Sorozatban harmadszor is ikszeltek a vízilabdások az olimpián, pedig öt másodperccel a görögök elleni meccs vége előtt még vezettek. Látszik, hogy Benedek Tibor szövetségi kapitány sok mindent megélt már, mert ő egy fokkal kevésbé tűnt szomorúnak, mint a játékosai. Pedig volt egy vitatott szituáció a meccs végén, amikor egy görög akciónál két másodperccel a támadóidő lejárta után ítéltek gólt. "Hát igen, ez érdekes. De most ti segítsetek nekem: ennek mi az oka? - mondta Benedek. - Kérdezzük majd meg a zsűritől. Úgy látszik, ez a sorsunk, hogy ennyire nehéz és rögös úton kell előre jutnunk."
A meccsen jól kezdett a magyar válogatott, de a harmadik negyedben három gólt kapott zsinórban. "Ahogy megnézem a kiállítási arányokat,
mi ötven százalékban belőttük a fórjainkat, a görögök ennél jobban.
Igazából bármilyen rossz játékról vagy jó játékról beszélünk, nincs jelentősége, egy dolognak van jelentősége, hogy a végén melyik csapat nyer egy góllal. Ez a meccs döntetlen lett sajnos, és ez nekünk rossz."
Sikerült fordítani, de hajrában előbb egy kapufás lövés pattant be Nagy Viktor válláról, majd kaptunk egy hajrágólt is, ahol talán lehetett volna faultolni.
"Nem kell ezt túlmagyarázni, mert ez nem játék kérdése, ez egy olyan pillanat, amikor az utolsó másodpercben dől el egy meccs - vélekedett a kapitány. - Ilyen lesz majd a negyeddöntő, az elődöntő és a döntő is.
Nekünk azt kell átfordítani a fejünkben, hogy ez a pillanat a miénk legyen.
Ha ezt sikerül megcsinálni, akkor tudunk majd meccseket nyerni."
Ahhoz, hogy ez átforduljon "nyilván sok minden kell, elsősorban nem szabad csüggedni, mert erről szól egy olimpia.
Ha valamit lehet mondani egy olimpiáról, akkor azt, hogy a nagy poklok és a nagy csúcsok közt jár az ember állandóan.
Az egyik pokoljárás a hetedik görög gólnál következett be, amikor Nagy Viktorról pattant a labda a magyar kapuba, és amikor Benedek felnevetett kínjában, mert "azt gondoltam, hogy ennél rosszabb már úgysem lehet, tehát megkaptuk azt a pofont, amit eddig az első két meccsen is."
A következő meccsen a csoport leggyengébb tagjával, Japánnal találkozik majd a válogatott. Ez a meccs a legjobbkor jön, "hiszen most
nagyon kell a az a két pont, és a győzelem, hogy az utolsó csoportmeccsre már megerősödve tudjunk kiállni,
elvégre az egy létfontosságú meccs lesz nekünk, lényegében olyan, mint egy nyolcaddöntő. Mi állandóan döntőket játszunk, de a többi csapat is - mindenki az életéért küzd, ez az útja itt mindenkinek."
A játékosok közül a többség érthetően nem is nagyon akart beszélni, de Erdélyi Balázs is csak annyit mondott, hogy "nem tudok mit mondani". Nagy nehezen sikerült kizökkenteni, a portugál fociválogatott Eb-győzelmét hoztuk fel párhuzamnak, amely szintén három döntetlennel kezdődött.
Ezt majd utólag lehet mondani persze, de most rettenetesen bosszantó az újabb pontvesztés
- jegyezte meg Erdélyi. - A végén megint kaptunk egy idióta, hülye gólt."
Varga Dániel valamivel bőbeszédűbb volt, kiemelte, hogy azért csalódott igazán, mert "a csoportelsőség volt a célunk, ehhez pedig a mai győzelem nagyon fontos lett volna."
A kritikus pontról, amikor a görögök három gólt lőttek egymás után, elmondta: "A taktikánk nem változott, az lehet, hogy a figyelmünk egyszer-egyszer elkalandozott, és abból adódott ez a három gól, mert most, ahogy visszagondolok rá,
mind a háromnál meg lehet mondani, hogy ki a felelőse,
tehát azt mondom, azok egyéni figyelmetlenségek voltak."
Bár a végén nem volt szerencsénk, Varga Dániel egyáltalán nem gondolja, hogy csak a szerencse hiányzott volna, szerinte "majd lesz szerencsénk, de úgy látszik még többet kell érte tenni, többet fogunk edzeni, jobban figyelünk majd egymásra és jobban koncentrálunk majd."
