Aki a 2022-es labdarúgó-világbajnokság leendő helyszínei iránt érdeklődik, egyelőre hiába böngészi a netet: szinte mindenhol a pályázati anyagban szereplő 12 stadion szerepel. Azóta öt stadion megépítéséről vagy felújításáról döntöttek, ezenkívül csak további három lesz, amelyekről a FIFA-val közösen tavasszal dönt majd a szervezőbizottság.
Mindegyik aréna közül talán az al-vakrai a legismertebb, amelyet a világhírű építésznő, Zaha Hadid tervezett.
Az Irakban született Hadid több rangos építészeti díjat is elsőként nyert el a nők közül, számtalan híres épületet tervezett világszerte, de a stadionok közül a katari az egyetlen, amely meg is valósul – igaz, a tavaly márciusban meghalt Hadid ezt már nem láthatja meg.
Arról viszont gondoskodott előtte, hogy sokat beszéljenek a stadionjáról:
Hamar ráragadt az épületre egy gúnynév, majd a kezdeti viccelődés komolyra fordult, a Washington Post és a Guardian például egyfajta „feminista kiáltványként” értékelte a tervet. Zaha Hadid ugyanakkor „nonszensznek” nevezte ezeket a gondolatokat, mondván: „Ezek szerint minden, amin van egy lyuk, az vagina? Nevetséges.”
Katarban a szervezőbizottság jóvoltából a helyszínen járhattuk be a máris elhíresült aréna építkezését. A helyszínen az egyik projektvezető mérnök egy makettre mutatva megadta a hivatalos magyarázatot: „A tetőszerkezet a helyi gyöngyhalászok hagyományos hajójára, a daura utal, de a tenger hullámzását is megidézi.”
Adódik a kérdés, miért kell a nagyjából két magyar megye nagyságú (11 ezer négyzetkilométeres), vendégmunkásokkal együtt is csupán mintegy két és fél milliós Katarnak akár csak nyolc jókora stadion is. „Számunkra a focivébé az ország fejlesztésének a katalizátora – mondja Kalid al-Naama, a szervezőbizottság sajtósa. – Rendkívül fontos a fenntarthatóság, ezért a stadionok nagy részét visszabontjuk majd a vb után, ez például a vébén 45 ezres lesz, utána viszont csak 20 ezres.
Olyan lelátókat építünk, amelyeket aztán később elszállíthatunk szegényebb országokba, támogatva az ottani fejlesztéseket.
A FIFA dönti majd el, mely országok lesznek ezek.”
Ez csak a kezdet, van helyszín, ahol nem is marad meg a vb-stadion, hanem átalakítják majd a helyi igények szerint. A vb szervezői bekopogtak rengeteg helyi otthonába, tehát
szó szerint családlátogatásokat tettek, hogy meghallgassák, mire van szükség az adott környéken.
Több vb-stadiont is közintézménnyé, más sportpályává alakítják majd át. De fejlesztik a stadionok körüli területet is, al-Vakrában például 585 ezer négyzetméteren lesz majd mecset, házasságkötő terem, 150 szobás négycsillagos szálloda, valamint foci-, kosár- és teniszpályák is.
Az ország kis területe pedig előnyös is lehet.
Ez lesz az első focivébé, ahol a szurkolók akár több meccset is megnézhetnek a helyszínen egy nap alatt, és ahol a részt vevő válogatottaknak nem kell utazniuk a torna különböző fázisaiban, hanem végig maradhatnak egyetlen szálláson”
– mondja büszkén al-Naama.
Magán az építkezési területen is látszik, hogy a helyiek nem viccelnek. A hasonló beruházások konténervárosai helyett itt felhúztak egy kétszintes, jól felszerelt, padlószőnyeggel borított, tágas terekkel rendelkező épületet központi irodának, mert „fontos, hogy az emberek kényelmesen érezzék magukat”.
Ez az épület ideiglenes, a stadion elkészülte után lebontják majd:
Aztán olyat teszünk, amiről Paul Pogba és Mario Götze még csak álmodik: belépünk a küzdőtérre.
Igaz, még csak egy nagy sík felület, mégis bizsergető érzés majdani vb-meccsek helyszínén sétálni.
Itt is látjuk a rendkívüli szervezettséget: az építési törmeléket szelektíven gyűjtik, egymás mellett sorakoznak a különböző konténerek.
Kiemelten figyelnek a biztonságra is: három éve a külföldi sajtó rengeteget cikkezett a katari vendégmunkások sanyarú körülményeiről.
Azóta határozottan javult a helyzet, és ezt nem csak a vb szervezői állítják, hanem számos kint élő magyar is, de az építkezési terület is meggyőző látványt nyújtott.
„Itt még egyetlen komoly baleset sem történt” – jelentette ki az egyik projektvezető, aki felhívta a figyelmet, hogy a munkások a tevékenységüktől függően különböző színű mellényt és sisakot viselnek, de a védőfelszereléshez porvédő szemüveg, az arcot takaró kendő és váltócipő is tartozik. Ezenkívül sűrűn találhatóak „segélypontok” az építkezésen, elsősegélydobozzal, tűzoltáshoz szükséges homokkal és vízzel.
A víznek egyébként is fontos szerepe van az országban. Vízi taxik már most is közlekednek, viszont a vb-n direkt az egyes helyszínek között járnak majd, ezzel is gondoskodva plusz látványosságról, és stadionok közti gyors utazásról.
Mindezt már a vb szervezőbizottságának székházában mondta el al-Naama. A hatalmas üvegépületben néhány hete nyitottak kiállítást a vb-ről, elsősorban kormányzati hivatalnokoknak és külföldi újságíróknak. A kiállítást két lifttel lehetett csak elérni: mivel sokáig tartana, ha az egész épület néhány felvonóra várna, húszemeletenként tagolták a lifteket, tehát a huszadikon átszálltunk az 21–40. emeletig járókra.
Maga a kiállítás bemutatja a katari foci múltját, ismerteti a pályázati anyagot, végül egy elképesztően látványos, sci-fi szerű filmen átfogóan is bemutatják a vb helyszíneit. Büszkék rá, hogy Pelé is játszott ott meccset, Josep Guardiola, Gabriel Batistuta pedig a helyi bajnokságban focizott.
A 2022-es az a vb, ami mellett egy-egy Barcelona- és Real Madrid-ikon is kampányolt, Guardiola és Zinedine Zidane személyében.
Katarban még javában tartanak az építkezések – az első metróvonalat például 2019-ben adják majd át –, ám sok kétségünk nincs afelől, hogy az arab világ első focivébéjével nem lesznek szervezési gondok. Nagyon úgy tűnt, hogy fenntarthatóság sem csak üres szólam, ám még mindig maradtak nyitott kérdések, például kulturális téren: egyelőre nincs végleges döntés, de a helyiek fenntartanák az alkoholtilalmat a vb alatt is, erről azonban még egyeztetniük kell a FIFA-val.