André Portulez a 2007-2008-as szezonban a másodosztályú Integrál DAC, majd egy kisebb honi kitérő után Magyarországra visszatérve a 2010-11-es szezonban az akkor éppen élvonalbeli Kaposvári Rákóczi keretének volt a tagja.
A 30 éves középpályás - aki a rendszerint megbízhatónak tekinthető Transfermarkt adatai szerint egyetlen meccsen lépett pályára Sisa Tibor csapatában – következtetéseit azonban nyilván nem a Haladás elleni 54 perc játékidőből vonta le.
„Magyarországnak komoly nehézségeket okoz, hogy átvegyen és a saját képére formáljon a focival kapcsolatos dolgokat. Az utóbbi időben ugyan nagyon sokat fektettek be a futballba, főként az infrastruktúrába, több új stadion is épült, és akadémiák létesültek.
De az egész akkor is olyan, mintha lenne egy Ferrarid, csak éppen jogosítványod nincs hozzá."
Meglátása szerint azonban nemcsak az infrastruktúrában volt nagy a lemaradásunk, hanem a megfelelő szakemberek terén is.
„Azt látom, hogy most ezen a téren is elindult a fejlődés. Igyekeznek minden posztra megtalálni a megfelelő embereket, és egyre több edző, technikai koordinátor érkezik az országba. De így is nagy hiányosságai vannak az ottani labdarúgásnak, elég megnézni, hogy egyetlen magyar edző dolgozik csak topligában" – mondja Portulez, a cikk szerzője pedig nevesíti is a Herthát irányító Dárdai Pált.
Az egykori focista szerint ugyancsak problémát jelent, hogy a fiatalok, felismerve, hogy otthon nem igazán tudnak fejlődni, egyre korábban hagyják el az országot.
Azért jót is tud mondani a mieinkről. Megemlíti a Bolognában játszó Nagy Ádámot, aki
rövid időn belül egy igazi nagy csapatban köthet ki.
És hogy miért ritka a Nagy Ádáméhoz hasonló sikertörténet a külföldre igazoló magyar focisták között?
„Ennek leginkább kulturális gyökerei vannak. Nehezen vesznek át új dolgokat, és még nehezebben tudnak alkalmazkodni a számukra ismeretlen közeghez. Ezért lesz nehéz dolguk a mieink ellen az Estadio da Luzban is. Az Európa-bajnoki eufória már a múlté, és biztos vagyok a portugál győzelemben."