Kihagyja a Bayern utolsó meccsét a német focielnök

„Buli lesz, ahová mi hozzuk a salátát, de ti szerezzetek hozzá tálat!” – írták ki néhány éve a Schalke szurkolói a csapat játékosainak a bajnoki hajrában, amikor még esélye volt a gelsenkircheni csapatnak megszerezni a német bajnoki címet. Nem sikerült (akkor sem), de téved, aki úgy tudja, hogy a királykék játékosok még soha nem buliztak a Salátástállal. Az említett díj ugyanis nem egyidős a Bundesligával, hanem sokkal öregebb. Következzen a Salátástál története.

Igaz, így sincs olyan múltja, mint az egykori kanadai kormányzó, Lord Stanley által vásárolt kupának (ezt az NHL-ben adják át), vagy nem olyan szép, mint a szomorú sorsra jutott Rimet Kupa. Ez utóbbi persze ízlés dolga. Ami biztos, hogy nem is kupa, hiszen nem lehet bele sem pezsgőt, sem sört tölteni. Bár kreatív képzelőerővel rendelkezőknek derűs pillanatokat okozhat, ha elképzelnek egy pezsgőzést-sörözést belőle. Nem ez a lényeg, és még csak nem is a formája, kora,

vagy az anyagárban 9000 euróra taksált értéke.

Hiszen a Salátástál egy felbecsülhetetlen értékkel bíró jelkép, a kontinens olyan sporttrófeája, amelyet hatalmas küzdelem után lehet csak megszerezni.

A Salátástál anyagára 9000 euró, de a valódi értéke felbecsülhetetlen Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

1948-ban készítette egy kölni képzőművészeti iskola műhelyében az Elisabeth Treskow vezette ékszerész-ötvös csapat. Akkor még 50 centi átmérőjű volt, és 5 nagy, valamint 11 kisebb különleges kő díszítette.

A kicsik a közepén található DB rövidítést emelik ki, a nagyok uralják a felületét.

Ahová egyébként rágravírozzák a bajnok nevét és a győzelem évét. Méghozzá a kialakított tíz koncentrikus körgyűrűbe. Ám vagy nem voltak túl előrelátóak a megrendelők, vagy túl pesszimisták voltak, de az utókor számára megörökítendő tételeket kívülről befelé kezdték beleíratni.

És a kivitelezés is meglehetősen távol áll a német precizitástól – úgy írták, ahogy a kezükre esett, így több helyen is előfordul,

hogy amikor az adott körcikk elfogyott, akkor egy másikban folytatták. Az ötvenes évek első évének legjobb csapatának neve így került az ereklyére: 1951 1. FC KAISERS – majd egy másik körcikkben folytatva: LAUTERN. A hetvenes évek szupertársulatáé meg így: 1977 BORUSS, aztán hosszú keresgélés után meg lehet találni a folytatást is valahol: IA VFL 1900 E.V.MÖNCHENGLA, itt a kővel-babérkoszorúval díszített kör állja a folytatás útját, de a rettenthetetlen és nulla kreativitással bíró melós csak folytatta egy harmadik helyen: DBACH. Ám az 1980 FC BAYERN MÜNCHEN-nél elfogyott a hely.

A megoldás kézenfekvő és ismert is például a Stanley Kupa történetéből, vagyis a külső kerületénél megnövelték a tálat. Ezt is díszítették olyan zöld bogyókkal, amik az eredeti ereklyén találhatók, távolról nem is néz ki rosszul. Közelről viszont látszik, hogy csak háromsornyi helyet tettek hozzá, így ez sem lesz elég az idők végezetéig. Persze, humorosan lehet mondani, hogy nem mindegy, hogy a Köln vagy a Borussia Mönchengladbach nevét kell-e többször belevésni. De ez jelenleg két okból sem probléma. Az egyiket nem részletezném, mert nem szeretném megbántani egyik patinás társulat szurkolóit sem, bár vélhetően ők is tudják, mi a realitás. A másik meg, hogy némi rendszer is került a káoszba, ugyanis a kis díszkörök közötti helyre (nevezzük ezeket szektornak) egységesen három év bajnokcsapatának a neve kerül akár 4, akár 23 betűs is az. Viszont ezt is kívülről befelé írják, így végképp kaotikus az eredmény, ráadásul utoljára majd 2026 legjobbjának a neve kerülhet rá. De ez még a jövő eseménye.

A kép többet mond minden szónál Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Frank Hoermann/Sven Simon

Az viszont már a múlté, hogy a tizenkét Bundesliga-bajnokon kívül, akik értelemszerűen a Salátástállal buliztak még, ünnepelhetett vele a Schalke, a Hannover, a Mannheim, az Essen és a Frankfurt. Míg a két karlsruhei csapat, továbbá a VfB Leipzig, a Greuther Fürth, a Viktoria Berlin, a Hertha BSC, a Dresdner SC, az Union Berlin, a Freiburg, a Kiel, a Düsseldorf, valamint a Rapid Wien ugyan volt német bajnok az időszámítás előtti korban, de akkor még a győzelem római istenasszonyáról, Viktóriáról mintázott szobrocskát kapta a legjobbnak bizonyuló csapat.

A Salátástálat először a Mannheim kapitánya vehette át 1949-ben.

Akkor még nem volt akkora felhajtás egy bajnoki cím körül, mint manapság. Más volt az élet, más volt a szórakozás, más volt a futball. Ahogy egyre népszerűbbé vált a labdarúgás, úgy nőtt egy-egy bajnoki diadal értéke is.

Egy ideje óriási népünnepély a bajnokavatás. A szövetség ragaszkodik hozzá, hogy az utolsó mérkőzés után adhassa át a győztes csapat kapitányának. Csakhogy nem egyszer fordul elő, hogy a 33. játéknap után még két (néha több) csapat is bajnok lehet. Ilyen eset van idén is. Természetesen ettől nem jönnek zavarba a szövetségnél (mégiscsak németek), van a díjnak egy tökéletes másolata is. A záró forduló előtt élen álló csapat mérkőzésére viszik az eredetit, a második helyen állóéra a másolatot.

Így idén az Allianz Arenában lesz az 1949 óta vándorló és a gladbachi Borussia-Parkba (ahová a Dortmund utazik) a másodpéldány.

Idén viszont van egy pikantériája a díjátadónak, amivel magának okozott komoly gondot a Bundesliga elnöke. Ugyanis hosszú időn keresztül az volt a gyakorlat, hogy a leendő bajnokcsapat egy korábbi ikonikus alakját kérték fel az átadás felemelő pillanatára. Mikor Dr. Reinhard Rauball elnök 2006-ban elfoglalta a székét, még ez volt a szokás. Rauball első évében a Stuttgart egykori világbajnok hátvédje, Guido Buchwald adta át a Salátástálat a VfB akkori kapitányának, Fernando Meiranak. Akin azóta is röhög az egész Bundesliga. A portugál játékos ugyanis fordítva emelte fel a dísztárgyat. Oliver Kahnnak 2008-ban természetesen nem voltak ilyen gondjai pályafutása utolsó tétmeccse után (volt már gyakorlata benne), ő attól a Schwarzenbecktől vehette át, aki egész pályafutása során mind a Bayernben, mind a német válogatottban Beckenbauer fegyverhordozója volt minden világraszóló sikerben.

Oliver Kahn 8 alkalommal ünnepelhetett bajnoki címet, többször a Bayern kapitányaként Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Frank Leonhardt

A váltás ideje 2009-ben jött el, ugyanis az akkor óriási meglepetésre bajnoki címet szerző Wolfsburgnak nemhogy legendás játékosai nem voltak, hanem múltja is csak alig. Így Rauball a legkézenfekvőbb megoldást választva maga adta át a trófeát. Ez a szerep annyira megtetszett neki, hogy később megtartotta magának. Ami 2011-ben és 2012-ben érthetően földöntúli boldogságot okozott neki, hiszen ő a Borussia Dortmund elnöke is, és ifjúkora óta ezer szállal kötődik a BVB-hez.

A Dortmund 2012-ben lett utoljára bajnok, azóta 6 alkalommal a Bayern München ünnepelhetett Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Ám a két szép évet eddig hat szomorkásabb követte, és lehet, hogy az idei lesz számára a hetedik szűk esztendő. Mert ha követné az általa kitalált szisztémát, akkor Münchenbe kellene utaznia, és akárcsak az elmúlt hat évben, mindig a Bayern aktuális kapitányának átadni az ezüsttálat. Tavaly is így cselekedett, és 70 ezer tomboló-ünneplő bajor drukker előtt nyújtotta át Neuernek.

Egyébként az is egy örökké emlékezetes pillanat volt, ugyanis a szinte az egész szezont sérülés miatt kihagyó kapitány átvette ugyan, de mivel úgy érezte, hogy nem tett érte eleget, így nem emelte magasba. Hanem átadta helyettesének, Thomas Müllernek. Ő emelte fel.

De vissza az idei évhez. Jelen állás szerint Rauball nem hajlandó elutazni Münchenbe, hiszen a Bayern bajnoki címe az elmúlt évekkel ellentétben még nem biztos. A Dortmund veheti el azt a bajoroktól. És a bajnokság után a Bundesliga élén betöltött funkciójától elbúcsúzó Dortmund-elnök nem akarja esetleg televízión végignézni Münchenben, amint az övéi ünnepelnek Gladbachban. Nélküle. Ráadásul a trófeát is mástól vennék át. Így Rauball Gladbachba megy a másolattal és helyettese, Christian Seifert utazik Münchenbe az eredetivel. A kevésbé fontos kérdés tehát eldőlni látszik, azaz tudjuk, hogy melyik helyszínen ki adná át a Salátástálat.

A fontosabb kérdésre viszont csak szombaton 17 óra után kapjuk meg a választ: a Bayern München vagy a Borussia Dortmund kapitánya emelheti-e magasba?

Egy kis mozdulat az embernek, de be lehet vele kerülni a történelembe. Aki valaha is pályára lépett a Bundesligában, erre a mozdulatra vágyik. Vagyis szeretné egy zsúfolt stadionban kézbe venni a Salátástálat, hivatalos nevén – legalább itt, a gondolatsor végén egyszer kerüljön így is szóba – a Meisterschalét.