Egy őrült kapus, aki 3 BL-meccsen is megalázta a Juvenust

Tudták, hogy volt egy olyan német labdarúgókapus, aki három különböző klub színeiben három Bajnokok Ligája-mérkőzésen három gólt lőtt a Juventusnak? Tudták, hogy a Bundesliga hétvégi fordulója két olyan meccset is tartogat, amely korábban a kapusgólok mérkőzése volt? Nem? Most megtudják.

„Nem vagyok őrült, hogy szakadó esőben, fagyban dideregjek egy hideg pályán, és időnként csúszva-mászva szedjek fel egy agyonázott labdát a rugdosó lábak közül” – mondta Andreas Wolff Európa-bajnok kézilabdakapus Manuel Neuernek egy német talk show-ban 2016-ban, miután csapatával óriási meglepetésre megnyerte a kontinenstornát. Persze, Manuel Neuer, a világbajnok labdarúgókapus sem hagyta ezt szó nélkül:

Nem vagyok őrült, hogy percenként arcon lövessem magam 2-3 méterről egy vasgolyóval

– replikázott a kézikapusnak.

Kapusok egymás között. Nemcsak a közvélemény tartja őket flúgosnak, hanem kicsit ők is a kollégáikat. Talán még saját magukat is. Egy terjedelmes pszichológiai elemzés (sőt, vastag könyv témája) lehetne, hogy mi vesz rá valakit gyerekként vagy tizenévesként, hogy esőben-fagyban csússzon-másszon a labda után, vagy rendszeresen fejbe (esetleg más, még érzékenyebb testrészen) lövesse magát, de ezt hagyjuk a hozzáértőkre. Most koncentráljunk azokra a futballkapusokra, akik időnként megunják ezt a kiszolgáltatott szerepet, és néhány másodperc erejéig pandúrból rablók lesznek, védekezés helyett támadásba mennek át.

Rengeteg gólszerző kapust tart nyilván a labdarúgás történelemkönyve az 1900-ban eredményes Charlie Williamstől a magyarokon (Rapp Imrén, Szűcs Lajoson, Gulyás Gézán, Bicskei Bertalanon, Király Gáboron) át a paraguayi Chilavertig, még inkább a gólrekorder Rogério Ceniig, de mi a következőkben csak a Bundesliga ilyen hőseire koncentrálunk. Hogy miért? Erről is hamarosan lerántjuk a leplet, kis türelem.

A mai napig tizenegy kapus szerzett gólt a Bundesliga első osztályában. A legtöbbet szerző nevét mindenki kapásból mondja, aki kicsit is érdeklődik a német pontvadászat iránt. Igen, Hans-Jörg Butt.

Hans-Jörg Butt, aki kapusként 26 gólt szerzett a Bundesligában Forrás: ddp images/AFP/Oliver Lang

Ő összesen 33 gólt szerzett, ezzel a világ kapusainak örök góllövőlistáján elvileg hetedik, persze ezzel az adattal óvatosan kell bánni, mert a Dél-Amerikából származó adatokat illik fenntartással kezelni. Valamint létezik a Föld olyan területein is labdarúgás, ahonnan ennél fontosabb adatok sem érkeznek precízen. Ami tény:

a 33 Butt-gólból 26 a Bundesliga első osztályában esett.

A 33-ból 19 a Hamburg, 7 a Bayer Leverkusen kapujából kirándulva. Egyet lőtt fiatalkorában szülővárosa, az Oldenburg mezében az amatőr bajnokságban, egyet osztályozón, egyet már a profi másodosztályban, és egyet később a Ligakupában. Az 1999-2000-es szezonban 9 gólt szerzett, abban az évben az 1860 München csatára, Martin Max 19 góllal lett gólkirály! A sok-sok szóra érdemes tettet megelőzve egy igazi kuriózum: három csapat színeiben is eredményes volt a Bajnokok Ligájában.

Mindannyiszor a világ egyik legjobb csapata, a Juventus ellen. 2000. szeptember 13-án a Hamburg, 2002. március 12-én a Leverkusen és 2009. december 8-án a Bayern München tagjaként. Utóbbi azért is volt egészen különleges, mert a csoport utolsó fordulójában játszott a két nagy csapat ki-ki meccset a már továbbjutott Bordeaux mögötti második helyért Torinóban. A döntetlen az olasz csapatnak lett volna elég, és Butt 1-0-s Juve vezetésnél állt a büntetőpontra letett labda mögé. Berúgta, a Bayern 4-1-re nyert idegenben, és meg sem állt a madridi döntőig.

Vajon mi történik, ha akkor a kapus hibázik?

De nem volt mindig ilyen szerencsés.

A Bundesliga-történelem egyik legérdekesebb jelenetsorának is ő volt a főszereplője. 2004. április 17-én a Schalke ellen értékesítette a tizenegyest, majd a szolid ünneplést követően igyekezett vissza a kapujába. De nem eléggé gyorsan.

A gelsenkircheni csapatban játszó Mike Hanke a középkezdést követően a kapujára ívelte a labdát, és az Butt feje felett elszállva bizony ki is kötött abban.

Edzője minimum elgondolkozhatott azon, hogy érdemes-e kapusnak lőni a büntetőt.

A Schalke játékosa, Mike Hanke, aki megtréfálta Buttot Forrás: AFP/Jochen Luebke

Az 1974-ben született Butt az első Bundesliga I-es gólját 1998. szeptember 12-én szerezte, de a Bundesligában csak a hetedik kapus volt, aki feliratkozott a gólszerzők közé.

Az első Manfred Manglitz a Duisburg kapusa volt,

aki 1967. június 3-án a záró fordulóban a Mönchengladbach ellen 0-3-nál a hajrában tizenegyesből szépített. Nyilván ez csak egy tét nélküli rúgás volt, ám be lehetett vele kerülni a történelembe. A következő kapusbüntetőgólt majdnem napra pontosan 10 évvel később, 1977. május 21-én jegyezhették fel. Volkmar Gross, a Tennis Borussia Berlin portása szintén az utolsó játéknapon (csapata számára tét nélküli meccsen, mert már korábban biztossá vált kiesése) állt oda a büntetőpontra letett labdához és alakította a 3-1-es vezetést 4-1-essé a Kaiserslautern ellen.

Manfred Manglitz (középen fogja a nyakkendőjét) a Bundesliga történetében az első kapus, aki gólt szerzett Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Roland Witschel

A két komoly téttel nem bíró gólt követően egyre magabiztosabbak lettek a kapusok. Dieter Burdenski (aki Sepp Maier tartaléka volt az 1978-as vb-n) a Bremen hálóőreként már az ötödik fordulóban, 1979. szeptember 8-án, 2-1-es stuttgarti vezetésnél el merte vállalni a tizenegyesrúgást, és nem is hibázott. 1985-ben Wolfgang Kreib (Bielefeld), 1988-ban Ralf Zumdick (Bochum) talált be első osztályú Bundesliga-mérkőzésen. Az 1996-os harmadik német EB-győzelem hőse, Andreas Köpke kétszer is eredményes volt (1992-ben és 1993-ban) a Nürnberg kapujából a túlsó 16-oson belülre kalandozva. Ezek mind tizenegyesgólok voltak, ám ekkor megérkezett Jens Lehman.

Az akkor a Schalkéban védő kapus 1995.március 12-én még szolidan megelégedett egy büntetőgóllal az 1860 München ellen, amivel 6-2-re alakította az állást. Ám 1997. december 19-én a Borussia Dortmund elleni szuperrangadón egy szöglet után bombafejessel egyenlített 2-2-re,

vagyis megszületett a Bundesligában az első kapusakciógól.

Nem is akármilyen. Aztán elkezdődött a korábban már megénekelt sokfejezetes Butt-sorozat.

Az események ilyen felidézése közben már alig érdemes megemlíteni, hogy 2002. február 9-én a Lehmannt a Schalke kapujában váltó Oliver Reck értékesített egy tizenegyest a St. Pauli ellen 3-0-nál. Frank Rost tettét ugyanebből az évből viszont érdemes kétszer aláhúzva említeni.

Mert a Bremen kapusa 2002. március 31-én szintén akcióból volt eredményes.

A karl-marx-stadti születésű kapus az egykori NDK területén található Rostock csapata ellen talált be. A Hansa-város gárdája 3-2-re vezetett, amikor a hajrában Rost előre rohanva egyenlített.

A történet még ezt is túlszárnyaló slusszpoénja sajnos elmaradt, ugyanis a középkezdés után a Bremen tizenegyeshez jutott, de ezt nem a kapus Rost rúgta, hanem a brazil labdazsonglőr, Ailton. Így fordítottak Lisztesék egy perc alatt 2-3-ról 4-3-ra. Ez volt a Bundesliga-történelem második kapusakciógólja, a harmadikat pedig az Augsburg korábbi hálóőre (aki ma a Dortmund cserekapusa) Marwin Hitz szerezte a Leverkusen elleni mérkőzés hajrájában, 2-2-re alakítva az eredményt. Ez a gól egyébként nem szöglet után született, hanem hamisítatlan támadás végén talált be a svájci játékos.

Nos, hogy miért csak a Bundesliga kapusgóljairól van ezúttal szó? Mert az előttünk álló, 14. fordulóban Schalke-Dortmund és Leverkusen-Augsburgmérkőzést (is) rendeznek Németországban. Az eddigi három kapusakciógólból kettő ezekben a párosításokban született.