A görög labdarúgás az ország gazdaságával párhuzamosan került válságspirálba az előző szezonban. Talán a válogatottnál a legrosszabb a helyzet: a 2014-es brazíliai világbajnokságon még a nyolcaddöntőig jutó, ott is csak tizenegyesekkel kieső csapat azóta meccset sem nyert, és túl van egy kapitányváltáson: Claudio Ranierit az uruguayi Sergio Markarián követte a poszton. Ennek ellenére a szurkolók egyáltalán nem pánikolnak, kitartanak a csapat mellett, és bíznak a fiatalokban.
„Görögországban az emberek nagy tisztelettel vannak a labdarúgók iránt, és a mostani helyzetben sem haragszanak a válogatottra, szeretik a csapatot. A szurkolók fel voltak készülve a világbajnokságot követő generációváltásra, arra, hogy az ott ördögfiókák néven ismert nagy öregeket, (Kosztasz) Kacuraniszt és a többieket nehéz lesz majd pótolni” – mondja Teodoru Vaszilisz, aki kint élő baráti, rokonai segítségével szorosan követi az ország labdarúgását.
„A szurkolókat nem vágta földhöz a Feröer-szigetek elleni vereség sem. Inkább arról beszélnek, milyen jó lehet jövőre a válogatott, ha beépülnek és összeszoknak a fiatalok. A görögök nagyon komolyan veszik az utánpótlásképzést, nem sajnálják rá a pénzt, szervezett rendszerben nevelik a gyerekeket.”
A válogatott gyenge szereplése mögött nemcsak a generációváltás áll, a posztjáról távozó Fernando Santos szövetségi kapitányt sem tudták megfelelően pótolni.
„Claudio Ranieri nagy edző, számos eredménnyel a háta mögött. Ugyanakkor a görög barátaim gyakran kiemelték vele kapcsolatban, hogy nem tudott közel kerülni a játékosokhoz. A görög nép érzelmes, így mindig különösen fontos a csapat mentális állapota, Ranierivel pedig nem alakult ki az összhang, ezért megváltak tőle, és egy rutinos uruguayi edzővel folytatták a munkát. Most bíznak Markariánban és a fiatalokban” – meséli a kialakult helyzetről Teoduru.
Teodoru Vaszilisz, az edző
Játékosként még vissza sem vonult, amikor már az MTK utánpótláscsapatainál dolgozott. 2000-ben az Újpest FC-hez ment segédedzőnek, 2001-től az MTK utánpótlásbázisán, a Sándor Károly Akadémián tevékenykedett. 2004 óta közvetlenül az MTK utánpótlásában dolgozik, illetve Garami József munkáját segítette a nagycsapatnál, és másodedzői minőségben dolgozik László Csaba mellett is. 2006-ban az MLSZ átmenetileg felkérte az U19-es válogatott irányítására, amelyet egy hónapig edzett, de Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondása után - Várhidi Péter mellett -, az elnökség őt kérte fel a válogatott irányítására. A Kanada elleni mérkőzésen ült először a nagyválogatott kispadján pályaedzőként.
Amellett, hogy a görög válogatott az utolsó helyen áll az Eb-selejtező-csoportjában, a klubok teljesítményére sem lehetnek büszkék. Az Európa Ligában három csapat, az Aszterasz Tripolisz, a Panathinaikosz és a PAOK került a főtáblára, de összesen három győzelemre voltak képesek, egyikük sem jutott tovább. A BL-ben szereplő Olympiakosz erős ellenfeleket kapott a csoportban, az Atlético Madrid és a Juventus mögött csak harmadik helyen végzett, az EL-ben folytatva pedig a későbbi döntős Dnipróval szemben maradt alul.
Ennek ellenére a szakember szerint nincs szó összeomlásról.
„A fociban nincs komoly válság, az Olympiakosz, a PAOK, a Panathinaikosz vagy az AEK Athén kiemelkedően gazdag klub. Evangelosz Marinakisz, az Olympiakosz elnöke például a tengeri kereskedelemben érdekelt, magánvagyona 750 millió dollárra (212 milliárd forint) tehető, a flottája 70 hajóból áll. A legtehetségesebb görög játékosok köré építi a csapatait, európai klasszisok igazolásával. A PAOK légiósai között is sok a válogatott, a csapat meccseire 18-20 ezer fanatikus jár Szalonikiben. A tartozásai miatt 2013-ban az AEK Athén úgy járt, mint nálunk a Győri ETO, de két év alatt simán visszajutott a harmadosztályból az élvonalba” – mondja Teodoru, aki szerint ha vannak problémák, akkor azok a középcsapatoknál keresendők.
„A nagy négyes mögötti klub elnökei, tulajdonosai – hogy is mondjam – sokszor kissé bohókásak, életfelfogásukra a kedvelt görög fordulat, a »Szigá, szigá!« a jellemző, amit mi úgy mondanánk, »lassan, lassan, ráérünk arra még«. Ez igaz lehet a fizetések folyósítására is, ami megrendítheti a játékosok bizalmát. Pintér Ádám például pont a folyamatosan késő fizetések miatt távozott a Levadiakoszból.”
Teodoru gyakran utazik Görögországba, hogy unokatestvéreit, barátait meglátogassa. Úgy tapasztalja, a fizetési fegyelem nemcsak a klubok életéből, de az adórendszerből is hiányzik. A görögök egy része olykor kissé lazán veszi a jogszabályokat, de a gazdasági válságról sokfélét gondolnak az országban.
„A fiatalabbak sokat köszönhetnek az Európai Uniónak, a katonai junta 1974-es bukása után ők már szabad országban nőhettek fel. Az viszont sok mindenkiben nyomot hagyott, hogy 2001-ben senki sem kérdezte meg őket az eurózónáról, a parlament saját hatáskörben döntötte el a csatlakozást.
Ez sokaknak a mai napig fáj.
Aztán ott van az idősebb generáció, a konzervatívok, akik egyfajta nosztalgiával viseltetnek a drachma iránt. Az euró bevezetésével sok minden a háromszorosára drágult, előtte 100 drachmáért itták az ásványvizet, utána 300-ért, nagyjából 1 euróért. Nem ugyanaz.”
Látogatásai során Teodoru nem érzékelte, hogy az emberek mindennapjait meghatározná a csődközeli helyzet.
„Úgy látom, egészen június 30-ig
egyszerűen nem hitték el, hogy fizetésképtelenné válhat az ország.
Vidámak voltak, jókedvűek. Legutóbb gondoltam is magamban, nem hiszem el, hogy én vagyok a legkomolyabb ember az asztalnál. Most viszont már egy kicsit meg vannak ijedve, félnek a recessziótól. De úgy vannak vele, évi 25 millió turista érkezik az országba, a kikötők óriási teherforgalmat bonyolítanak le, olívaolajból pedig a világ harmadik legnagyobb termelői, így 2-3 év alatt talpra tudnak állni. Ettől függetlenül a bizonytalanság érezhető. Nemcsak azért, mert Alekszisz Ciprasz miniszterelnök óráról órára változtatja a véleményét, hanem mert teljesen bizonytalan a vasárnapi népszavazás kimenetele is: ötven-ötven százalék, ennyire megosztott a társadalom.”
Teodoru Vaszilisz arra nem vállalkozott, hogy megtippelje a népszavazás kimenetelét, de szakemberként szívesen beszélt saját munkahelye, az MTK és a magyar válogatott várható eredményeiről.
Az MTK Budapest gól nélküli döntetlent játszott hazai pályán a szerb Vojvodinával a labdarúgó Európa Liga-selejtező első fordulójában, de a pályaedző bízik a továbbjutásban. Még akkor is, ha a csapatnak idő kell az átállásra, hiszen Garami Józsefet tizenegy év után László Csaba váltotta a kispadon. A kialakult helyzetben Teodoru úgy érzi, afféle köldökzsinórként szolgál a játékosok és az új vezetőedző között, de neki is alkalmazkodnia kell a helyzethez, az új stílushoz.
„László Csaba érkezésével abban változott a csapat, hogy dinamikusabb, direktebb a stílusunk, célirányosabbak a támadások, megpróbálunk kevés húzásból az ellenfél kapuja elé érni. A Vojvodina elleni visszavágón hatvan százalékot adok magunknak. Az első meccsen a 75. percig jól játszottunk, a vezetést is megszerezhettük volna, ott viszont kicsit elfogyott a csapat fizikailag. A győzelem elmaradt, de nagyon fontos, hogy nem kaptunk gólt, így idegenben egy döntetlen is elég lehet, abban pedig biztos vagyok, hogy a visszavágón legalább egyszer betalálunk.”
Teodoru még optimistább, ami a magyar válogatott Európa-bajnoki szereplését illeti.
„Nagyon bízom a srácokban és Dárdai Pálban, szerintem 80 százalék, hogy ott leszünk az Eb-n. Jól ismerem a keret meghatározó játékosait, mostanra megvan a szükséges válogatottságuk és a nemzetközi rutinjuk. Juhász, Gera, Király vagy Dzsudzsák olyan játékosok, akiknek az Eb-n van a helyük, meggyőződésem, hogy a tornán is jól állnánk a sarat. A keret magját is olyan játékosok egészítik ki, akikre éles helyzetekben is lehet számítani. Kádár szinte hiba nélkül játszott a görögök elleni hazai meccsen, Stieber döntő gólt lőtt Finnországban."
A szakember szerint Dárdai érkezése óta egyértelmű az előrelépés, hisznek magukban, és a csapat mindig megtalálja a helyes ösvényt.
„Dárdai Pál kisugárzása, szakmai tudása megjelenik a pályán is. Aprólékosan megtervezett meccseket játszunk, végig érezhető a meccs tudatos dinamikája. Nemzetközi szinten a mérkőzések első tizenöt percében nem szabad gólt kapni, úgy látom, hogy ezek az időszakok vannak a leginkább megtervezve. Ami a csapatjátékot illeti, ha a meccs végéig is kell várni, a játékosok megtalálják a helyes ösvényt, az utat a kapuig, nekünk vannak nyerő megmozdulásaink. A szakmai stáb és a keret is abszolút megérdemelné, hogy ott legyünk az Eb-n, és nagyon bízom benne, hogy így is lesz.”
