A rekordra készülő Wenger elárulta, mi is az ő végső nagy célja

Arsene Wenger csütörtökön a Crystal Palace otthonában ül 810. alkalommal a kispadon egy Premier League-mérkőzésen, amivel utoléri a vonatkozó lista élén eddig egyedül trónoló Sir Alex Fergusont. A találkozó előtti sajtótájékoztatón pedig meglehetősen érzelmes hangulatba került.

A londoni Selhurst Parkban sorra kerülő Crystal Palace–Arsenal mérkőzés történelmi találkozó lesz, és nem azért, mert a 16. fogadja a 6.-at, hanem azért, mert

Arsene Wenger a 810. alkalommal ülhet le a kispadra (vagy állhat mellette) egy Premier League-mérkőzésen,

amivel utoléri Sir Alex Fergusont. A rekord beállításának külön arany árnyalatot ad, hogy a skóthoz hasonlóan a francia mester is egy csapat edzőjeként ért el a rekordig: előbbi a Manchester Unitedet, míg utóbbi az Arsenalt vezette csak a PL-ben.

Arsene Wenger és Sir Alex Ferguson egy UEFA-konferencián Forrás: AFP/Harold Cunningham

Az újságírók kérdéseire rendszerint morózus ábrázattal válaszolgató Wenger ezúttal már-már szokatlanul őszinte volt, amikor a rekordról kérdezték.

"A legfontosabb, hogy higgyünk az emberekben – mondta Wenger. – Ilyen hosszú idő után az edzői szakmában, persze már nem vagyok naív.

Tisztában vagy mindenkinek az erejével és a gyengeségével, és azzal is, hogy az emberek olykor milyen önzők tudnak lenni. De hinned kell benne, hogy mindenkiben ott van a fény, amit elő lehet hívni.

Az edzői szakma igen kemény hivatás, ami nem csak azoknak nem való, akik a kelleténél naívabbak, de azoknak sem, akik hajlamosak az indokolatlan rettegésre.

"Ha paranoiás vagy, de válaszd ezt a szakmát, mert itt aztán bőven van okod paranoidnak lenni. Éppen ezért kell rendületlenül hinni az emberségben, ami mindig átsegít a nehéz időszakokon."

És, ha eddig azt gondoltuk, hogy Wengernek fogalma sincs a szurkolói lélektanról, akkor bizony nagyon tévedtünk.

"Az emberek nem arra kíváncsiak, hogy miért van az egyik klubnak több pénze, mint a másiknak. Ők csak győzni szeretnének. A te dolgod pedig az, hogy kihozd a csapatodból a lehető legtöbbet.

A végső cél ugyanis az, hogy boldoggá tegyük az embereket. Sajnos ez nem sikerülhet mindig, de törekedni kell rá.

Wenger felidézte az első angol bajnokiját is, amit 1996 októberében 2-0-ra nyert meg az Ewood Parkban a Blackburn Rovers vendégeként köszönhetően Ian Wright duplájának. Pedig nem indult jól a kapcsolata a csapattal: a Blackburnbe vezető úton elkobozta a játékosoktól a csokikat, mire kisebb lázadás tört ki, a focisták azt skandálták a buszban, hogy "Add vissza a Mars szeletünket!"

Wenger végezetül tanúságot tett társadalomtudományi képességeiről is, felrajzolva a változást, ami végigkísérte pályáján az elmúlt húsz évben. Szerinte maga a játék lényege ugyan mit sem változott, a focit körülvevő társadalom viszont annál többet.

Még mindig tud újat mondani Forrás: AFP/Adrian Dennis

"Sokkal erősebb lett az individualizmus. A mai társadalom már sokkal igényesebb és kritikusabb. Európa nagy problémája, hogy az emberek ma sokkal kevésbé tisztelik az alapvető értékekeket, mint korábban, amibe beletartozik az egymás iránti tisztelet is. Gyanakvás vesz körül, mindenki mindent megkérdőjelez, maga a társadalom pedig sokkal ingatagabb."

Ezért aztán különösen fontos az edző - a PL-ben nevezzük őt menedzsernek - szerepe "aki az értékeket közvetíti. Ha nem vagy stabil, ezek az értékek megkérdőjeleződnek. A kluboknak manapság nagyon erősnek kell lenniük belül, hogy ellen tudjanak állni."

És, hogy gondolta volna-e 1996 októberében úton Blackburn felé, hogy huszonegy évvel később még mindig az Arsenal menedzsereként adhat majd interjút? "Soha nem gondoltam volna. Ha valaki ezzel jön, azt válaszolom neki, hogy tiszta bolond, esélytelen.

Szerintem ugyanis minden meccs orosz rulett, és vannak pillanatok, amikor teljesen biztos vagy benne, hogy most el fog sülni a fegyver.