Foto de accion durante el partido del Grupo B, Espana vs Holanda, Partido numero 3 del Mundial de Futbol Brasil 2014, en la foto: ROBIN VAN PERSIE
13/06/2014/ MEXSPORT/ JORGE MARTINEZ
Estadio Arena Fonte Nova Salvador
Vágólapra másolva!
Májusban visszavonult a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Robin van Persie. A holland válogatott gólrekordere valóságos fociművész volt, akinek minden mozdulatából áradt az elegancia, kis gólt szinte nem is lőtt pályafutása alatt. A 35 éves holland a Feyenoordnál lett klublegenda, pedig akár Londonban, az Arsenal stadionja előtt is szobrot kaphatott volna.
A génjeiben van a művészet
Robin van Persie valóságos művészcsaládba született. Édesapja szobrász volt, édesanyja pedig festőművész, aki olykor még ékszereket is tervezett. A család a kis Robint is terelgette a művészet felé, de őt sokkal inkább érdekelte a pingpongozás és a focizgatás Rotterdam utcáin. Fantasztikus bal lábának és játékintelligenciájának köszönhetően már kölyökként is kitűnt a társai közül, gyorsan le is csapott rá a város kisebbik csapata, az Excelsior. A szupertehetség 13 évesen a Feyenoord utánpótláscsapatához került, az Excelsiornál azonban nem feledkeztek meg róla. 2019 februárjában elneveztek róla egy tribünt a klub stadionjában.
Cruyff is talentumnak nevezte
Van Persie a Feyenoord utánpótláscsapatainál végigjárta a szamárlétrát. Elképesztő gólokat lőtt az ifi meccseken, és tudható volt, hogy ez a srác kivételes tehetség.
2002. február 21-én Bert van Marwijk, a Feyenoord akkori vezetőedzője a Glasgow Rangers elleni UEFA-kupa nyolcaddöntőben becserélte a 18 éves támadót, aki azonnal a szurkolók kedvence lett.
A visszavágón már kilencven percet játszott, az egyenes kiesés szakaszban minden meccsen pályára lépett, a Borussia Dortmund ellen megnyert döntőben is kezdett, és Pierre van Hooijdonk második gólja előtt ő harcolt ki szabadrúgást.
Van Persie nem tudta kezelni a gyorsan jött sikert, amire még Johan Cruyff is rátett egy lapáttal, amikor talentumnak nevezte. Nagy balhéi nem voltak, de 19 évesen már elkezdte kritizálni az edzőjét, ha az éppen kispadra ültette. 2002 nyarán megromlott a viszonya Marwijkkal, aki csak a cserék közé nevezte a Real Madrid elleni európai Szuperkupa-döntőn.
Botrány és távozás
Van Persie ezt követően sokszor a tartalékcsapatban játszott. Talán akkor döntött a távozás mellett, amikor 2003 őszén egy Ajax elleni tartalékmeccs után az életéért kellett futnia, ugyanis az amszterdami huligánok bementek a pályára és megverték a Feyenoord játékosait. Mario Beent, a rotterdami csapat edzőjét pedig késsel fenyegették.
„Az életünkért szaladtunk az öltözőbe, a játékosok zokogtak.
Hatalmas volt a káosz. Megverték a 18-20 éves focistákat. Marco Van Bastennek kellett közbeavatkoznia, hogy megvédjen. Szörnyű volt, talán a legrosszabb dolog, amit valaha tapasztaltam" – mondta az esetről Van Persie, aki kisebb fej- és nyaksérülés miatt korházban töltött egy éjszakát, de szerencsére nem lett komoly baja.
A 21 éves koráig 76 meccset játszott a Feyenoordban, majd 2004 nyarán 4,5 millió euróért megvette az Arsenal.
Bergkamp és Henry árnyékában
Az Ajax elleni halálközeli élmény Van Persie karrierjének meghatározó állomása lett, ugyanis a meccset a helyszínen tekintette meg az Arsenal játékosmegfigyelője, Steve Rowle, aki azonnal meggyőzte Arséne Wengert, hogy szerződtesse a bal lábas játékost. Ahogy az sejteni lehetett, a kezdeti időszakban csak kiegészítő ember volt, hiszen az Arsenalban játszott Thierry Henry, a Premier League történetének legjobb támadója, és Dennis Bergkamp, akinél intelligensebb focistát azóta sem láttak Észak-Londonban – és talán a világon sem. A holland támadó tíz góllal és egy FA-kupa győzelemmel zárta az első szezonját, a Blackburn Rovers elleni elődöntőben duplázott, a Manchester United elleni finálé tizenegyespárbajában sem remegett meg a lába.
2005 nyarán a románok elleni vb-selejtezőn bemutatkozott a holland válogatottban, majd négy nappal később a finnek elleni sikerből már góllal és gólpasszal vette ki a részét. Van Persie kicsit túlzásba vitte az ünneplést, ugyanis a válogatott meccsek után összejött egy nigériai szépségkirálynővel – miközben 2004-ben feleségül vette Bouchra Elbalit – aki később nemi erőszakkal vádolta meg. Az akkor 22 éves Van Persie-t letartóztatták, majd két hetet börtönben töltött, de végül ejtették a vádakat, mert kiderült, hogy vádlója csak hírnevet akart és némi pénzt.
Arséne Wenger bízott a hollandban, aki ezt világklasszis teljesítménnyel hálálta meg a francia menedzsernek, azonban a folyamatos sérülések hátráltatták abban, hogy vezéregyéniség legyen az Arsenalban. A 2005/06-os szezonban rengeteg meccset kihagyott sérülés miatt, így nem vehette ki a részét az Arsenal BL-meneteléséből, és a Barca ellen 2-1-re elvesztett fináléban sem lépett pályára.
Sérülések és csodagólok
Az észak-londoni áttörést a 2006/07-es szezon hozta meg neki, amikor átvette a csapatban a visszavonuló Dennis Bergkamp helyét a csatársorban. Van Persie 13 gólt lőtt, azonban januárban a Manchester United elleni rangadón gólöröm közben lábközépcsont-törést szenvedett, így a szezon hátralevő részét ki kellett hagynia.
Bár sérülései miatt 18 mérkőzést is kihagyott, a Fulham ellen lőtt káprázatos szabadrúgásgólját, és a Charlton elleni akrobatikus bombáját örökre emlegetni fogják.
A 2007/08-as szezonban neki kellett volna pótolnia az FC Barcelonához igazoló Thierry Henryt, de egy combsérülés miatt a szezon nagy részét ki kellett hagynia, így csak kilenc gólra futott tőle. Egy évvel később Van Persie-t elkerülték a sérülések, így pályafutása legjobb idényét produkálva 20 gólig jutott, és BL-elődöntőig vezette az Arsenalt.
A 2009/10-es szezont Van Persie világklasszis szinten kezdte: 12 bajnoki mérkőzésen hét gólt szerzett és kiosztott hét gólpasszt is, az Arsenal pedig második helyen állt a bajnokságban, és úgy tűnt harcban lehet a bajnoki címért.
A holland támadó azonban a novemberi válogatott szünetben bokasérülést szenvedett, így egészen 2010 áprilisáig nem léphetett pályára, a szezont pedig a Chelsea zárta az élen.
Egy évvel később Van Persie túlszárnyalta a 20 gólos szezoncsúcsát, 22 találatot szerzett, viszont negatív főszerelő lett a Barcelona elleni BL-nyolcaddöntőben. Az észak-londoni csapat az odavágón káprázatos játékkal fordított hazai pályán, a holland is mesteri gólt lőtt, mert amikor mindenki beadásra számított tőle, húzott egy váratlant és éles szögből kapuba bombázott.
A visszavágó 56. percében – amikor összesítésben még az Arsenal állt továbbjutásra – Van Persie labdaelrúgás miatt megkapta a második sárga lapját Massimo Busacca játékvezetőtől, a Barca pedig kivégezte az emberhátrányban játszó Arsenalt.
Egy ilyen fontos meccsen, amelyen több ezren üvöltenek, nem mindig lehet hallani a sípszót. A kiállítás alapján úgy gondolom, a játékvezető valószínűleg még sohasem futballozott"
- vélekedett Arséne Wenger a mérkőzés után.
„Megérteném a játékvezető döntését, ha hat-hét másodperccel a sípszó után a lelátóra rúgtam volna a labdát.
De csak egy másodperc telt el a sípszó után, amikor ellőttem. Ez egy vicc.
Egész este ellenünk fújt. Nevetséges volt az egész" - háborgott a holland.
Ó kapitány, kapitányom!
2011 nyarán Cesc Fabregas, az Arsenal csapatkapitánya Barcelonába igazolt, így Robin Van Persie kapta meg a karszalagot. A holland támadó pályafutása első sérülésmentes szezonját produkálta, melynek 30 bajnoki gól és 14 gólpassz lett az eredménye.
Gólkirály lett a Premier League-ben, az újságírók és a játékostársak is megválasztották az év játékosának.
Az Everton ellen lőtt csodagólját a klub legnagyobb legendája, Thierry Henry is felállva tapsolta.
Azonban az Arsenal csak a harmadik helyet szerezte meg a bajnokságban, ekkor pedig már nyolc éve nem nyert trófeát az észak-londoni klub, így a 29 éves Van Persie válaszút elé érkezett a karrierjében.
A sikertelenség áldozata
2006 nyarán átadták az Arsenal új otthonát, a 60 355 férőhelyes Emirates Stadiont, amely a manchesteri Old Trafford után a második legnagyobb létesítmény a Premier League-ben. A 390 millió fontból épült stadionra komoly hitelt vettek fel, amelynek a törlesztését éveken keresztül nyögték, így az akkori kiadások nem engedtek Wengernek olyan igazolásokat, mint amilyenekre a legnagyobb kluboknak lehetőségük volt.
A francia szakembernek világsztárok szerződtetése nélkül kellett éveken keresztül olyan csapatot építenie, amely harcban lehet a Bajnokok Ligája szereplésért, ugyanis a legrangosabb kupasorozatban való szereplés volt a klub egyik fő bevételi forrása.
A veretlen 2004-es szezontól számítva az Arsenal hét éven keresztül, átlagosan 25 millió eurót fordított játékosvásárlásra, ami nevetségesen alacsony összegnek mondható. A klub anyagilag nem tudta tartani a lépést a Chelsea-vel és a Manchester Cityvel, így a sikertelenséget látva az Arsenal legnagyobb sztárjai évről évre távoztak.
A sorozatos kudarcok és a távozók pótlásának hiánya a csapat legnagyobb sztárjánál, Robin Van Persie-nél is betette a kaput.
Az akkor 29 éves támadó kijelentette, hogy bajnoki címért szeretne futballozni, így egy évvel a szerződése lejárta előtt Wenger kénytelen volt őt eladni a Manchester Unitednak.
Van Persie 280 mérkőzésen 132 gólt szerzett az Arsenalban, és a klub történetének harmadik legeredményesebb játékosaként távozott.
Szobor helyett a PL-trófeát választotta
Ha Van Persie kitartott volna az Arsenal mellett, akkor minden bizonnyal kapott volna egy szobrot az Emirates Stadion előtt, akárcsak Thierry Henry vagy Dennis Bergkamp.
A holland azonban szeretett volna bajnokságot nyerni, és bár Wenger szívesebben adta volna el a Juventusnak, Van Persie úgy érezte, hogy Sir Alex Fergusonnal és az ősi rivális Manchester Uniteddal van a legtöbb esélye a PL-trófeára.
Az Arsenal-szurkolók annyira meggyűlölték Van Persie-t,
hogy a Manchester United elleni rangadón pedofilnak és erőszaktevőnek titulálták, de a holland jól tűrte a verbális bántalmazást, és nem ünnepelte a gólját.
Az április londoni „visszavágón" Van Persie-t végig gyalázták az Arsenal-szurkolók, ő azonban egyáltalán nem foglalkozott a dologgal, ugyanis a Manchester Uniteddal már bajnokként érkezett az Emirates Stadionba, és korábbi csapattársai álltak neki díszsorfalat.
A rémálmok színházában
A dolog akkor fordultak rosszra, amikor a bajnoki cím megnyerése után Sir Alex Ferguson bejelentette, hogy 26 év után távozik a Manchester United éléről.
Karácsony táján kezdtem el a visszavonuláson gondolkozni, amikor a feleségem, Cathy nővére meghalt.
Negyvenhét éven át Cathy volt a család vezére, mindent feláldozott miattam és három fiúnk miatt, de az elmúlt időszakban magányosnak éreztem" – indokolta döntését a skót legenda, akit honfitársa, David Moyes váltott a kispadon.
A holland támadó – aki első manchesteri szezonjában is gólkirály lett – ismét rengeteg sérüléssel küszködött, a Unitedra pedig rá sem lehetett ismeri. Moyes csapata 12 vereséget szenvedett, és lemaradt a Bajnokok Ligája-szereplésről, így a skót tréner munkáját egy év után megköszönték.
2014 nyarán a holland Louis Van Gaal lett a Manchester United edzője. Ekkor úgy tűnt, Van Persie számára új korszak jöhet, hiszen újra együtt dolgozhat azzal az edzővel, akivel bronzérmet nyert a brazíliai vb-n, és aki megtette a holland válogatott csapatkapitányának.
A sérülések azonban ismét közbeszóltak, Van Persie csak 29 meccsen léphetett pályára, Van Gaal pedig már nem bízott benne.
„Azt mondják, unalmas volt a taktika, de támadni próbáltunk. Ellenünk mindenki védekezni akart, de nem tudtuk úgy fokozni a tempót, ahogy kellett volna.
Wayne Rooney lett volna a 10-es, de Van Persie már nem bírta a Premier League tempóját, így Rooney lett a legjobb csatárunk"
– magyarázta a csapat folyamatos kudarcait Van Gaal, aki a szezon végén 6,5 millió euróért eladta a 32 éves támadót a török Fenerbahcénak.
Van Persie manchesteri karrierje nem volt mindig diadalmenet,
de az első szezonjában megnyerte a hőn áhított bajnoki címet, amire kisgyerek kora óta vágyott. Másodszor is gólkirály lett a Premier League-ben, és az Aston Villának lőtt csodagólját örökre emlegetni fogják az Old Traffordon.
A válogatottban magyarok ellen ért a csúcsra
Van Persie 2005. június 6-án, egy Románia elleni vb-selejtezőn debütált a holland válogatottban, majd négy nappal később a finnek elleni meccsen gólt szerzett és gólpasszt adott. A 2006-os világbajnokságon már alapember volt Marco van Basten csapatában. A németországi tornán gólpasszt adott a szerbek elleni 1-0-ra megnyert meccsen, majd szabadrúgásból bombagólt lőtt Elefántcsontpart ellen.
Végigjátszotta a portugálok elleni legendás nyolcaddöntőt, amelyen Valentin Ivanov játékvezető 14 sárga és 4 piros lapot is kiosztott.
Két évvel később négy meccset játszott az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságon. A franciák és a románok elleni csoportmeccseken is betalált, az oroszok ellen elvesztett negyeddöntőben csereként lépett pályára.
A 2010-es ezüstéremmel záruló dél-afrikai világbajnokságon minden meccsen kezdett, pedig a szövetségi kapitány az a Bert van Marwijk volt, akivel tinédzser korában még komoly nézeteltérései voltak.
Két évvel később a holland válogatott esélyesként érkezett lengyel-ukrán közös rendezésű Eb-re, de mindhárom csoportmeccsét elvesztette, így van Marwijknak távozni kellett. A helyére Louis Van Gaalt nevezték ki, aki a vb-selejtező sorozat kezdetén megmondta Van Persie-nek, hogy csak csereként számít rá, mert Klaas-Jan Huntelaar az elsőszámú támadója. RvP azonban nem sértődött meg, felvette a kesztyűt és kiharcolta a helyét a kezdőben, és 2013 februárjában már az Oranje csapatkapitány volt.
A bal lábas támadó 2013 októberében a holland válogatott legeredményesebb gólszerzője lett, ráadásul pont a magyarok ellen 8-1-re megnyert vb-selejtezős második góljával taszította le az élről Patrick Kluivertet.
A 2014-es brazíliai világbajnokságon duplával nyitott a spanyolok ellen, a bevetődős 13 méterről szerzett fejesgólja a torna legszebb találata lett.
Ezt követően az ausztrálok elleni csoportmeccsen is betalált, majd a brazilok ellen 3-0-ra megnyert bronzmeccsen is lőtt egy gólt tizenegyesből.
A sikeres vb-szereplés után újabb pofon következett.
A holland válogatott lemaradt a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságról, és a tavaly megrendezett oroszországi vb-ről is, így Ronald Koemant nevezték ki szövetségi kapitánynak, azzal a feladattal, hogy építsen új csapatot. Az egykori legendás védő lassan leépítette az öregeket.
Van Persie utoljára 2017. augusztus 31-én, egy franciák elleni vb-selejtezőn lépett pályára a nemzeti csapatban, melyet a hollandok 4-0-ra elvesztettek.
A legendás támadó 102 meccsen lépett pályára a holland válogatottban, 50 találatával a nemzeti csapat gólrekordere.
Visszavonulás díszsorfal közepette
Van Persie két és fél évet töltött a Fenerbahcénál, de rengeteg sérüléssel küszködött. 87 meccsen lépett pályára az isztambuli csapatban, a legemlékezetesebb pillanata, amikor az Európa-ligában gólt lőtt a Manchester Unitednak, az Old Trafford közönsége pedig felállva tapsolta.
2018 januárjában Van Persie hazatért Rotterdamba, újra a Feyenoord játékosa lett. Le akarta másolni Dirk Kuyt-öt, aki szintén a Fenertől tért haza, majd bajnoki címig vezette a Feyenoordot. RvP-nek azonban nem jött össze, de tavaly így is nyert egy Holland Kupát, idén pedig bajnoki bronzéremmel és 18 góllal zárt a pályafutását.
Utolsó mérkőzését 2019. május 12-én játszotta a De Kuip Stadionban az ADO Den Haag ellen. A lelátón hatalmas molinóval köszöntek el tőle, a két együttes játékosai pedig sorfalat álltak neki a 92. percben, amikor a közönség vastapsa közepette cserénél levonult a pályáról.
Manchesterbe igazolása miatt nem fog szobrot kapni Londonban,
és a Unitedban sem focizott annyit, hogy klublegendává váljon. Ennek ellenére Robin Van Persie vitathatatlanul a futballtörténelem egyik legjobb játékosa, akinek minden labdaérintéséből áradt az elegancia.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!