Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Bakuból.
Itt a kezdő tizenegy:
Nincs abban semmi túlzás, hogy Magyarországot jobban érdekli az azeriek elleni Eb-selejtező (Baku, szombat, 18.00), mint a helyieket. Az azeri fővárosban rengeteg plakát emlékeztet arra, hogy május 29-én itt rendezték az Arsenal-Chelsea labdarúgó El-döntőt.
Sőt, az Olimpiai Stadionhoz legközelebb eső metrómegálló teljes harci díszben pompázik - 10 nappal a második számú európai kupadöntő után.
Pont a rengeteg cicoma kényszeríti szombaton ellenfelünket a kissé lelakott Bakcell Arénába (ez amúgy a Nyeftcsi Baku otthona), de nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok is itt vizitálnak majd kedden este. Egyszóval, a hangulatot a magyarok csinálják, akik a nagy távolság ellenére meglepő létszámmal képviseltetik magukat a Kaszpi-tenger partján fekvő városban.
"Csak a hangulat minden minálunk" - citálhatnám az ismert dalszöveg egy sorát, de ennél azért most többről van szó.
Megint egy olyan mérkőzés következik, amelyen tilos hibázni.
Az a csapat ugyanis, amely a csoport leggyengébb besorolású együttesének otthonában nem tud nyerni, aligha juthat el a 2020-as Európa-bajnokságra. Nem véletlen, hogy az azeri-walesi kettős meccs konstellációjában több szó esik a bakui mérkőzésről, mint a keddi, budapesti találkozóról. Túl sok varjút láttunk mi már karón ahhoz, hogy egy legyintéssel túllépjünk a szombati meccsen.
Pedig Azerbajdzsán az egyik olyan ország, amely még soha nem tudott nyerni a magyar válogatott ellen.
Ugyanakkor nem véletlenül volt központi téma péntek este az, hogy Marco Rossi csapata miért játszik másképp (és eredménytelenebbül) az idegenbeli találkozókon, mint a hazaiakon.
Rossival a padon Budapesten nyertünk már a görögök és a vb-ezüstérmes horvátok ellen is, de nem sikerült a 3 pont megszerzése az észtek ellen Tallinnban, a finnek ellen Tamperében, hogy a selejtező első, szlovákiai mérkőzéséről ne is szóljunk.
Láthatóan Rossit is bántja ez a statisztika, éppen ezt kellene megtörnünk, mert a magyar válogatott legutóbb Lettországban tudott tétmeccset nyerni.
Ez sem ma volt, hanem 2016. október 10-én. Azaz két teljes év (2017, 2018) pörgött le úgy, hogy sem barátságost, sem díjmérkőzést nem sikerült nyernünk idegenben.
Szombaton 970. napja már ennek.
A feladat tehát adott: Bakuban kell megszakítani ezt a sorozatot. A válogatottnak most szerencséje volt - abban a tekintetben biztosan, hogy szokatlanul hosszú időt készülhetett együtt erre a két összecsapásra.
A pénteki sajtóbeszélgetésen érdekes kérdést feszegetettünk. Azt mondtuk Rossinak, hogy
a mi csapatunkban játszik a Bundesliga legjobb kapusa, Gulácsi Péter, a német bajnokság egyik legmegbízhatóbb védője, Orbán Willi, az európai topcsapatok által körülrajongott Szoboszlai Dominik és az a Szalai Ádám, aki évek óta a német bajnokságban edződik.
Ez négy olyan minőségi ember, akit a világ jó néhány nemzeti együttese szívesen magához édesgetne. Egy kapus (alapember), a védelmet irányító játékos, egy támadó és egy középpályás. Akkor kell-e tartanunk Azerbajdzsántól?
A választ Rossi kapitány szemléletesen fogalmazta meg. Van a papírforma és vannak a valós történések. A mi csoportunk papíron három legjobb csapata (erősorrendben) a horvát, a walesi és a szlovák csapat - utánuk jövünk mi, majd az azeriek.
"Csakhogy a futballt nem az irodában játsszák" - csendült ki az olasz kapitány szavaiból, és erre legékesebb példa pont a magyar válogatott horvátok elleni csodagyőzelme volt márciusban.
Tehát fel lehet tenni a pályára négy aranyozott ólomkatonát (Gulácsit, Orbánt, Szalait és Szoboszlait), de melléjük (köréjük) kell másik hét ember, így lesz meg a csapat. Márpedig hiába a mi "négyes aranyfedezetünk", ezt a mérkőzést csak a csapat tudja megnyerni.
A magyar nemzeti csapat tagjai a minap az épülő Puskás Stadionban jártak. Már ez is feldobta őket, de az a hír is, hogy november 15-én a kétszeres világbajnok Uruguay vendégjátéka avatja fel az új arénát.
November 15-én már olyan helyzetben lehet a csapat, hogy a 2020-as Eb résztvevőjének vallhatja magát.
Ebben a tekintetben a nyomás óriási ezeken a játékosokon, akik jól tudják, hogy tényleg történelmi lehetőség előtt állnak.
Ezzel az eséllyel kell élni szombat este Azerbajdzsánban.
Labdarúgó Eb-selejtező, E-csoport, 3. forduló: Azerbajdzsán-Magyarország. Baku, 18.00. Jv. Kevin Blom (holland)
A mérkőzést az Origo Sport és az M4 Sport is élőben közvetíti.