Cikkünkben felsoroljuk a Magyar Labdarúgó-szövetség kérdéseit, majd az azokra a kerdoiv.mlsz.hu-n adható válaszokat is feltüntetjük, végül pedig a három megkérdezett futballista véleményét olvashatják.
Az MLSZ első kérdése a szurkolókhoz: ön milyen csapatszám mellett szervezné az NB I-es és NB II-es bajnokságokat?
A Premier League-ben is megfordult Halmosi Péter teljesen elégedett a mostani lebonyolítással. "Magyarország nem egy akkora ország, hogy 10-12-nél több klubot elbírjon az élvonal, és nincs is ennyi csapatra valónál több NB I-es szintű játékos. A tizenkét csapatos NB I teljesen reális" – nyilatkozta a Haladás ballábas futballistája.
Egyetért vele a Honvédnál kölcsönben szereplő Paks-hátvéd, Laczkó Zsolt: "A mostani lebonyolítás elég jó, izgalmasabb, kiegyensúlyozottabb, mint amikor 16 csapat szerepelt az NB I-ben.
Talán 14 csapatot is elbírna az élvonal, de a 16 mindenképp túl sok."
Az egykori debreceni kedvenc, jelenleg 43 éves Dombi Tibornak viszont jobban bejött a korábbi rendszer: "Én régimódi vagyok, a 16 csapatos bajnokság tetszett a legjobban. Most túl sokszor játszanak egymással a csapatok. Tizennyolc-húsz csapatra biztosan nincsen szükség, hiszen nincs annyi jó klub, amely megütné az élvonal szintjét, és a szurkolótáborok is elég soványak lennének."
Milyen lebonyolítási formát alkalmazna az NB I-es bajnokságban?
"Ami most van, az működőképes" – mondja a 37 éves Halmosi, aki szerint esetleg annyit lehetne változtatni, hogy egy szezonon belül két csapat egymás elleni meccsei során a harmadik bajnokin az a csapat lehetne a pályaválasztó, amelyik az első két párharc után jobban áll a tabellán, mint a riválisa, például bekerült a legjobb hat közé. A mostani rendszerben ugyanis – például – három Fradi–Újpestet is rendeznek, és az egyik fél kétszer is hazai pályán szerepelhet. Hogy melyik, arról sorsolás dönt.
Laczkó Zsolt szerint jó és korrekt a mostani lebonyolítás, míg Dombi Tibor csak annyit változtatna, hogy nem 12, hanem 16 csapat küzdene egymással, így a klubok mindegyik ellenféllel egyszer játszhatnának otthon, egyszer pedig idegenben.
Szükség van-e valamilyen módosításra, illetve ösztönzésre annak érdekében, hogy a csapatok jobban törekedjenek a győzelemre, a gólszerzésre?
Furcsának nevezték ezt a kérdést a megkérdezettek, nem értették pontosan,
az MLSZ vajon milyen döntéssel tudná gólgazdagabbá tenni a bajnokikat.
Ötlete ezzel együtt mindenkinek volt. A 35-szörös válogatott Halmosi Péter szerint minden futballista magát tudja motiválni azzal, hogy kitűz maga elé egy célt. "A klubok azzal segíthetik a játékosokat, ha minden rendben van, és profi körülményeket biztosítanak" – mondta.
Az 1996-os atlantai olimpián is megfordult Dombi szerint sem lehet kívülről befolyásolni azt, hogy érdekfeszítőbbek legyenek a bajnokik. "Nem mondom, hogy izgalmasak a meccsek, de ily módon ezen nem lehet változtatni."
A 30 éves Laczkó úgy véli, hogy egy bajnokság mindig lehet izgalmasabb, de ez csak a játékosokon múlik. "Ha jobbak lesznek a csapatok, akkor jobb meccseket láthatnak a nézők is. A 12 csapatos bajnokság mindenképp izgalmasabb, hiszen mindenkinek nagyon kell a győzelem, a pont."
Kell-e befolyásolni, korlátozni a külföldiek számát a mérkőzéseken?
Röviden a mostani szabályról. Az a csapat juthat plusztámogatáshoz, amelyiknek a kezdőjében maximum három, a keretében legfeljebb hét légiós van. A kupaindulóknál ez a szám öt, illetve tíz.
Dombi nem pénzügyi motivációval szabályozná a légiósok számát, Halmosi pedig úgy véli, a mostani rendszer teljesen jó. Laczkó öt külföldit engedne játszani egy csapatban, míg a keretekben tíz légiós szerepeltetését engedélyezné.
Kell-e kötelezni vagy ösztönözni a fiatal magyar játékosok – 19 évesek vagy fiatalabbak – szerepeltetését a mérkőzéseken?
Ebben a kérdésben nagyon egyetértettek a megkérdezettek, egyikük sem támogatja a jelenlegi szabályozást, amely úgy szól, hogy egy 20 éves vagy annál fiatalabb labdarúgó szerepeltetése esetén pluszpénzhez jut az adott klub. Ennek a focistának legalább 17 mérkőzésen az elsőtől az utolsó percig a pályán kell lennie, vagy egy hasonlóan fiatal játékos állhat csak be helyette. További támogatás jár, ha nemcsak egy, hanem két vagy három fiatalt is rendszeresen bevet az NB I-es csapat.
Halmosi a hármas választ támogatja. "Nonszensz, ha egy fiatalnak – attól függetlenül, hogy megvan-e a megfelelő képessége – kötelező játszania. Nonszensz, ha csak azért jut lehetőséghez, mert van egy ilyen szabály. Ezzel leveszik a fiatalok válláról a terhet." Szerinte ez a szabály azért is hibás, mert vannak olyan korosztályok, amelyben egyszerűen nincsenek NB I-es szintű játékosok, és az edzők csak azért teszik be őket, mert így több pénzhez juthat a csapat.
Ezzel csak elrontják a fiatalokat, akik elkényelmesednek. Eltűnik belőlük a tisztelet, az alázat, amely nélkül nem lehetsz sikeres sportoló."
Dombi is hasonlóan gondolkodik. "Nem szabályoznám sehogyan a fiatalok szerepeltetését. Ha fiatal és jó, akkor tegyék be, ha nem jó, akkor maradjon ki."
A 22-szeres válogatott Laczkó Zsolt egyenesen úgy véli, hogy a mostani szabály árt a fiatalok fejlődésének. "Eddig is kijöttek fiatal tehetségek, pedig nem volt olyan szabály, amely pénzügyi ösztönzést nyújtott volna a szerepeltetésük esetén. Az edzőknek meg kell hagyni, döntsenek ők arról, hogy bekerül-e egy fiatal a csapatba vagy sem –
ne azért legyen valaki kezdő, mert azzal pénzhez jut a csapata.
Ettől nem fognak a fiatalok jobban fejlődni, sőt ez ártalmas lehet a számukra. Ha nem készek az NB I-re, mégis beteszik őket, akkor lehet, hogy éppen ezért nem fejlődnek tovább."
A szövetség a kluboknak fizetendő pénzek elosztásakor figyelembe vegye-e a nézőszámokat az NB I-ben?
Dombi nem tenne különbséget, úgy véli, a nézőszám ne befolyásolja a pénzek elosztását. Másképp gondolkodik a kérdésről Halmosi Péter: "Mivel a szurkolókért van a futball,
azokat a csapatokat kellene támogatni, amelyek a szurkolókkal együtt képesek jó futballt csinálni.
Ez azért is fontos, mert sokkal jobb teljesítményre sarkall egy focistát, ha telt ház előtt játszhat. Ahol erre nincs meg az igény, ott nincs szükség első osztályú futballra. Ezért is örülök, hogy egyre több az új stadion, de oda semmiképp nem érdemes új arénát felhúzni, ahol még negyed ház sem várható."
Laczkó szerint fontos ugyan a szurkolók szerepe, de ne ez alapján kapjon több vagy kevesebb pénzt egy csapat.
Melyik állítás áll legközelebb az igazsághoz a nézőtéri magatartással kapcsolatban?
Halmosi szerint a bevezetett módosításokkal, a beléptető rendszerrel nincsen probléma, a gond abból adódik, hogy az MLSZ a klubokat bünteti szurkolói rendbontás esetén.
Angliában, ha valaki balhézik egy mérkőzésen, akkor őt fogják megbüntetni, és nem a stadiont zárják be.
Ha egy Hali-meccsen atrocitás történik, berepül például egy söröspohár, akkor először pénzbüntetést kap a klub. Másodjára szektorbezárással büntetik, harmadjára zárt kapus meccs következhet. Pedig szerintem az adott embert kellene büntetni – persze nem az MLSZ-nek, hanem a kluboknak –, hiszen ha kiragadják, és nem járhat onnantól meccsre, akkor kétszer is meggondolja, hogy miképp kellene viselkednie a lelátón. Nem korrekt, ha egy-két ember miatt büntetik a klubot, és ezzel a játékosokat."
"Nem olyan vészes a helyzet, fizikai balhék nincsenek, és gyalázkodásokat sem hallhatunk minden meccsen" – fogta rövidre a választ Dombi.
Laczkó is elégedett a mostani helyzettel. "Teljesen rendben van minden. Tíz éve is hasonló volt a helyzet, most is vannak rigmusok, szidják a játékosokat, a csapatokat, de ezzel együtt kell élni, el kell fogadni. Mindenkinek megvan a véleménye, lehet, hogy valakinek ez nem tetszik, de ez lesz 5-10 év múlva is. A szurkoló része a focinak, és azért megy ki a lelátóra, hogy elmondja a véleményét, és miért ne mondhatná el? Kicsit fel van ez fújva, hiszen a világon mindenhol ez van, és ez a jövőben sem fog változni."
Állítsa fontossági sorrendbe az alábbi tényezőket! Minek kell változnia, hogy többen menjenek NB I-es mérkőzésre (a legfontosabb az 1, a legkevésbé fontos az 5)?
Dombi szerint a színvonal, a nézők kiszolgálása és a regisztráció könnyítése a legfontosabb, aztán jön az olcsóbb jegy, végül a sportszerű szurkolás.
"A felsoroltak mindegyike szükséges ahhoz, hogy többen legyenek a stadionokban, ezek között nincs olyan, amit kivennék – vélekedik Halmosi. – Az viszont nagyon fontos, hogy a csoportokból kiragadják a sportszerűtlenül szurkolókat."
Laczkó Zsolt szerint
olcsóbb jegyárak esetén több néző lenne.
"A második legfontosabb a jegyvásárlás megkönnyítése. Nem könnyű belépőhöz jutni, sokakat ez is elriaszt. Aztán jön a színvonal, minél több jó játékos érkezik a bajnokságba, annál jobban érdekelheti az NB I a drukkereket."
A 12 csapatos NB I hány mérkőzését közvetítse egyenes adásban a közvetítési jogokkal rendelkező MTVA?
Idén, az első négy fordulóban hármat közvetített, azóta pedig szombatonként két-két meccset ad a televízió.
"Ha hatot lehet, akkor hatot közvetítsenek – mondta Halmosi. – Ha valaki rajong egy csapatért, akkor megnézi a helyszínen, a televízióban pedig a leendő ellenfelek játékerejét ellenőrizhetik a drukkerek. Egyébként úgy vélem,
egy igazi fanatikus akkor is kint van a stadionban, ha adja a tévé,
ha nem."
Halmosival teljesen ellentétes véleményen van Dombi. "Nem tudom, azért nem járnak-e a szurkolók a meccsekre, mert túl sokat közvetít a tévé.
Egy, esetleg két-három mérkőzést kellene közvetíteni – semmiképp ne minden meccset.
Laczkó viszont Halmosival ért egyet: "Minél több meccset kell közvetíteni. Profi bajnokságról van szó, mindegyik csapat ugyanannyit érdemel, mint a másik, ráadásul
más országokban is gyakori, hogy minden meccset közvetítenek.
Én egyébként a másodosztályból is mindegyik találkozót szívesen látnám a képernyőn."
Törekedni kell-e arra, hogy az NB II-es bajnokság feltételei minél nagyobb mértékben legyenek azonosak az NB I-es bajnokság feltételeivel?
Dombi a hármas opciót választja, az NB II ne hasonlítson se az élvonalhoz, se a harmadik osztályhoz. Laczkó szerint az lenne a legjobb, ha az NB I-hez hasonlítana, de ez nem reális, a másodosztály minden országban speciális, más futballszintet jelent, és nem lehet összevetni az élvonallal.
Halmosi csökkentené a különbséget a két legmagasabb szintű bajnokság között. "Az a jó, ha az NB II az élvonalhoz közelít, hiszen ez az NB I előszobája. Ha nő a másodosztály színvonala, akkor a magyar futball is jobbá válhat."
Kell-e, fontos-e erősíteni a női labdarúgást és a futsalt?
Dombi Tibor egyiknek sem a híve, de úgy véli, mindkét sportág egyre népszerűbb külföldön is. "Sok embert érdekel, ezért azt mondom, mindkettőt erősítsék."
"Ha van rá keret, akkor persze, szánjanak rá pénzt, de sem a női futball, sem a futsal soha nem lesz képes a nagypályás focival versengeni semmilyen szinten.
Ha üzletileg nem térül meg a befektetés, akkor egyiket sem érdemes profi szinten működtetni"
– véleményezte a kérdést Halmosi.
"A női focit nem szeretném megbántani, de nem tartom fontos tényezőnek – persze lehet, hogy én látom rosszul. A futsal viszont egyre jobban fejlődik, szerintem azt érdemes erősíteni" – mondta el a véleményét Laczkó Zsolt.
Az NBI tavaszi szezonja ma kezdődik.
