Hogy ki lesz a FIFA új elnöke? Nem mindegy? – nem csodálkoznánk azon, ha a futballt napi szinten követő emberek többsége ezzel a hozzáállással várná az elnökválasztás végeredményét.
A FIFA ugyanis az elmúlt évek folyamatos botrányaival szépen leírta magát, kezdve a gyanús körülmények között odaítélt katari világbajnokságtól egészen a mostani elnökválasztást eredményező korrupciós botrányig, amelybe az 1998 óta a szervezet élén álló Sepp Blatter is belebukott.
Blatterrel együtt tűnik el a süllyesztőben az európai szövetség első embere, Michel Platini is, aki 2011-ben 2 millió svájci frankot kapott a FIFA kasszájából Blattertől, erről azonban egészen véletlenül nem készült semmilyen írásos szerződés. Így a korábbi zseniális focista hiába számított favoritnak a FIFA elnöki posztjáért, végül őt is nyolc évre vonták ki a forgalomból, ahogy Blattert is, egyetlen örömük az lehet, hogy a nyolcból két évet végül lecsípett a fellebbviteli bizottság.
A megüresedett trónra öten pályáztak: Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az ázsiai szövetség elnöke, a bahreini királyi család tagja; Gianni Infantino, az európai szövetség svájci főtitkára; Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja; a francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkárhelyettese; valamint Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember. A korábban Nelson Mandelával együtt a Robben-szigeten raboskodó Sexwale belátta, hogy nincs esélye, és visszalépett, jelezve, hogy akárki is győz végül, mindenben támogatni fogja.
Az előzetes esélyek alapján Salman sejk és Infantino között dőlhet el a verseny, legalábbis ők ketten rendelkeznek a legkomolyabb támogatással. Salman sejk az ázsiai tagszövetségeken kívül az afrikaiak egyhangú támogatásában is bízik, de a napokban Infantino is abban reménykedett, hogy a fekete kontinens szavazatainak a felét begyűjtheti majd.
Az 50 éves Salman sejk sem feddhetetlen, több emberi jogi szervezet is össztűz alá vette, amiért ő volt a vezetője annak a bizottságnak, amely felfedte annak az 150 sportolónak a kilétét, akik 2011-ben részt vettek a kormány elleni bahreini tüntetésekben. Az említett sportolókat bebörtönözték vagy megkínozták, de Salman sejk tagadta, hogy köze lett volna az ügyhöz.
A 45 éves Infantino Platini jobbkezének számított, ami akár ronthatta is volna az esélyeit, ennek ellenére az európai tagszövetségek egyhangúan kiálltak mellette, és Dél-Amerika, valamint a karibi térség támogatását is maga mögött tudhatja.
Infantino a megválasztása esetén valószínűleg megpróbálná keresztülvinni a tervet, hogy a vébé mezőnyét 40 csapatosra hizlalják, mert a filozófiája szerint a kis csapatoknak is meg kell adni ugyanazt az esélyt, mint a nagyoknak. Akik fogást akarnak találni rajta, maximum a már említett Platini-kapcsolatba tudnak belekötni, meglátjuk, ez hogyan befolyásolja a szavazatokat.
Ali bin al-Husszein jordán herceg, a jordán szövetség elnöke már tavaly is indult az elnökválasztáson, akkor Blatter egyedüli kihívója volt, de az első forduló után visszalépett. A 40 éves herceg az esélytelenek nyugalmával várhatja az elnökválasztást, sokáig ő volt az európai tagszövetségek embere, de amikor kiderült, hogy Platini is FIFA-elnök akar lenni, akkor elpártoltak az európaiak a herceg mellől. És ezeket a szavazatokat valószínűleg úgy sem fogja megkapni, hogy Platini már csak külső szemlélőként követheti az eseményeket.
Az sem tűnik túl valószínűnek, hogy végül az 57 éves Champagne pezsgőzik majd a nagy diadal örömére, annak ellenére sem, hogy a politológusi végzettségű francia a FIFA-ban eltöltött időszaka miatt remek kapcsolatrendszerrel bír. Champagne azok közé tartozik, akik a nagy bukta ellenére nem kezdtek el sarat dobálni Blatterre, és úgy véli, ha valaki tíz-húsz év múlva megnézi, mit tett Blatter a futballért, akkor máshogy fogja megítélni.
Esélyeit éppen ez a kötődés minimalizálja, a FIFA ugyanis a teljes megtisztulásról papol, amibe nem fér bele, hogy Blatter korábbi tanácsadója legyen az új vezér.
A FIFA-nak 1904 óta nyolc elnöke volt, és közülük a brazil Joao Havelange a kakukktojás, ő az egyetlen Európán kívüli, aki nyerni tudott. Péntek estére kiderül, lesz-e követője, vagy Blatter után egy újabb svájci irányítja majd a világ futballját. Ami biztos, akárki is nyer, komoly erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy helyreállítsa a FIFA nagyon megtépázott renoméját.