Nem volt ez olyan régen, hiszen 1992 nyarán rajtolt először a Bajnokok Ligája, akkor még csak a bajnokságok aranyérmeseivel. És csoportba csak a legjobb nyolc között sorsolták a csapatokat.
A korábbi szakaszban vaksorsolás után egyenes kieséses párharcokat vívtak. Így fordulhatott elő, hogy a legjobb 16 közé jutásért például a
mérkőzések mellett
összejött egy VfB Stuttgart- Leeds United csata.
A Stuttgart 1992-ben szerezte második Bundesliga bajnoki címét. Méghozzá elképesztő izgalmak után, ugyanis a záróforduló előtt csak második volt, de a listavezető Frankfurt kikapott a kieső Hansa Rostocktól. A Stuttgart bajnokcsapatának tagja volt a két évvel korábban világbajnoki címet szerző Guido Buchwald, a későbbi aranylabdás Matthias Sammer, a Bayernnel nagy sikereket elérő Thomas Strunz és Fritz Walter, aki abban az évben gólkirálya lett a Bundesligának.
És itt szerepelt az a Slobodan Dubajic, aki stabil kerettagja volt a jugoszláv válogatottnak, ott is lett volna a nyári Eb-n, ám az utolsó pillanatban a délszláv háború miatt (egyébként érthetetlen módon) kizárták csapatát.
Egyébként a Salátástállal ünneplő játékosok között csak két külföldi volt, a már említett Dubajic és az izlandi Eyjólfur Sverrisson. A sváb gárda nagyon készült az első Bajnokok Ligája összecsapásra, bár az angol csapat volt a párharc esélyese. Akik emlékezetes összecsapásokra számítottak, nem is csalódtak. Annak ellenére, hogy sem a Leeds, sem a Stuttgart neve nem elsőként ugrik be, ha a történelem legnagyobb angol és német csapatairól esik szó.
Ám ez két olyan együttes volt, amely országa tipikus futballstílusát képviselte.
Ennek megfelelően Németországban a meccs során egyre gyorsabb, dinamikusabb, erőteljesebb Stuttgartot láttunk és egy beszorult Leedset. És a megszokott (akkor még megszokott) forgatókönyv szerint a VfB a hajrában bedarálta az angolokat. Fritz Walter a 63. és a 68. percben talált be, Andreas Buck pedig a 83. percben 3-0-ás komoly előnnyel mehetett a német bajnok Angliába.
Ahol azt láttuk, amit akkor szoktunk látni, amikor egy szigetországbeli csapat óriási hátrányt szeretne ledolgozni.
Őrült tempóban kezdett a Leeds,
és Speed góljával nagyon gyorsan csökkentette is a hátrányát.. Ám a németes küzdőszellemnek köszönhetően bő félóra után már biztos továbbjutónak tűnt a Stuttgart. Az a Buck egyenlített, aki az első találkozón beállította a végeredményt. Ha ezt a meccset nem Angliában vívják, biztos, hogy eldőltnek tekintette volna mindenki a továbbjutást. Hiszen a Leedsnek a hátralévő szűk egy órában legalább négy gólt kellett lőnie. Ám a folytatás minden elképzelhető forgatókönyvön kívül eső eseményeket hozott. Mielőtt erre kitérnénk, nézzük a Stuttgart kezdőcsapatát:
Immel - Frontzeck - Buchwald, Dubajic, Schaefer – Buck, Gaudino, Kögl, Strunz – Sverrisson, Walter.
McAllister még az első félidőben ismét vezetéshez juttatta a Unitedet, ám a második játékrésznek úgy mentek neki a felek, hogy a németek még kaphatnak két gólt, akkor is ők a továbbjutók. Őrült iramot diktált a Leeds, tényleg levegőhöz sem jutottak a vendégek. És a kívánt három gólból egy megszületett a 67. percben Eric Cantonának köszönhetően, majd a 80. percben Chapman is betalált. 4-1, 10 perccel a vége előtt. Egy őrült közönség által támogatott csapat extázisban játszva próbálta kivégezni vergődő ellenfelét. A vendégcsapat edzője, Christopher Daum az ilyenkor szokásos egyetlen fegyverhez nyúlt:
két cserével próbálta fékezni az ellenfelet.
Támadók helyett védőket hozott be. Előbb Fritz Walter helyére küldte be Adrian Knuppot, majd a következő játékmegszakításnál Gaudino helyére Jovica Simanicot. Knupp új igazolása volt a csapatnak, Simanicot meg gyakorlatilag nem is ismerte az edző.
Utóbbit ugyanis az amatőrcsapattól kapta kölcsön, és ezekben az elkeseredett pillanatokban a behozatalával csak egy igazi célja volt: teljen az idő. Mindegy hogyan. És talán még az is szempont lehetett, hogy Simanic nem csak honfitársa volt a védelem oszlopának Dubajicnak, hanem ugyanonnan, Nagybecskerekből származtak mindketten. Így nem voltak nyelvi nehézségeik, ha meg kellett beszélniük: ki rúgja fel a labdát a lelátóra.
Simanic ezt megelőzően egy percet nem játszott a Stuttgart profi csapatában. És ez után sem. Sőt, a Bundesligában sem lépett soha pályára.
Németországon kívül még próbálkozott Portugáliában, a Benficánál kétszer eljutott a cserepadig, és a Boavista mezében volt öt bajnokija. Ezen külhoni próbálkozásokon kívül otthon játszogatott, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Senki nem emlékezne rá, ha ezen a mérkőzésen nem jön be hét percre. A cserék után az utolsó percekben ebben az összeállításban próbálta megóvni kapuját a góltól a német csapat:
Immel – Frontzeck – Buchwald, Dubajic, Simanic, Schaefer – Buck, Knupp, Strunz, Kögl – Sverrisson.
Óriási, heroikus küzdelemben a Stuttgart megőrizte az 1-4-et, így 4-4-es összesítéssel, idegenben lőtt góllal jutott tovább.
Csakhogy.
A lefújás után az első lehiggadt ember szembesítette a stuttgartiakat egy (számukra) lesújtó ténnyel. A második vendégcsere után ugyanis a pályán lévő 11 stuttgarti közül Dubajic jugoszláv, Sverrisson izlandi, az első csereember Knupp svájci, és a második csereember, Simanic szintén jugoszláv volt.
Akkoriban egy csapatban egyszerre csak három külföldi állampolgár lehetett a pályán.
A helyzet különös tragédiája az volt a németek számára, hogy az egész profi keretben csak három külföldi volt, egyikük az a Knupp, aki svájciként német anyanyelvű volt. Hozzájuk csatlakozott e találkozó erejéig az amatőr jugoszláv fiú. Amint szembesültek a szabályszegés tényével, a VfB vezetői rögtön tudták, hogy a pályán elért eredménnyel nem fognak továbbjutni. Számukra ekkor már a legjobb eset az lehetett, ha 3-0-al kapja meg a visszavágót a Leeds. Ez ebben az esetben meccsnullt jelentett volna. De nyilván ilyen döntés nem közvetlenül a lefújás után születik. A németek annak rendje és módja szerint haza is utaztak. És vártak.
A döntés ez a 3-0 és 0-3 lett.
Ugyanakkor nem kellett Angliába visszautazniuk a kétszer 15 perces hosszabbítás lejátszásáért.
Az UEFA ugyanis Barcelonába rendelte a két csapatot és az egy mérkőzéses párharcok szabályai szerint vívtak egy harmadik találkozót. Mintha korábban nem is találkoztak volna.
Ezen a Leeds United érvényesítette a papírformát és ugyan nem könnyen, de 2-1-re nyert és folytathatta a BL-szereplést.
A német bajnok, Stuttgart pedig október 9-én búcsút mondott a Bajnokok Ligájának.