Ez a válogatott nagyon akarja a hazai EB-meccset
Szeptember 9-ig egészen biztosan továbbjutó helyen áll majd a 2020-as labdarúgó Eb-selejtezők E csoportjában a magyar labdarúgó-válogatott, amely – ha így folytatja – ott lehet a 2020-as, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon. Elemzés.
Dárdai Pál volt a szövetségi kapitány, amikor 2014. november 14-én a finneket fogadta a magyar labdarúgó-válogatott Budapesten.
A meccset megelőzően nyertünk Feröeren, és nagyon hosszú idő után pontot szereztünk Bukarestben a románok ellen.
Ez volt Dárdai harmadik mérkőzése a válogatott élén.
Az igencsak emelkedett hangulatban a kapitány furcsának tűnő nyilatkozatot tett. Azt kérte, hogy a közönség akkor se legyen türelmetlen, ha a 80. percben még 0-0 lesz az állás.
Jönni fog a gól, lehet, hogy a 89. percben, de jönni fog"
- így Dárdai, aki látnoki képességekkel rendelkezett, mert Gera Zoltán a 84. percben szerezte meg a mérkőzés egyetlen találatát, és ezzel nyertünk akkor 1-0-ra Finnország ellen.
Anélkül, hogy magamat bármiféle (futball)szakmai képességekkel ruháznám fel, a Wales elleni Eb-selejtező beharangozójában ezt írtam. „A magyar együttesnek a biztonságos védekezés mellett a türelmes támadójátékra és az erős középpályára lesz a leginkább szüksége. Olyan ez a szituáció, mint amikor Dárdai Pál volt a szövetségi kapitány, és a finnek jöttek Budapestre. Dárdai meccs előtti nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy akkor sem kell pánikba esni, ha a 80. percben még döntetlen az állás, mert a gól (az egyetlen gól) jönni fog, és az benne is van a csapatban. Jött is a 84. percben Gera Zoltán révén, ezzel nyertünk 1-0-ra. Mondanom sem kell, ezzel az eredménnyel bőven kiegyeznénk, csak Gera nem lőhet már gólt, ő Marco Rossi mellett már a szakmai stábban dolgozik. De amíg a csapatban benne van a váratlan faktor, addig tényleg szabad bizakodni."
Itt akár be is fejezhetnénk, mert gyakorlatilag pontosan ez történt a Fradi-stadionban. De nem fejezzük be, mert
azt vizsgáljuk meg, hogy mindez mire lehet elég,
illetve miért történik mindez azok után, hogy ennek a selejtezősorozatnak az első meccsén 2-0-ra kikaptunk Nagyszombaton a szlovák együttestől.
Nem kell feltétlen sportpszichológusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk,
az a szlovákiai vereség rántotta egybe a csapatot.
Mert a játékosok ott jöttek rá, hogy itt a továbbiakban nem lehet hibázni. A 2018-as Nemzetek Ligája-mérkőzéseken még lehetett (bár a finnektől nem kellett volna éppen Tamperében kikapni, és a tallinni 3-3 sem éppen kellemes emlék), de Tampere volt Marco Rossi első meccse a csapattal, miután elődjét, a belga Georges Leekenst az utolsó pillanatban menesztette az MLSZ.
Nagyszombat egy ilyen utolsó pillanat volt.
Ennek a csapatnak a játékosai akkor és ott jöttek rá, hogy mi a valódi tét. Az, hogy 2020-ban minimum két Eb-mérkőzést Budapesten játszhassanak. Hogy a körúti villamosok – úgy, mint 2016-ban – újra megálljanak. Hogy életük legnagyobb sportélményét, egy soha vissza nem hozható lehetőséget elérjenek.
A szlovákiai vereség után – ahogy hallottuk – összeült a csapat. Nem tudjuk, hogy mi hangzott el ott.
De azt tudjuk, hogy a magyar sportban egy ilyen összeülés egyszer már csúcsra repített egy csapatot.
2000-ben, Sydney-ben a magyar férfi vízilabda-válogatott két vereséggel kezdett a csoportban. Majd összeültek. Majd olimpiai bajnokok lettek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ennek a csapatnak a határ a csillagos ég, de azt igen, hogy a végállomás nem az lehet, amikor – mint már olyan sokszor – tévén és vágyakozva nézünk egy Eb-döntő sorsolást. Ezt a játékosok is tudják, de nem beszélnek róla. A magyar futballban kissé szokatlan módon nem számolgatnak, visszafogottak és szerények.
A világbajnoki ezüstérmes horvátok 2-1-es legyőzése berúgta a motort,
a száguldás előbb Azerbajdzsánban, majd kedden este az Üllői úton folytatódott. A teljesítmény ezen a három mérkőzésen azt mutatta meg, hogy ez a társaság csapatként a legerősebb – akkor is így van ez, ha a játékosok egyéni képességei behatároltabbak, mint mondjuk a walesieké, de ez az állítás hatványozottan igaz a magyar-horvát összevetésben.
Régen azon imádkoztunk, hogy csak ne kelljen júniusban játszani
(elég csak két kultikus júniusi vereséget citálni: Magyarország-Izland 1-2 – 1992 júniusa, Budapest és Andorra-Magyarország 1-0 – 2017 júniusa),
most viszont azt láttuk, hogy a nemzetközi futballban szokatlanul hosszú, csaknem kéthetes felkészülés után hoztuk le 6 ponttal ezt a két meccset. 2016-ban Bernd Storck azért tudott sikeres lenni az Európa-bajnokságon, mert a válogatott 35 napot készülhetett.
A „június-faktor" legyőzése tehát sikerült, miközben hősök születtek meg, illetve újjá.
A sort Pátkai Mátéval, a MOL Vidi játékosával kell kezdeni, akinek a kedd esti volt a 2018-19-es idényben az 59. tétmeccse. Pátkai – emlékezetes módon – a 2016-os Eb-ről lemaradt, a keretszűkítés áldozata lett.
Ő nem tudja azt, amit Szalai vagy Dzsudzsák tud, hogy milyen egy Európa-bajnokságon játszani.
Sorsszerű, hogy éppen ő döntötte el a horvátok és a walesiek elleni meccset.
Aki ránéz Dzsudzsák Balázsra, látja, hogy a középpályás újra a régi formáját mutatja.
Egy szálkás, csupa izom sportember lépett pályára Bakuban és Budapesten is,
olyan alázattal, amelyet nagyon régen láttunk tőle. Dzsudzsáknak az utóbbi három Eb-selejtezője számára olyan topmeccseket hozott, amilyeneket talán ő sem remélt. Már rég nem arról van szó, hogy neki kell mindent elvállalnia, de Bakuban az első és második magyar gól előtt ő ívelt oda Orbánnak és Szalainak, kedden meg volt egy olyan ütempassza Szalai felé, amely a legnagyobbak sajátossága.
Emlékszik még valaki, hogy Marco Rossi kapitánysága elején hol volt Dzsudzsák? Nem a válogatottban – oda ugyanis nem került be, mert nem volt csapata. Rossi tartotta magát az elveihez, csak azokat hívta meg, akik rendszeresen játszottak.
Amikor Dzsudzsák sorsa rendeződött, már nem volt ember, aki kihagyta volna.
Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az őszi mellőzés dacossá, elszánttá tette Dzsudzsákot.
Szalai Ádám meg a különszám.
Ez az ember az elmúlt években annyi kritikát kapott, amely egy egész csapatnak sok lenne. Ott voltam Tallinnban, amikor a meccset megelőző sajtótájékoztatón egy kolléga azt feszegette, hogy mikor lő már gólt Szalai a nemzeti csapatban? Ez persze eljutott a Hoffenheim légiósához, aki másnap kettőt vágott az észteknek – de akkor nem nyertünk. A dacos Szalai a tallinni meccs végén nem akart beszélni senkivel. Bakuban sem, de ott már más volt a helyzet.
Most nyertünk, most minden jó, de ezúttal nem szeretnék semmit mondani"
- így Szalai, aki saját bevallása szerint ott nem játszott jól. Ellenben Wales ellen ő volt a meccs embere.
Amit ő a magyar válogatott egyetlen előretolt ékeként (csatáraként) csinál, az nem olyan, mint amit a magyar szurkoló mondjuk Messitől vagy Cristiano Ronaldótól lát. Szalai pontosan tudja magáról, hogy ő sosem lesz ilyen futballista,
de ettől még ennek a válogatottnak a legfontosabb láncszeme.
Az állandó birkózás, a labda megtartása, a testi erő bevetése 90 perc alatt a legedzettebb védőket is kikészíti. A magyar gól előtt ő volt az, aki megkapta a labdát, megtartotta, befordult, a többi, meg Pátkai érkezése ismert. Nem tudjuk, mi lesz a sorsa, a szerződése a Hoffenheimnél lejárt, csak abban bízhatunk, hogy olyan helyen folytatja, ahol hétről hétre megkapja a Bundesliga-szintű terhelést.
Sokat írtunk már arról, hogy a Leipzig játékosának, Willi Orbánnak a honosítása mekkora fogás volt az MLSZ részéről. De arról kevesebbet, hogy
Baráth Botond szinte észrevétlenül vált a magyar védelem másik legfontosabb emberévé.
Wales ellen nagyot játszott az Amerikában légióskodó védő, akire egészen biztosan jó hatással van az MLS profizmusa és az, ahogyan az Egyesült Államokban a sportolókat kezelik.
Baráth duzzad az önbizalomtól, ezeket a stílusjegyeket nem itthon szedte magára, mert a magyar sportközeg nem olyan, mint az amerikai.
Marco Rossi nem varázsló, de ezt a csapatot összerakta. A játékosokkal – ha kell – ezerszer, tízezerszer ismétli el a mozdulatokat, a taktikát. A futballisták rajonganak érte, és tűzbe mennének a kapitányért. Kohéziós erőként ott van mellette az a Gera Zoltán, akire a keret összes tagja példaképként tekinthet.
És ne hallgassuk el az olasz Cosimo Inguscio szerepét sem, aki másodszor irányíthatta a csapatot, miközben Marco Rossit a lelátóra száműzte az UEFA. Ezt az embert alig ismerjük,
Rossi mellett igazi háttérfigura, de ha így folytatja, lassan kelendő lesz az önéletrajza.
Öröm volt látni a magyar válogatott fegyelmezett védekezését, a tudatos támadójátékot, az „észfutballt" – gondoljunk Korhut Mihály taktikai szabálytalanságára a 90. percben Gareth Bale-lel szemben. Az ilyenek nem jönnek véletlenül, ezek mind a tudatos felkészítés eredményei.
Nézzünk akkor most előre. Az E csoport további fordulói a következőképpen alakulnak.
- 2019. szeptember 6. Szlovákia-Horvátország és Wales-Azerbajdzsán.
- 2019. szeptember 9. Magyarország-Szlovákia és Azerbajdzsán-Horvátország
- 2019. október 10. Horvátország-Magyarország és Szlovákia-Wales
- 2019. október 13. Magyarország-Azerbajdzsán és Wales-Horvátország
- 2019. november 16. Azerbajdzsán-Wales és Horvátország-Szlovákia
- 2019. november 19. Wales-Magyarország és Szlovákia-Azerbajdzsán
Az ötödik fordulóban szabadnapos magyarok – történjen bármi is szeptember 6-án – a csoport első vagy második, vagyis továbbjutó helyén maradnak. (Szeptember 5-én barátságos meccset játszunk Montenegróval.)
A szeptember 9-i, szlovákok elleni hazai meccs ismét sorsdöntő lesz.
Ha azt megnyerjük, akkor 12 pontunk lesz, és ehhez adjuk hozzá látatlanban az azeriek elleni hazai meccset is – az akkor 15 pont. Az sem nagy baj, hogy a szlovákok egy minden bizonnyal kőkemény horvátok elleni meccsel a lábukban érkeznek Budapestre.
De itthon a magyar válogatottnak semmiképpen sem szabad vereséget szenvednie.
Maradt két idegenbeli összecsapás: Splitben a horvátok, majd Cardiffban a walesiek ellen. Utóbbi az utolsó fordulóban következik. A legideálisabb az lenne, ha Wales addigra kiesne a továbbjutásért folyó versengésből. De ha ezen a két idegenbeli összecsapáson szerzünk legalább 1 pontot, akkor nehéz elképzelni a kiesést – 16 ponttal.
Szeptemberig meg boldogan nézegethetjük a tabellát, azt, hogy az első helyen álló csapatot Magyarországnak hívják.
origo.hu
Andrei Mangra botránya folytatódik: egy boltban is balhézott a táncos
origo.hu
Kerek fenék, csodamellek: felfedezésre vár a bombázó röpis
borsonline.hu
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
mandiner.hu
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
ripost.hu
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
vg.hu
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
origo.hu
Mutatjuk, hol nem járnak a vonatok a havazás miatt
origo.hu
Így álltak az autók a szakadó hóesésben az M1-M7 közös szakaszán - videó
origo.hu
Miss Universe: nem kímélik a győztes nőt
origo.hu
Vastagbélrák szűrése: kiderült, mennyire hatékony a vérteszt
origo.hu
