Germany captain Philipp Lahm (2nd from R on front row ) with the World Cup trophy and other players celebrate after defeating Argentina 1-0 at the Maracana Stadium in Rio de Janeiro, Brazil, on July 13, 2014. German substitue Mario Goetze scored the winnig goal in the second half of the extra time, sending Germany their fourth career World Cup title. ( The Yomiuri Shimbun )
Vágólapra másolva!
Ralf Rangnick mindenki másnál előbb tudta, hogy a világfutball elhaladt a német mellett. Amikor ezt élő adásban elmondta, kiröhögték. Németország 2000-es, gyalázatos Eb-szereplése kellett ahhoz, hogy a szövetségnél belássák, a rendszerük reformra szorul. Félresöpörtek mindent, amit addig gondoltak a futballról, elkezdték ömleszteni a pénzt az utánpótlásba, és voalá, megérte. A szemtelenül fiatal válogatott 2014-ben világbajnokságot, 2017-ben Konföderációs Kupát nyert. Eközben a Bundesligában a komoly játékosmúlt nélküli, babaarcú edzők alkalmazása lett az új trend.
Az 1980-as évek elején Németország válaszút elé került. Területvédekezés vagy emberfogás? Négyvédős rendszer vagy háromvédős, söprögetővel? A futball legkiemelkedőbb söprögetője, Franz Beckenbauer 1972-ben győzelemig vezette a németeket az Eb-n, majd két évvel később megtette ugyanezt a világbajnokságon is. A 80-as évekre azonban nyilvánvaló vált, hogy ez a rendszer elavult, kiszámítható lett.
Sacchi Milanja volt a követendő példa
Arrigo Sacchi, a mindig rendszerekben gondolkodó olasz mágus a Milannal végigsöpört Európán (két BEK-et nyert a csapattal). Az ő alaptézise a játékosai között fennálló állandó távolságra épült. Védelmi vonalát egészen a félpályáig feltolta, és már az ellenfél térfelén megfojtotta a kibontakozó támadásokat.
Edzésein rendszeresen öt a hét ellen játszatta játékosait, de amíg az emberhátrányban játszó csapatnak méterre előírta a feladatát, addig a hétfős társaságnak nem mondott semmit.
A feljegyzések szerint szinte nem volt eset, amikor az emberelőnyben játszó csapat nyert volna. Sacchi napi kettő, esetenként három edzést tartott, csütörtökönként edzőmeccsel megfejelve. Nem túlzás azt állítani, hogy ebben az időszakban más csapatok a Milan edzésmunkájának csak mintegy felét végezték. Játékosaiba ösztönszintre sulykolta a helyezkedést, és az egymás közti állandó távolság megtartását.
Németország elutasította az újításokat
Ralf Rangnick német mérnök volt az első, aki felismerte, hogy a lejtmenetnek indult német focit csak a Sacchi-féle módszerekkel lehet megmenteni. 1998-ban a ZDF csatorna egyik műsorában lépésről lépésre elmagyarázta a négyvédős rendszer, a területvédekezés és a letámadás jelentőségét.
Ha Olaszországban csináltam volna ugyanezt, ásítottak volna
– mondta kicsit szemrehányóan. A német futballtársadalom elutasítóan reagált az akkor még ismeretlen edző szereplésére. Beckenbauer személyes sértésnek vette, és hülyeségnek tartotta, hogy egyáltalán taktikáról beszélgetnek. „Egyes csapatok egyszerűen csak ügyesebbek a labdával." Erich Ribbeck, aki 1998-ban vette át a válogatott irányítását
karrierje legkínosabb jelenetének nevezte Rangnick előadását.
A reform, amivel a németek leigázták a világot
Ennél sokkal kínosabb volt, amikor Németország egy gólt rúgva, csoportutolsóként zúgott ki a kétezres Eb-ről. A 22-es keretében kilenc, harmincnál idősebb játékos volt, még a 39 éves Lothar Matthäust is reaktiválták. A ligánál akkor úgy érezték, reformra szorul az utánpótlásképzés, és nem csak beszéltek róla:
villámgyorsan létrehoztak egy bizottságot, amely fél év alatt kidolgozta a megfelelő koncepciót.
A 2001–2002-es idénytől kezdve ahhoz, hogy egy klub megkapja a profi licencet, vagyis elindulhasson az első- vagy másodosztályban, rendelkeznie kell olyan utánpótlás-központtal, amely megfelel az írásban lefektetett követelményeknek.
A Bundesligában például a csapatoknak kell, hogy legyen olyan edzőcentruma, amelynek saját öltözője és legalább három pályája van, ezek közül kettő villanyvilágítással. Ezenkívül a kluboknak kötelező a tornacsarnok a téli edzésekhez, és pontosan le van fektetve, hogy az öltözőben milyen orvosi helyiségnek, masszázsfelszerelésnek, szaunának és pihenőszobának kell lennie.
De fel is kell tölteni ezeket az edzőközpontokat játékosokkal, igaz? Nem gond. 2002-ben beindították a Extended Talent Promotion Programme nevezetű játékos megfigyelő programot, így már senki nem bújhat el előlük.
Ha az évszázad tehetsége a hegyek mögött, egy kis faluban születik, mostantól megtaláljuk
– nyilatkozta a projekt vezetője, Jörg Daniel. A sztorit ismerjük: az új nemzedék 2014-ben világbajnokságot, 2017-ben Konföderációs Kupát nyert.
A német keret a 2017-es Konföderációs Kupán
Kapusok: Kevin Trapp (26), Marc-André ter Stegen (25), Bernd Leno (25) Védők: Shkodran Mustafi (25), Jonas Hector (27), Matthias Ginter (23), Marvin Plattenhardt (25), Benjamin Henrichs (20), Antonio Rüdiger (24), Niklas Süle (21), Joshua Kimmich (22) Középpályások: Julian Draxler (23), Leon Goretzka (22), Kerem Demirbay (23), Lars Stindl (28), Emre Can (23), Amin Younes (23), Julian Brandt (21), Sebastian Rudy (27) Csatárok: Sandro Wagner (29), Timo Werner (21)
Átlagéletkor: 22,86
A fizikum helyett a technika került előtérbe
A képzésből kiirtották azt a robusztus, fizikai párharcokra épülő játékot, amely évtizedekig jellemezte a németeket, és helyette a holland iskolát kezdték követni: egyérintős, gyors rövidpasszok. Már nem az volt az elsődleges szempont, hogy minél magasabb és nagyobb darab legyen valaki, hanem, hogy
tudjon gondolkodni, önálló döntéseket hozni a pályán.
De az akadémiák nem csak a futballra figyelnek oda. „Ezek a srácok a klubok kollégiumaiban kapják az oktatást, egy héten több mint 30 órájuk van. Azt hiszem, ezért vagyunk előnyben más országokkal szemben. Mi itt tudjuk, hogy nem mindenki érvényesülhet a profi futballban, ezért a való életre is felkészítjük őket" – mondta az egyik edző. A képzés sikere viszont megkérdőjelezhetetlen:
a Bundesliga-játékosok 69 százaléka német, és 14 százalékuk annál a csapatnál játszik, amelyiknél nevelkedett.
Világszínvonalú edzőképzés
Természetesen azt is előírták, hogy mennyi és milyen képesítéssel rendelkező szakembernek kell dolgoznia. Jelenleg Németországban a legolcsóbb az edzőképzés, az UEFA B-licence megszerzése piti 340 fontba kerül, miközben ugyanez a képesítés 750 és 2450 font között van Angliában.
Egy 2016-os UEFA-felmérés szerint 28 400 edző rendelkezik B-licence-szel, 5 500 A-val, és 1 070 a legmagasabb Proval.
Az élvonalban dolgozók közül többen is valamelyik utánpótlás központban kezdték a munkát, például Julian Nagelsmann és Dominico Tedesco, akik az új generációs német edzők prototípusai.
Taknyosok tanítják a focit
Amikor a Hoffenheim bejelentette, hogy az U19-es csapatnál rendkívül sikeresen dolgozó, országos bajnoki címet szerző Nagelsmann lesz az új edző, még a helyi Rhein-Neckar Zeitung is PR-fogásnak nevezte a döntést. Nagelsmann eredetileg a 2015/2016-os szezon végén került volna a csapathoz, de Huub Stevens egészségügyi problémái miatt már 2016 februárjában elkezdett dolgozni a válságban lévő és kiesés elől menekülő csapatnál. Első lépésként a Bundesligában tartotta őket.
Frank Wormuth, a német edzőképzés vezetője szerint minden trénernek nagy szüksége van a szociális és pszichológiai kompetenciákra a szakmai tudás mellett.
A legmagasabb szintű edzőképzésen 2016-ban végzett Nagelsmann úgy véli, munkája hetven százalékában ezekre van szüksége.
A fiatal tréner vezéralakja lett a német edzők új generációjának, akik többnyire nagyon fiatalok, korán elkezdtek szakvezetőnek tanulni, és belső előléptetéssel kerültek pozíciójukba – egyre több csapat nyúl ehhez a megoldáshoz az eddigi sikereket látva.
Csak egy őrült mondana nemet a Bayernnek
Az előző szezonban hosszabb interjút készített Nagelsmannal a német Sport 1, amely a Hoffenheim edzőjének jövőjét is feszegette. „Bár én is hallok pletykákat, egyelőre nem keresett sem a Bayern, sem a BVB. Ugyanakkor élő szerződésem van a Hoffenheimmel, amelyet tavaly írtam alá, és 2018-ig érvényes. A klubon belül nem került szóba, hogy ezen változtassunk, és én sem törekszem erre. Jól érzem magam, nem vágyom sehova. De, ha valóban felmerülne a nevem a Bayern Münchennél, őrült lennék nem átgondolni a dolgot" – mondta Nagelsmann.
Például Németország harmadik legnagyobb klubja, a Schalke, amely a tavalyi tizedik hely után nevezte ki a 32 éves Domenico Tedescót.
A mérnökként végzett Tedesco – aki amúgy öt nyelven beszél – a Mercedesnél dolgozott, mielőtt elkezdte az edzősködést a Stuttgart U17-es csapatánál.
Fiatal kora ellenére már most mindenki elismerően beszél róla. A csapat kapusa, Ralf Fahrmann például istenadta tehetségnek nevezte. „Ő az az ember, aki bármikor képes meggyőzni az igazáról. Világosan és érthetően fogalmaz. Ezt a tehetségét Istentől kapta."
Ha még nem is tekintenek rá Istenként, akkor majd fognak. Az évek óta bukdácsoló Schalke végre ott van, ahová a történelme predesztinálja: a Bayern München és a Dortmund között/mögött.