A két csapat a csoportkörben is találkozott egymással, akkor 1-1 lett a meccs vége, és a Copa-győztes dél-amerikaiak taktikája igencsak meglepte a németeket. Chile ezúttal is aktív védekezéssel kezdett, azaz támadói Arturo Vidallal megerősítve már a német tizenhatos előterében letámadták a világbajnokot.
Ehhez képest a nyolcadik percben kis híján gólt lőttek a németek, majd a 20. percben már elhagyva a feltételes módot, meg is szerezték a vezetést: Marcelo Díaz volt könnyelmű húsz méterre a saját kapujától, Timo Werner elvette tőle a labdát, majd miután kicselezte Claudio Bravót, az egyedül magányosan érkező Stindl elé gurított, aki az üres kapuba passzolt.
Chile ugyan nem tört meg, de a németek sokkal magabiztosabbak lettek, kiegyenlítettebbé vált a labdabirtoklás, igaz, a dél-amerikaiaknak sokkal több kapura lövésük volt: tulajdonképpen mindenhonnan lőttek, ha mégoly' kis hatékonysággal is.
A második félidőben nem változott a játék képe, nagyjából 60-40 százalék volt a labdabirtoklás a dél-amerikaiak javára, de sokra nem mentek vele.
A sikertelen támadásokat, indokolatlan – és olykor alattomos – szabálytalanságokkal kompenzálták:
Gonzalo Jara csak a szerbe Milora Mazsics jó szívének köszönhette, hogy a videózást követően nem állította ki ezért a könyökösért:
A hajrát a németek erővel és fejben is jobban bírtták, nem hagyták, hogy nagyon rájuk telepedjenek a chileiek, amikor pedig kellettt - a ráadás 5. percében - Ter Stegen védte Alexis Sánchez szabadrúgását is - Németország pedig története során először megnyerte a Konföderációs Kupát, 2003 után hozva vissza Európába a trófeát.
Az biztos, hogy jövő tavasszal, a vb-keret kihirdetésekor Joachim Löw német kapitánynak lesz néhány álmatlan éjszakája, hogy ki legyen az a 23 játékos, aki a most hiányzók - pihenőkkel -, a jelen tornát megnyerők, és az U21-es Európa-bajnok csapat legjobbjai közül ott lehet majd Oroszországban.