Fulham's Hungarian midfielder Zoltan Gera shoots past Arsenal's Ivorian-Swiss defender Johan Djourou (L) during the English Premier League football match between Arsenal and Fulham at the Emirates stadium in north London on December 4, 2010. AFP PHOTO/BEN STANSAL
Vágólapra másolva!
Gera Zoltánnak nehéz gyerekkora volt, tiniként gúnyolták és nevették, pedig már ekkor is nagyon technikásan focizott, ollózni is tudott. Csak 18 évesen végezte el az átalános iskolát, aztán az apjával együtt megtért, és fantasztikus futballista lett belőle.
A mai napig aktív kapus Gera Sándor a Dunántúli Naplónak elmesélte, hogy ő tanította meg fiának az alapokat, a fejelést, és három-négy évesen már jobbal és ballal is rúgni tudta a labdát Gera Zoltán. "Nem sikerülhetett rosszul: Garami József szó szerint könyörgött, hogy ne engedjük elkótyavetyélni a gyereket, mert nagyon tehetséges. Személyesen jött érte a saját Zsigulijával, ő vitte edzésre."
Tizenegy-tizenkét éves korában azonban Gera rossz társaságba keveredett. A Nevelési Központba járt, és 18 évesen végezte el az általános iskolát. "Nem járt be, nem tudták leosztályozni. Ehelyett,
amikor kapott egy kis lóvét reggel, vett belőle piát, cigarettát, pillanatok alatt elköltötte a pénzt.
Tíz-tizenkét fős bandában jártak, akkoriban rettegtek a Gera névtől a környéken" - mesélte Gera Sándor, aki 1993-ban megtért.
Kinevették, de már ollózni is tudott
Herke Imre, a PMSC-ifi egykori edzője így emlékezett vissza a fiatal Gerára. "Nálam hét meccset játszott az ifiben, rögtön az NB II-es felnőttcsapathoz került, amelyet Róth Antal irányított. Mindenki kigúnyolta, megmosolyogta, olyan törékeny, gyenge fizikumú srác volt. Ugyanakkor mindenki látta, milyen ügyes: olyan technikai dolgokat tudott, amiket kevesen, már akkoriban is csodásan cselezett, ollózott."
"Mondtam Zolinak, gyere te is velem, mert ez így nem lesz jó, rossz úton jársz. Persze, nem akart jönni. Akkor azt ajánlottam neki, hogyha megígéri, hogy eljön a hitgyülibe, előtte elviszem a játékterembe. Így belement. Ravasz voltam. Egy évvel utánam, 1994-ben tért meg, és akkor újra el akarta kezdeni a futballt" - mondta Gera apja az ezek után a Pécsre, majd a Fradiba, aztán a Premier League-be igazoló fiáról.
"Az édesanyja kosarazott, a rugalmasságot pedig biztosan tőlem örökölte. Én még most is lerúgom a kézilabdakapu felső kapufáját, akik látják, csak néznek nagyokat. Jólesik,
nagyon büszke vagyok, hogy idáig jutott, remélem, ott lesz még a világbajnokságon is.
Amit én nem kaptam meg az élettől, azt ő megkapta."
Hozzátette, a romlott éveiben azt hitte, legfeljebb az NB III-ig fogja vinni Gera. "De áldás volt rajta. Hitt Jézusban, és ő felemelte, neki köszönhet mindent."