Hogy érzed magad az utóbbi hetek hírei után?
Nagyon motivált vagyok. Mindig, minden egyes gólomért, cselemért, igazolásomért nagyon sokat tettem és teszek ma is, hogy a lehető legjobbat hozzam ki a helyzetből. Sajnos a média mostanában sok tekintetben eltorzítva adta vissza mindazt, ami velem történik. Miután kiestünk a kupából, mást sem olvastam, csak azt, hogy ha fúj a szél, ha süt a nap, ha esik az eső, azért kizárólag én vagyok a hibás.
Sokan szerintem elfelejtik, hogy a foci egy csapatjáték.
Mondhatnak rám sok mindent, csak azt nem, hogy több mint nyolc év légióskodást meg kellene magyaráznom. Igenis, nagyon büszke vagyok az átigazolásaimra. Mindenhol kitöltöttem az időmet, és nem kezeltek vándormadárként.
Mi lehet az oka annak, hogy eddig nem jött ki neked igazán a lépés a Bursasporban?
Én azért ezt nem így érzem, van három gólom, öt gólpasszom és
megannyi be nem rúgott gólpasszom.
Az ország-, a klubváltás mindig okoz nehézségeket. Oroszország és Törökország tulajdonképpen két végpont, egészen más az uralkodó kultúra és a mentalitás. Mindenhol akadt több-kevesebb nehézség, de mindig túljutottam rajta, és mindenhol alapember voltam. Így nem aggódom, mert biztos vagyok benne, hogy itt is így alakul majd. A Bursánál edzőváltás is volt. Ahhoz, hogy az új edző felfogása, játékrendszere beérjen, idő kell. A csapat körül megjelent hírek sem szolgálták azt, hogy nyugodtan a csapatépítésre és a jó játékra tudjunk koncentrálni. A jövőben az eddig mutatottnál sokkal ütőképesebb játékot kell produkálni. De a célunkat, hogy a tabella első felében foglaljunk helyet, nem adtuk fel. Nagyobb kockázatvállalás kell ahhoz, hogy fel tudjuk tenni az i-re a pontot.
Az, hogy az utóbbi időben többször kimaradtál a kezdőből, a közelgő eladásodra is utalhatna. Beszélt az edződ veled erről? Mondott bármit az okokról?
A sportigazgatóval beszéltem, azt mondta, szó sincs arról, hogy megválnak tőlem, továbbra is hisznek abban, hogy húzóemberré válok. Teljesen biztos vagyok abban, hogy a mellőzésem csak alkalmi, nem egy tendencia kezdete.
Sok szurkoló úgy gondolja, annak idején a PSV-ből más klubba kellett volna igazolnod. Megfordult valaha a fejedben, hogy akár – az eindhoveni statisztikák alapján hozzád hasonló szinten lévő – Ibrahim Afellay útját is járhattad volna?
Afellay szerintem nem túl jó példa. Azt mutatja nekem, hogy az is lehet stratégiai és menedzselési hiba, ha valaki nagyon gyorsan akar nagyon nagyot ugrani. Ne felejtsük el, hogy ingyen igazolható, vb-t megjárt holland válogatott játékosként szerződött Barcelonába. Én is mentem volna a Barcába, ha hívnak. Ki ne menne!?
És jó érzéssel mentél Törökországba?
A menedzsmentemmel sikerként könyveltük el az ideigazolásomat. Persze utólag lehet okoskodni, de a döntést ott és akkor kellett meghozni, amikor a helyzet megkívánta. Egy-egy ilyen döntés mindig szakmai és gazdasági is egyben.
A török bajnokságot sokakkal ellentétben nem vakvágányként élem meg.
A Bursaspor az előző idényben a hatodik helyen végzett, ez alapján tűzte ki a klub azt az ambiciózus célt, hogy a tabellán az éllovasok közé kell kerülni. Ki gondolta volna akkor, hogy az lesz a helyzet, ami most? Ha egy évvel ezelőtt a Bundesligában a kiesés elől menekülő Hertháról azt mondja valaki, hogy a télen a harmadik helyen fog állni, valószínűleg senki sem hitte volna el. Mindenki nyerni akar, de
ez egy játék, benne van a gyengébb szereplés lehetősége is.
Sokszor megkapom, hogy a PSV óta vesszőfutás az életem, amiért a karrierépítés helyett a pénzt választottam. Szerintem nagy dolog, hogy több mint nyolc éve külföldön tudok maradni, és ilyen átigazolások részese tudok lenni, még akkor is, ha az emberek most megint felszisszentek, és mást vártak. De miért ne lehetne majd innen is továbblépni? A futballistakarrier nincs mindig sikerekkel kikövezve. Nem lehet mindennap túrós csuszát enni mákos gubával.
Nem megy Kínába
Megkérdeztük Dzsudzsák Balázst arról is, hogy valóban hívták-e Kínába, de erre egyáltalán nem volt hajlandó reagálni. A menedzsere, Vörösbaranyi József nemrég egy tévéműsorban azt mondta a felvetésre, hogy „Balázst nem rúgják ki, és nem megyünk Kínába sem. Maradunk Törökországban”. Az utóbbi időben megdöbbentően drága átigazolásokkal tüntető kínai bajnokságban péntekig szerződtethetnek új játékosokat a klubok, a szezon március 4-én kezdődik.
Milyen hangulatban készülsz az Eb-re?
Senki és semmi nem zökkent ki abból, hogy száz százalékban a dolgomat tegyem. Keményen edzek, és csak a futball érdekel, nem pedig a különböző bulvárhírek megcáfolása. A legfontosabb számomra most az, hogy folyamatos játéklehetőséget kapjak, és kiegyensúlyozottan tudjak teljesíteni. A topformához nem csak a fizikai fittség szükséges, a mentális edzettség legalább annyira fontos. Engem mindig is a szenvedélyes küzdőszellem vezérelt. Az Eb-re maximálisan motiváltan akarok érkezni.
Ausztria, Izland, Portugália – mi a véleményed a három Eb-ellenfelünkről?
Reálisan nézve mindhárom csoportellenfél előrébb tart nálunk, de azt gondolom, ha mindannyian azt az akaratot, formát hozzuk Franciaországban, amit a norvégok elleni két meccsen, és azzal a küzdőszellemmel lépünk pályára az Eb-n is, akkor lehet esélyünk. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy lebecsüljük az ellenfeleinket, de nem kell tartanunk sem tőlük. Biztos vagyok abban, hogy
nekünk lesz a legjobb, leglelkesebb és legfanatikusabb szurkolótáborunk,
és ezzel nagy dolgokat érhetünk el, még ha sokan le is becsülnek bennünket. A portugálokon kívül nincs olyan csapat a csoportban, amely tele lenne tűzdelve világsztárokkal.
Várod a találkozót Cristiano Ronaldóval?
Ronaldo a portugálok klasszisa, a világ egyik legjobb játékosa. Alig várom, hogy bizonyíthassak ellene.
Úgy hírlik, Bernd Storckot eleinte nem kedvelték a válogatott focistái. Igaz ez?
Úgy érzem, a kezdetektől fogva megvolt az összhang a kapitány és a játékosok között. Aki a profi labdarúgásban sikeres akar maradni, annak szinte kötelező csapatmunkában gondolkodnia.
Tegyük fel, 2016 augusztusa van. Minek kellene addig történnie, hogy a valaha volt legelégedettebb Dzsudzsák Balázst láthassuk?
A menedzserem fejben járhat előrébb két-három lépéssel, de játékosként nekem mindig a következő mérkőzésre kell koncentrálnom. Ha mindenképpen kell válaszolnom, akkor azt mondom: a Bursaspor jó helyen zárt a török bajnoki tabellán, az Eb pedig nagyon későn ért számunkra véget. Remélem, az égiek velünk lesznek.
A meglepetésfaktor ott lehet a játékunkban,
hiszen 40-50 ezer magyar szurkoló fog minket buzdítani. A pályán minden másodpercet maximális hőfokon szeretnék megélni. Csillogó szemmel, elszántan kell majd kifutni gyepre, ez a foci érzelmi aurája. Bátorság nélkül nincs győzelem.