Schmeicheltől Ronaldóig: Sir Alex 10+1 legjobb igazolása

Sztárt tudott csinálni egy trinidadi csatárból, második karriert kapott tőle egy fantasztikus kapus, megbirkózott a legnagyobb pofájú francia és ír játékossal, és ha úgy alakult, akkor hagyta magát rábeszélni egy pattanásos portugál tini megvételére.

Még a legnagyobb edzők is mellényúlnak néha a játékospiacon, ahogy ez Sir Alexszel is megtörtént: Bellion, Kleberson, Djemba-Djemba, Bebé, hogy csak a legismertebbeket mondjuk. Olykor a legnagyobbak sem látják meg a nyilvánvaló tehetséget (Paul Pogba), és van olyan, hogy valaki egyszerűen nem akar velük dolgozni (Alan Shearer előbb a Blackburnt, majd a Newcastle-t választotta a MU helyett).

De a mérleg másik serpenyőjében ott vannak azok a játékosok, akik a trófeákat nyerték a klubnak, és akiknek a neve bekerül a MU históriás könyvébe. Szubjektív válogatás következik.

Peter Schmeichel
A zöld óriás (a meze volt zöld) 1991-ben 505 ezer fontért került a klubhoz, amit Ferguson később csak úgy aposztrofált, hogy „az évszázad üzlete”. És nem is áll messze a valóságtól.

A dán elképesztő kisugárzása szinte megbabonázta a csatárokat,

és bűvös erőt adott a saját védőinek. Képes volt teljesen eksztázisba esni, ilyenkor földöntúli védéseket mutatott be.

Manchesteri karrierjére az 1999-es barcelonai BL-döntővel tette föl a koronát, és egy Rotor Volgográd elleni UEFA Kupa-meccsen még egy gólt is szerzett a klub színeiben.

Eric Cantona
A francia középpályást Ferguson 1,7 millió fontért vette meg az előző év bajnokától, a Leeds Unitedtől (nem mellékesen a kék-sárga klub a MU leggyűlöltebb ellensége).

Gallér felhajtva, hát egyenes, mellkas kidüllesztve, úgy ment fel a pályára, mintha az övé lenne a stadion

– mondta róla az ugyancsak nem szerény Roy Keane. Cantona pedig nemcsak úgy tett, mintha vezér lenne, hanem az is volt. 185 meccsen 82 gólt szerzett, négy bajnoki címet, két FA Kupát és három angol szuperkupát (Charity vagy Community Shield) nyert. A kung-fu rúgás helyett, emlékezzünk inkább erre a góljára.

December 21, 2016

Andy Cole és Dwight Yorke
Az ikrek, akik ugyan csak három szezont töltöttek együtt a MU-ban, mégis úgy emlékszünk rájuk, mint a valaha volt egyik legjobb csatárpárosra. Az angol válogatott, Cole érkezett előbb, 1995 januárjában az eltiltott Cantona pótlására angol rekordot jelentő 7 millió fontért, majd három évvel később a trinidadi Yorke-ot szerezte meg SAF az Aston Villától 12,6 millió fontért – percekkel azelőtt, hogy lejárt volna a BL-nevezés határideje.

A triplázással végződő 1998–99-es szezonban ketten együtt 53 gólt lőttek. Cole lőtte a bajnoki címet eldöntő gólt, valamint a mindent eldöntő gólt a Juventus elleni BL-elődöntőben, míg Yorke 18 góllal a PL gólkirálya és az idény legjobb játékosa lett.

Roy Keane
A Nottingham Foresttől 1993-ban angol rekordot jelentő 3,75 millió fontért (bizony, az valaha rekordot jelentett) vásárolt 22 éves írt a kiöregedő csapatkapitány Bryan Robson utódjának szánta Ferguson,

és Keane be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.

Egyszerre volt meglepően labdabiztos, fáradhatatlan robotos, és ha kellett (meg akkor is, ha nem) ott állt az első sorban, ha egy jó balhéról volt szó, főleg, ha az arsenalos Patrick Vieirával kellett összeakaszkodni. Azért nem volt az mindig annyira komoly.

Pályafutásának voltak olyan eléggé el nem ítélhető momentumai, mint Alf-Inge Håland lábának és karrierjének kettétörése, végül 13 szezon és 480 mérkőzés (51 gól) után búcsúzott el a MU-tól.

Rio Ferdinand és Nemanja Vidic
A vörös fal, a United éveken át szinte áthatolhatatlan középső védő párosa. Ferdinand 2002-ben – újabb angol rekordot jelentő – 29,1 millió fontért érkezett a Leedstől, és maradt 12 évet Manchesterben, míg Vidic 2006 januárjában csatlakozott a klubhoz és 2014-ig maradt. Előbbi hat, utóbbi ötszörös PL-győztesnek mondhatja magát, 2008-ban BL-t nyertek, és mindketten viselték a MU kapitányi karszalagját.

Nemanja Vidic (15) és Rio Ferdinand Forrás: AFP/Chris Young

Wayne Rooney
Még nem volt 17, amikor az Evertonban már PL-meccsen lépett pályára, és még ugyancsak nem töltötte be a 17-et, amikor egy hatalmas góllal véget vetett az Arsenal 30 meccses veretlenségi sorozatának. Ferguson minden követ megmozgatott, hogy megszerezze az angol foci csodagyerekét, és végül 25,6 millió fontért Rooney az Old Traffordra költözött.

Ahol mára (napokkal valószínűsíthető távozása előtt) 540 meccsen rúgott 248 gólnál jár,

egyetlen találattal lemaradva a klub történetének legeredményesebb játékosától, Sir Bobby Charltontól.

Ami trófea csak elképzelhető, mindent megnyert a klubbal.

Cristiano Ronaldo
Unásig ismert a történet, mégis érdemes leírni: a MU a Sportinggal játszott felkészülési meccset 2003 nyarán, és a portugál csapat 18 éves tinije percenként kötött csomót az angol csapat védőinek lábára. A repülőn hazafelé a játékosok addig rágták Sir Alex fülét, hogy az irodába érve a menedzser máris elküldte az ajánlatát Lisszabonba. Ronaldo augusztusban Manchesterbe költözött, és Ferguson szép lassan világsztárt faragott az ígéretes tehetségből. A többi már történelem.

Első meccsén csak örökölni lehetett tőle a labdát:

Ruud van Nistelrooy
A holland gólgép esete igazán ritkaság a modern fociban. Pár nappal azelőtt, hogy pont került volna egy hosszú, alkudozásokkal terhelt tárgyalás végére a PSV és a MU között, Van Nistelrooynak elszakadt az elülső térdszalagja, így szó sem lehetett klubváltásról. Ferguson viszont annyira érezte, hogy a holland az ő embere, hogy megvárta, amíg felépül, és a 2001 nyarán már az Old Traffordon állt munkába. És ha ő munkába áll, akkor jaj a védőknek és a kapusoknak.

Ruud van Nistelrooy munkában:

Első szezonjában 23 bajnoki gólt lőtt, amiben volt egy rekordot jelentő, nyolcmeccses sorozat, amikor rendre betalált , és az év játékosának választották. A következő szezonban 25 találattal gólkirály lett a PL-ben. Miután a következő idény első két meccsén is betalált, elmondhatta, hogy

tíz egymást követő bajnokin volt eredményes

(ezt a rekordot döntötte meg az előző idényben Jamie Vardy). Végül öt idényben 219 meccsen rúgott 150 góllal köszönt el.

Edwin van der Saar
Az Ajaxszal BL-t nyerő, majd a Juventusban védő holland kapus a Fulhamban „porosodott”, amikor Sir Alex a MU-hoz hívta. Sok szurkolónak felszaladt a szemöldöke, hogy mit akar Fergie egy 35 éves játékossal? Van der Saar azonban valósággal kivirágzott az Old Traffordon.

Egy virágba borult korosodó tulipán:

Többek között fogott büntetőt a manchesteri derbin (győzelmet ért), a 2006–07-es idényben bekerült az év csapatába, a 2008-as moszkvai BL-döntőben kivédte a Chelsea utolsó tizenegyesét. A 2009–10-es szezonban 1311 perces góltalansági világrekordot állított föl, bajnok lett a MU-val, és az év legjobb kapusa lett az UEFA-nál – 14 évvel azután, hogy az Ajaxszal elnyerte ezt a címet.