL-ben nélküle odaért volna a csapat a döntőbe, 9 meccsen 8-szor talált be.
Igaz, hogy a spanyol válogatottból nagyon kilógott, még úgy is, hogy az egész csapat nagyot buktázott Brazíliában, de aztán 40 millió eurórért a Chelsea-hez igazolt, és Londonban ott folytatta, ahol Madridban abbahagyta: 16 meccs alatt 13 gólig jutott, a Swansea ellen például mesterhármast rakott össze, de betalált az Arsenalnak és a Liverpoolnak is.
A fizikumával tökéletesen beleillik a Mourinho által megint felfuttatott Chelsea-be, gyakorlatilag az a szerepe, mint korábban Drogbának. Egyedül a sárga lapok gyűjtögetéséről kell leszoknia - már hétnél tart -, de hát ő nem az a fajta, aki visszahúzza a lábát vagy leengedi a könyökét egy felugrásnál.