Bogdán Ádám a saját jövőjével kapcsolatban azt mondta, még nincs konkrétum. „Az örök dilemmám, hogy imádom az angol focit, és nagyon szeretek ott játszani, viszont az életnek vannak más aspektusai, amik 11 év után kezdenek egy picit zavaróvá válni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, például, hogy ne essen folyamatosan az eső. Ezek olyan dolgok, amik az utóbbi években, amikor sérült voltam, talán épp ezért, mert nem játszottam, és nem voltam benne a jó értelemben vett mókuskerékben, így jobban kiütközött, hogy mennyire vágynék valami új dologra, új nyelvet megtanulni például" – mondta Bogdán Ádám a Sport TV Mai helyzet című műsorában, és hozzátette, délre venné az irányt. „
Nagyon tetszik az olasz bajnokság, az olasz mentalitás, de nem tudom, mi lesz ebből. A helyzet az, hogy országot szeretnék váltani, de másfél éve nem védtem,
így azokon a helyeken, ahova szeretnék menni, eleve nem ismernek annyira, és nem tudom, milyen lehetőségek lesznek."
Loris Kariusról, a BL-döntőn hatalmasat bakizó kapustársáról is beszélt a Mai helyzetben: „Nagyon könnyű együtt érezni vele, mert
mindannyian voltunk hasonló helyzetben. Attól eltekintve, hogy nem BL-döntőben. Írtam neki egy sms-t, hogy pontosan ez a lényeg, hogy egyikünk sem játszott még BL-döntőt,
ő viszont ott játszott." Elmondta, hogyan fordulhatott elő, hogy épp a BL-döntőn jött neki ki ilyen rosszul a lépés. „Ha nagyon leegyszerűsítem a helyzetet, szerintem ő kinézett jobbra, és a Benzema pont elnézett balra, amikor ki akarta dobni a labdát, elindult a mozdulat, és nem tudta már visszahúzni a kezét" – nyilatkozta, és hozzátette, szerinte nyilvánvalóan az is benne van, hogy fiatalon védett a BL-döntőn. „Azt gondolom, hogy mondjuk a Real Madriddal összehasonlítva, ennek a Realnak már volt két BL-döntője az elmúlt két évben, a mi csapatunk tagjai pedig nagyon fiatalok, és most először szerepeltek BL-döntőben. Ez biztosan közrejátszik abban, hogy hogyan kezelj bizonyos szituációkat, hogyan kontrolláld a meccset. Azt gondolom, a Madrid összességében jobban csinálta ezt, és ügyesen, sokszor nem túl szimpatikusan, de ügyesen kezelte, hogyan lehet megnyerni egy ilyen meccset."
Felvetődött a kérdés, Jürgen Klopp bizalmát vajon elvesztette-e a német hálóőr, ahogyan korábban Bogdán Ádám például elvesztette: „Majd a következő szezonban kiderül, hogy megadja-e neki a bizalmat ugyanilyen szinten, ahogyan eddig megadta, vagy elveszi. Az én esetemre visszatérve nyilvánvalóan számít, hogy egy edzőnek mennyire vagy szimpatikus, nem feltétlenül, mint ember, hanem mint játékos, hogy mennyit lát benned. Ha nem lát benne sokat, akkor azok után a hibák után, amik bekövetkeznek bármelyik kapus életében, azok után félre lehet tolni. Ha viszont van egy kapus, akiben sokat lát, akit szeret, és szimpatikus számára az, amit csinál, akkor ezeken túl lehet lendülni. Az egy más kérdés, hogy egy BL-döntő után kinek kell megfelelni, mennyit tud bevállalni egy edző, és mennyire megy szembe a médiával. Ez egyébként nem sokszor volt rá jellemző (Jürgen Kloppra), hogy nagyon ellene menne a médiának."
A helyszínen nézte meg a mérkőzést. „Innen repültem Kijevbe, izgalmas volt, mert fél órát késett a gépem, egy kocsival vittek a hotelhez, és húsz percem volt átöltözni az új melegítőbe, amit direkt a BL-döntőre gyártottak. Onnan fel a buszra, és a csapattal a stadionba. Utána pedig a csapattal utaztam vissza Liverpoolba annak a reményében, hogy egy kis ünneplés lesz, de pont az ellenkezője volt" – idézte fel, mi történt a meccs előtt, majd arról is mesélt, mi történt utána: „Most a meccs után pár nappal már elkezdem én is, és mindenki más feldolgozni az eseményeket. De az az egész este és éjszaka nagyon szürreális élmény volt, mert nagyon pozitív hangulatban érkezett mindenki, a szurkolók és a játékosok is, aztán az lett, ami, ráadásul egy személyes tragédiával is ötvözve. Nem az volt, hogy a Real lemosott minket, és volt egy külön drámája is, személyre szabva a kapusunkra. Óriási csend volt az öltözőben és a repülőn is, hajnali ötkor szálltunk le Liverpoolban, akkor kezdték megbeszélni az eseményeket, hogy mondjuk a
Ramos hogyan vitte le Salah-t, hogy hogy lehet valaki ilyen, hogy ezt kigondolja, és meg is csinálja. Azt gondolom, az volt a fordulópontja a mérkőzésnek,
bármennyire is benne voltak az egyéni hibák az eredményben, de ott azon nyomban megváltozott a játék képe. A Realnak az a fajta veszélyérzete, hogy a Salah bárkit le tud futni, ilyenkor elmúlik, ezáltal könnyebben tudtak előre törni."
Elmondta továbbá, hogy a sérülése alatt volt ideje kipróbálni bizonyos dolgokat, amik nem a futballal kapcsolatosak, és testvérével például önálló vállalkozásba kezdtek, sörfőzdét indítottak.