Ez most már nem magyar betegség - interjú a románok elleni gólszerző hőssel

Dróth Zoltán már azon a 2010-es budapesti Eb-meccsen is a pályán volt, amikor a magyar válogatott 4-0-s vezetésről 6-5-re kikapott a csehektől. 2013-ban azt is megtudta, hogy milyen érzés kevesebb idegenben lőtt góllal elbukni az Eb-kvalifikációt. Most azonban a románok elleni pótselejtező hosszabbításának utolsó másodpercében győztes gólt fejelt. Felejthetetlen élmény volt számára ötezer néző előtt játszani Debrecenben, úgy érzi, a szurkolók nélkül nem is jött volna össze a győzelem, egyedül azt nem érti, miért kellett az ellenfelet is szidnia a lelátónak.

• A magyar futsalválogatott kedden 4-3-ra megverte az esélyesebb románokat.
• Ezzel kijutott az Európa-bajnokságra.
• A győztes gólt az utolsó másodpercekben Dróth Zoltán szerezte.
• Fejjel talált be, pedig az elég ritka a futsalban.

Ha nem vagy éber a vége előtt három másodperccel, akkor most a románok örülhetnének, így viszont a nyakadba ugrott a fél lelátó. Melyik volt az ünneplés legfelejthetetlenebb pillanata?

Sokan nem tudják, de a mérkőzés után a szurkolók megvártak minket a debreceni Hódos csarnokban, ahol jó ideig együtt ünnepeltünk.

A szállodában aztán reggelig tartott a mulatság.

Megleptek a magyar sportkedvelők reakciói?

Sokat jelentett, hogy a tévé is közvetítette a mérkőzést, számos helyről lehetett így hallani a sikerünkről. De előzetesen is jó hírverése volt a mérkőzésnek, hiszen ötezren voltak a csarnokban, ez óriási szám egy ilyen kis sportág számára.

2010-ben, a budapesti Eb-n 4-0-s vezetésről 6-5-re kikapott a csapat a csehektől – azon a meccsen is dupláztál –, míg most nehéz helyzetből sikerült talpra állni. Mi változott az elmúlt öt évben?

Szinte az egész keret kicserélődött, két éve új edzőnk is lett, a spanyol Sito Rivera, aki teljesen új mentalitást hozott a csapathoz. 2013-ban, már az ő irányításával, még rosszabb gólkülönbséggel nem jutottunk ki az Eb-re Ukrajnával szemben, de most már sikerrel jártunk. Visszakaptuk a sorstól, amit akkor elvett tőlünk, és ez Riverának is köszönhető.

Dróth Zoltán nem csak a 193 centis magasságával emelkedett ki a mezőnyből a románok elleni pótselejtezőn Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Miben lett más a csapat mentalitása?

Nem adtuk fel a meccset az utolsó percben, sőt az utolsó másodpercben sem.

A hosszabbításban volt, hogy két gól kellett a továbbjutásunkhoz, akkor nem sokan hittek bennünk, de a szurkolók hatalmas erőt adtak, így fordítani tudtunk.

A hosszabbítás második félidejében óriási gólt lőttél. Mindig ilyen bátran tüzelsz távolról?

Tudatosan készültünk az 5 a 4 elleni játékra (a hátrányban lévő csapat öt fővel támadhat, ha a kapusát mezőnyjátékosra cseréli - a szerk.), rengeteget gyakoroltuk, főleg akkor, amikor már fáradtak voltunk az edzéseken. Ezzel az a célunk, hogy edzés közben ilyenkor ugyanúgy érezzük magunkat, mint egy hosszabbításos meccsen, amikor a fáradtság ellenére ugyanúgy pontosan kell célozni. Az Eb előtt egy hónapig voltunk edzőtáborban, és minden edzés után ezt gyakoroltuk. Tudtuk, hogyan fognak védekezni a románok, ezért próbáltunk átlövéssel próbálkozni, és végül gól is lett a vége.

Arra viszont nemigen számíthattatok, hogy egy fejes góllal sikerül megnyerni a meccset, igaz?

A fejesgól nem gyakori a futsalban, de volt már rá példa, hogy gólt fejeltem.

Ez egy nagyon gyors játék, bármi megtörténhet, pillanatokon belül fordulhat a kocka.

Mit éreztél a fejes után?

Fel sem fogtam, mi történik. Belefejeltem a labdába, utána a nézők berohantak, én viszont se sípszót, se dudaszót nem hallottam. Amikor felnéztem az órára, láttam, hogy 4,4 másodperc van hátra, így egy ívelésre még volt idő, de miután belefejeltem a labdába, nem tudtam, hogy gól lett-e belőle, vagy sem. Aztán jött az ünneplés. Szerintem a játékvezető már akkor sem fújhatta volna vissza az akciót, ha időn túl születik a gól.

Sokan úgy tudták, ha a hosszabbítás is döntetlenre végződik, a románok nem jutnak ki idegenben lőtt góllal, hanem büntetők következnek.

Azóta én is visszanéztem az utolsó gólt, és hallottam, hogy büntetőkre készültek a kommentátorok, de ezt nem tudtam mire vélni, hiszen a szabály nálunk is ugyanaz, mint a fociban. Kint 2-2-t értünk el, így ha itthon 3-3 a vége, akkor a románok jutnak ki több idegenben lőtt góllal. Szóval nem lettek volna büntetőrúgások.

A románok között voltak, akik azzal próbáltak visszavágni a magyaroknak, hogy bezzeg a román csocsóválogatott 5-3-ra legyőzte a magyart.

Úgy néz ki, nagyon pozitív gondolkodású emberek. Nagyon kellett Magyarországnak ez a siker, főleg a mi sportágunknak, hiszen régen nem voltunk már világeseményen.

Közvetlenül a meccs után azt mondtad, külön öröm, hogy a románok ellen szerezted az utolsó másodperces gólt. Miért emelted ki az ellenfelet?

Azért, mert jól tudjuk, hogy a románok elleni meccsek igazi presztízscsaták, legyen szó bármilyen sportágról. Nekem a gólom azért is fontos volt, mert a román csapatban szerepeltek a volt győri csapattársaim is, én pedig szerettem volna megmutatni nekik, hogy milyen játékos vagyok, felnőttem a feladathoz, és képes vagyok vezére lenni a magyar válogatottnak, ennyi néző előtt is.

Futsalmeccset ugyanis nálunk nem gyakran rendeznek 4-5 ezer ember előtt, nekem nem is kellett ennél nagyobb motiváció.

A szurkolók többször is ugyanúgy szidták az ellenfelet, mint előtte a focimeccsen, amiért aztán büntetést kaptunk. Mit szóltál ehhez?

Ez nem volt szép dolog. Amikor Romániában játszottunk, mi is kaptunk hideget-meleget, de ez nem mentség semmire.

Én nagyon örülök, hogy ennyi szurkoló kijött a meccsre, de voltak olyan bekiabálások, amelyek nem voltak szépek, ezen azért változtatni kell.

Ezzel együtt hálával tartozunk nekik a biztatásért, és hogy ennyien kijöttek, mert ez a drukkerek sikere is volt.

Volt mit ünnepelni Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Mennyire volt fontos a jelenlétük?

Nélkülük nem lett volna meg a győzelem. Az első félidőben rengeteg helyzetünk volt, el is dönthettük volna a párharcot, aztán a második játékrészben nagyon kellettek a szurkolók, hogy meccsben maradjunk, mert ekkor úgy éreztem, elfáradtunk. Letámadtunk, próbáltunk labdát szerezni, ekkor kellett a biztatás, hogy átlendítsen minket a holtponton.

Sokan emlegetik a magyar balsorsot, példaként felhozva akár a 2010-es, 6-5-ös vereséget vagy a nagypályás focisták 93. percben bekapott belfasti gólját. A mostani meccs után mit gondolsz erről?

Nem én leszek az, aki megfejti ezt a rejtélyt, de azt elmondhatom, hogy

ez most már nem magyar betegség, hiszen mi az utolsó másodpercben szereztünk győztes gólt.

Szóval én nem hiszek ebben. Amiben én hiszek, az a munka. Sokat kell dolgozni, hogy ez a tendencia megforduljon, és olyan vége legyen, mint kedden.

Pesszimistának vagy optimistának tartod a magyarokat?

Én magamból és a csapataimból indulok ki. Győrben mindenki pozitívan áll hozzá a játékhoz, csakúgy mint a válogatottban. A nemzeti csapattal volt egy kitűzött célunk, ezért foggal-körömmel küzdöttünk. Idegenben 2-2-t értünk el, ez nagyon fontos volt. Lépésről lépésre haladtunk előre, közben mindenki végig pozitív volt, és ez így is van rendjén.

Mennyire erős az Eb-mezőny?

Ebbe még bele sem mertem gondolni. Sok függ a sorsolásunktól. Biztos, hogy fogunk kapni egy olyan bivalyerős ellenfelet, mint a spanyol, az olasz és a portugál csapat. Mivel négy háromtagú csoport lesz, és az első kettő továbbjut a legjobb nyolc közé, egy győzelmet biztosan kell szerezni Belgrádban.

De ha a csapatban volt annyi erő, hogy a románokat legyőzze, akkor bárki ellen lehet esélyünk.

Mit szólsz a honosított brazilok európai inváziójához?

Viccelődtünk is a buszon, hogy lesz egy brazil Európa-bajnokság, hiszen a kazah, az azeri, az orosz és az olasz keret is tele van brazilokkal. Ez érdekes dolog, én nem is engedném az UEFA helyében, hogy ennyi brazil szerepeljen az európai válogatottakban, de ha a szabályok engedik, nem lehet mit tenni ellene.

Óriási volt a küzdelem Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A magyarok miért nem honosítanak pár jó brazilt?

Mi a magyarokban hiszünk, és együtt oldjuk meg az elénk kerülő problémákat.

Ha már brazilok, mit gondolsz a sportág első számú sztárjáról, Falcaóról?

Hatalmas játékos volt, most már múlt időben, hiszen már nincs a csúcson a kora miatt. De aki ma is elkezd bárhol futsalozni, az tudja, hogy ő a világ legjobbja, és mindenki Falcao szeretne lenni, én is. Olyanokat tud, amiket senki más a világon.

A sikert spanyol edzővel sikerült elérni. Milyen szerepe van Sito Riverának?

A spanyol mentalitása, küzdeni akarása precizitással párosul. Sokan nem tudják, de

az Eb előtt a visegrádi torna utolsó meccsén kikaptunk a csehektől 6-0-ra, így érkeztünk meg a pótselejtezőre.

Az akkori meccs után azt gondoltam, hogy az öltözőben lesz majd nemulass, ennek ellenére pozitívan közelített hozzánk. Azt mondta, hogy nem az a meccs számít, és nem baj, hogy nem jöttek össze a dolgaink, pozitívan kell hozzáállnunk a románok elleni meccshez. Amit ő mond, azt elhiszi mindenki, tudjuk, mit képvisel, és a csapatból mindenki vakon követi.

Sok futsalosnak van nagypályás múltja. Neked is?

Igen, a győri ifiben játszottam nyolc évig, de a csapatba a sok külföldi miatt nagyon nehéz volt bekerülni, a fiataloknak kevés lehetőséget adtak. Nekem közben megtetszett a futsal, jobban éreztem magam a teremben, ezért váltottam.

A futsalos képességeid nem érvényesülnének nagypályán?

A két játék messze van egymástól. Az én izomzatom már nagyon nehezen tudna visszaállni a nagypályára, ahol többet kell futni, nagyobb a labda. Nagyon sok idő kellene, hogy visszaszokjak. De a kis, egyérintős játékokban, a kiugratásokban azért hasznos lehetnék.

Sokszor két passzból a kapu elé kerülünk, ezt nagypályán is lehet – és kell is – kamatoztatni, lásd a Barcelonát, amely rengeteg passzal és labdabiztonsággal éri el a sikereit.

A nagypályás válogatott szerinted kijut az Eb-re?

Nagyon remélem, borzasztóan szurkolok a csapatnak. Lesz még két meccsük, ha mindkettőt megnyerik, akkor nagy sanszuk lesz a kijutásra, pótselejtező esetén pedig egy jó sorsolással szintén kivívhatják a részvételt.

Tegyük fel, a románok elleni meccsen szerzett tapasztalataid alapján megkérnek, adj tanácsot, hogyan kell küzdeni a hosszabbításban. Mit mondanál?

Apró nüanszok, pillanatnyi dolgok dönthetnek, és egy játékos ilyenkor vagy képes kihozni a legtöbbet magából, vagy nem. Én abban hiszek, hogy az edzéseken ugyanúgy kell dolgozni, mint a meccseken, és ennek meg is van az eredménye. A kemény munka révén el lehet oda jutni, hogy a mérkőzés végén a szurkolókkal együtt ünnepelünk. Ez ilyen egyszerű.

A belgrádi futsal-Eb jövőre lesz február 2 .és 13. között - magyar részvétellel Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Van, aki meg tud élni ma Magyarországon a futsalból?

Az élvonalbeli bajnokságban tíz csapat szerepel, és két olyan klub van, amely teljesen profi: a Győr és a Berettyóújfalu. Közben a ZTE, a Dunaújváros és a Veszprém félprofikat alkalmaz, így nagyon erős a magyar bajnokság, egyre többen futsaloznak.

Remélem, hogy akik látták a keddi meccset, azok közül is egyre többen kedvet kapnak a sportághoz.

Szeretnél külföldre szerződni?

Úgy vagyok vele, hogy csak olyan színvonalú bajnokságba szerződnék – spanyol, orosz, olasz, portugál –, ahol valóban előre lehet lépni. Nem volt konkrét ajánlatom ezekről a helyekről, máshová pedig nem szeretnék elmenni. Ezért is maradtam Győrben.

A futsalban sok az alacsony súlypontú, jól cselező játékos. Hogyan tudsz érvényesülni 193 centi magasan? Milyen előnye, hátránya van a magasságodnak?

Az én pozícióm center, ami azt jelenti, hogy általában háttal állok a kapunak, a felpasszolt labdákat meg kell tartanom. Inkább ez a feladatom, semmint a cselezés, pedig azt is szeretem, meg is kapom sokszor, hogy nem azt kell csinálnom. A fő erényem a hatékony labdatartás, ezt is kérik tőlem.

El tudod képzelni, hogy egész életedben csak a futsalnak élj?

Abszolút. Most 27 éves vagyok, nem tudom, meddig fogok játszani, hiszen ebben a sportban is benne van a sérülés, de vannak ilyen terveim. Akár gyerekekkel is foglalkoznék, meglátjuk, mit hoz a jövő.