Szeptember 6-án kezdődik a Nemzetek Ligája, amely elsősorban az érdektelen, barátságos válogatott meccseket hivatott kiváltani. A válogatottak négy osztályban, összesen 16 csoportban kezdik meg a küzdelmeket, de a végső sikerért mindössze 12 csapat küzdhet,
ugyanakkor az Európa-bajnokságra minden divízióból egy csapat, azaz bárki kijuthat.
A magyar válogatottnak is fontos lehet a sorozat, de csak később derül ki, mennyire.
Az UEFA évek óta fontolgatta egy olyan sorozat bevezetését, amellyel gyakorlatilag megszünteti a barátságos meccsek létjogosultságát, és az Európa-bajnoki vagy világbajnoki selejtezők nélküli időszakra is komoly tétmeccsek lehetőségét kínálja. Ugyanakkor a barátságos meccsek mégsem szűnnek meg teljesen, mert szerdán például Szlovákia-Dánia, csütörtökön pedig Ausztria-Svédország és Horvátország-Portugália felkészülési mérkőzéseket is megrendeznek.
2017-ben jelentette be az Európa Labdarúgó-szövetség a Nemzetek Ligája bevezetését, ami a végső siker dicsőségén kívül az Európa-bajnokságra is kvalifikációt jelenthet, méghozzá négy válogatott számára.
Kezdjük azonban az elején, és lássuk, mire lehet jó a Nemzetek Ligája.
Hányszor hallhattuk klubcsapatok edzőitől vagy éppen a játékosoktól, hogy a hátuk közepére nem kívánják a barátságos válogatott meccsek nyűgjeit? Az UEFA szerint ennek most (majdnem) vége. Mindenki tétmeccsekre készülhet, a szövetségi kapitányoknak nem kell győzködni senkit, hogy miért jó egy újabb barátságos meccs, a Nemzetek Ligájában minden meccsnek tétje van, nő a sportérték.
A topcsapatok célja a végső győzelem lehet, miközben az alacsonyabban rangsorolt válogatottak számára a sorozat újabb lehetőséget jelent az Európa-bajnoki részvételre, de erről majd később.
Az sem utolsó szempont, hogy a csapatok a világranglista alapján kaptak besorolást, az azonos képességű együttesek ugyanabba az osztályba kerültek. A legkisebbeknek eddig nem volt lehetőségük egymás ellen tétmeccsen pályára lépni, most a leggyengébb nemzetek is megtapasztalhatják, milyen érzés tétmeccset nyerni, ez pedig csak az előnyükre válhat.
A szurkolók sem szeretnek barátságos meccsekre járni, itt az alkalom, hogy még több tétmeccsen lehessen szurkolni a válogatottnak, főleg azoknak, akiknek a csapata amúgy nem gyakran szerepel nagy világversenyen.
Kezdjünk hozzászokni: páros években világ- és Európa-bajnokot, a páratlan években Nemezetek Ligája-győztest avatnak ezentúl.
Az UEFA célja az volt, hogy a nemzeti válogatottak barátságos meccsek helyett kiegyensúlyozott tétmeccseken szerepelhessenek, ennek megfelelően készült el a sorsolás. Nem az Eb- vagy vb-selejtezők mintájára húzták ki a csapatokat, nem az erős csapatok mellé húzták az egyre gyengébb ellenfeleket.
Az 55 európai fociválogatottat négy különböző divízióba sorolták, a 2017 októberében, azaz a világbajnoki selejtezők után érvényes világranglista szerint.
Az A divízióba kerültek a legerősebb csapatok, míg a D-be a leggyengébbek, a magyar csapat a C-be került.
A 2018. januári sorsoláson minden osztályon belül négy csoportba sorolták a csapatokat, fussuk át gyorsan a csoportokat:
A1 csoport: Németország, Franciaország, Hollandia
A2 csoport: Belgium, Svédország, Izland
A3 csoport: Portugália, Olaszország, Lengyelország
A4 csoport: Spanyolország, Anglia, Horvátország
Az A-jelű csoportok győztesei mérkőzhetnek majd a későbbiekben a Nemzetek Ligája-győzelemért. 2019 júniusában lesz a két elődöntő, a bronzmeccs és a döntő is, a házigazda kilétéről 2018 decemberében döntenek majd.
A csoportok négy utolsó helyezettje kiesik a B divízióba, a 2020-as küzdelmekre.
B1 csoport: Szlovákia, Ukrajna, Csehország
B2 csoport: Oroszország, Svédország, Törökország
B3 csoport: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Észak-Írország
B4 csoport: Wales, Írország, Dánia
A négy csoportgyőztes feljut az A osztályba, a négy csoportutolsó kiesik a C divízióba.
C1 csoport: Skócia, Albánia, Izrael
C2 csoport: Magyarország, Görögország, Finnország, Észtország
C3 csoport: Szlovénia, Norvégia, Bulgária, Ciprus
C4 csoport: Románia, Szerbia, Montenegró, Litvánia
A négy csoportgyőztes feljut a B osztályba, a négy csoportutolsó kiesik a D divízióba.
D1 csoport: Grúzia, Lettország, Kazahsztán, Andorra
D2 csoport: Fehéroroszország, Luxemburg, Moldova, San Marino
D3 csoport: Azerbajdzsán, Feröer-szigetek, Málta, Koszovó
D4 csoport: Macedónia, Örményország, Liechtenstein, Gibraltár
A négy csoportgyőztes feljut a C osztályba.
Az biztos, hogy a Nemezetek Ligájából négy csapat kijut majd a 2020-as Európa-bajnokságra.
Hogy melyik lesz ez a négy csapat, azt most megjósolni sem lehet.
A rendszernek talán ez a legbonyolultabb része, de nem lehetetlen megérteni, hogyan is juthat ki egy válogatott a Nemzetek Ligájából az Eb-re.
A 2020-as Európa-bajnokságnak nincs alanyi jogon részt vevő csapata, ilyenre 1976 óta nem volt példa. 2020-ban sem a címvédő, sem a rendező nem szerepelhet az Eb-n automatikusan, ugyanis 12 város rendezi majd a küzdelmeket.
Az Eb fő központja London lesz, a Wembley-ben rendeznek csoportmeccseket, nyolcaddöntőt, az elődöntőket, valamint a döntőt is. Házigazda lesz még München, Baku, Szentpétervár, Róma, Koppenhága, Bukarest, Amszterdam, Dublin, Bilbao és Glasgow mellett Budapest is.
Budapest Münchennel közösen rendezi majd az F csoport meccseit, és lesz nyolcaddöntő is az új Puskás-stadionban.
Többek között ezért is lenne fontos, hogy a magyar válogatott is kijusson az Eb-re.
2018 szeptemberében elkezdődnek a Nemeztek Ligája küzdelmei, novemberben pedig már véget is érnek a csoportmeccsek. Ez azért is fontos, mert az Európa-bajnoki selejtezők csoportjainak sorsolásában is fontos szerepe lesz a csoportok végeredményeinek.
A 2018. decemberi Eb-selejtezős sorsoláson az 55 országot öt ötös és öt hatos csoportba sorsolják majd, a Nemzetek Ligája döntőjében érdekelt, az A osztály csoportgyőztesei garantáltan ötös csoportokba kerülnek majd, és a Nemezetek Ligájában elért eredmények a kalapok besorolásánál is fontos szerepet kapnak majd.
Az Eb-selejtezők 2019 márciusában kezdődnek majd,
a tíz csoport első két helyezettje automatikusan kijut az Eb-re, a harmadik hely ebben az esetben semmit nem ér majd, nem lesznek pótselejtezők
– olyan, amilyenről a magyar csapat Norvégia ellen kijutott a 2016-os Eb-re –, hanem a Nemzetek Ligája rájátszása dönt majd a további négy Eb-helyről. Az Eb-selejtezők 2019 novemberében érnek majd véget.
A Nemzetek Ligája playoff-körét 2020 márciusában rendezik majd 16 csapat részvételével, ami egy második esélyt jelent az Európa-bajnoki részvételre.
Elvileg minden divízióból a négy csoportgyőztes vehet majd részt a playoffban, de szinte biztos, hogy nem csak csoportgyőztesek vívnak majd az Eb-szereplésért, ugyanis a selejtezőből kijutottaknak itt már nem kell szerepelniük.
Ha egy csoportgyőztes már kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra, akkor az ő helyét a saját ligájából vagy egy alacsonyabb ligából töltik fel.
A feltöltés során fontos szempont, hogy a csoportelsőként végzett csapatok nem kaphatnak a sajátjuknál magasabb ligából ellenfelet. Például: ha az A liga playoffjára mindössze két csapat marad, mert a többi válogatott már kivívta az Eb-részvételt a hagyományos selejtezőkön, akkor ezt a két helyet kizárólag a B vagy C liga csoportmásodikjai (vagy harmadik-, negyedik helyezettjei) közül tölthetik fel, ez esetben sorsolással.
A négycsapatos rájátszásban a négy közül legmagasabb rangsorszámú csapat játszik a legalacsonyabbal, míg a másik kettő egymással. A döntőbe kerülés egy mérkőzésen dől el, melyet az előrébb rangsorolt csapat otthonában játszanak le, míg a döntő helyszínét sorsolással határozzák meg úgy, hogy már az elődöntők előtt kisorsolják, melyik elődöntős párharc győztesének otthonában lesz a finálé.
Összefoglalva: az eddig megszokott Eb-kvalifikáció lebonyolítása annyit változik, hogy a 2020-as kontinenstorna selejtezőinek rájátszásában már nem a legjobb csoportharmadikok vesznek részt, hanem a Nemzetek Ligája négy osztályának a kvalifikációról lemaradt legjobbjai.
Összegezve: iszonyatosan bonyolult lesz a rendszer, de a szurkolók sokkal több tétmeccset láthatnak, és minden idők legizgalmasabb Eb-kvalifikációja következhet.