Az 1936. március 10-én a svájci Valais kantonban (érdekesség, hogy ugyaninnen származik a FIFA jelenlegi elnöke, Gianni Infantino is) lévő Visp városkában született Joseph Blatter üzleti és gazdasági tanulmányokból szerzett diplomát a lausanne-i egyetemen. Soha nem volt az az egy helyben megülős típus, számos területen kipróbálta magát már azt megelőzően, hogy lecövekelt volna a FIFA-nál. Így többe között volt Valais kanton idegenforgalmi PR-menedzsere, a Svájci Jégkorong Szövetség főtitkára, a Longines óramárka sportért felelős igazgatója, és tevékeny szerepet vállalt az 1972-es és az 1976-os nyári olimpiák szervezésében is. 1975-től aztán jött a FIFA-korszak: 1981-ig technikai igazgató, 1998-ig főtitkár,
majd egészen 2005-ig, a brazil Joao Havelange örökébe lépve, a szervezet elnöke volt.
Ami tény: Blatter regnálása alatt lett a FIFA az az óriási „vállalat", amelyik számolatlanul termeli a profitot, és olyan pénzbőséget hozott el a labdarúgásban, ami korábban elképzelhetetlen volt. Persze, ahol pénz van, ott korrupció is van, és már 2002-től sorra kezdtek kidőlni a csontvázak a zürichi székház szekrényeiből. 2002-ben a később az elnöki székre is pályázó holland Michael Zen-Ruffinen (Blatter korábbi támogatottja) adott egy 30 oldalas dokumentumot a svájci hatóságoknak, miszerint súlyos visszaélések folynak a FIFA berkein belül.
Zen-Ruffinen rövid időn belül ajtón kívül találta magát, a FIFA pedig kénytelen volt 100 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, miután bedőlt a szervezet legnagyobb eseményeinek – így a világbajnokságoknak – közvetítési jogait értékesítő marktingcége, az ISL (International Sports and Leisure). Jellemző a FIFA működésére, hogy a szervezet etikai bizottsága csak 2013-ban indított vizsgálatot az ügyben. Blattert tisztázták a vádak alól, a balhét pedig a – nyilván nem teljesen ártatlan – dél-amerikaiakkal vitették el: a brazil ex-elnököt, Havelange-t megfosztották tiszteletbeli elnöki posztjától, a brazil szövetség elnökét, a FIFA végrehajtó tanácsának tagját, Ricardo Teixeirát, valamint a Dél-Amerikai Labdarúgó Szövetség (CONMEBOL) elnökét, az paraguayi Dr. Nicolas Leózt pedig kizárták a szervezetből.
Blatter ekkorra már fejlesztés címén nem kevés pénzt a két térségbe áramoltatva régen a maga oldalán tudta a karibi és az afrikai országok tagszervezeteit:
sok ország, nagy szegénység, kapzsi sportvezetők = sok szavazat a "jó oldalon" bármilyen ügyben – ilyen egyszerű volt a képlet.
Végül éppen ez okozta a vesztét: 2015. május 26-án az amerikai kormányzat számos, főleg karibi FIFA-tagot vádolt meg az Egyesült Államok területén elkövetett pénzmosással, sikkasztással és egyéb visszaélésekkel. Május 29-én már a svájci ügyészség razziázott és vitt el bilincsben gyanúsítottakat a zürichi székházból, június 2-án pedig Blatter is belátta, hogy nem sok választása maradt: bejelentette lemondását, igaz, azzal, hogy ügyvivőként marad a posztján, amíg egy rendkívüli kongresszuson meg nem választják az utódját. Végül decemberben az etikai bizottság távolította el a posztjáról, miután kiderült, hogy
a Michel Platini akkori UEFA-elnöknek kifizetett 2 millió svájci frankkal nem tud elszámolni, és sikkasztással vádolta meg a svájci ügyészség.
A FIFA fegyelmi bizottsága ezt követően gyorsan döntött, és nyolc évre minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltotta, amit 2016 februárjában hat évre csökkentettek.
Mindezekről – nyilván a saját verzióját előadva – de látványosnak szánt nyíltsággal beszélt a Testnevelési Egyetem Szenátusi termében, ami egy kicsit szűkösnek is bizonyult. A 83 éves egykori sportvezető láthatóan elemében érezte magát, szinte megfiatalodott. Mint elmondta, eltiltása életbe lépése óta ez az első olyan külföldi útja, amely során egy hivatalos meghívásnak tesz eleget. Nem pihen, nem vonult vissza – így nyugdíjat sem kap a FIFA-tól, mondta el később egy kérdésre válaszolva –, könyveket írt, irányítja a nevét viselő alapítványt, és tanácsot ad, ha kérnek tőle.
A FIFA ma a világ egyik legnagyobb szervezete, 209 tagország, több tízmillió hivatásos focista, szponzorok sora. Mindebben vastagon benne Blatter.
"Havelange megválasztásakor a FIFA semmi sem volt. Egy kis szervezet, amelyiknek tizenegy dolgozója és egy kutyája volt.
Amikor 1974 novemberében először bekopogtam hozzájuk, annak a kutyának az ugatása fogadott, jól meg is ijedtem.
Egy hang mondta bentről, hogy nem bánt, úgyhogy én lettem a 12. ember a cégnél. Havelange annyit tudott a fociról, hogy labdával játsszák, és tudta, hogy mi a különbség a les és a tizenegyes között, mégsem futballszakembert keresett, hanem olyan valakit, aki ért a marketinghez és a pr-hoz. Gyorsan megegyeztünk, kezet fogtunk, ez volt a munkaszerződésem.
Akkoriban ez még működött. Platinivel már nem működött, ezért vagyunk most mindketten felfüggesztve...
– vitte be az első döfést a franciáknak.
Blatter, a tréfamester
Blatter olykor kiesett, vagy inkább kikacsintott a fegyelmezett sportdiplomata szerepéből. A fene se gondolta volna, hogy remekül tud embereket utánozni. Az érthetetlenül mormogó Juan Antonio Samaranch egykori NOB-elnöktől ("Úgy gondolhatta, hogy, akit nem értenek, az nem mondhat rosszat."), az Havelange megválasztásán értetlenkedő angolokon át ("Egy brazil? Mi lesz így a beautiful game-mel?") a Coca-Cola jenki fejesiig mindenkiből kaptunk egy kis ízelítőt.Azaz "ötlet, vízió, küldetés, szenvedély" ez teszi sikeressé az embert, aki sikeressé tehet egy céget - mondta. És a jó vezetőnek persze karizmatikusnak kell lennie, hogy tudjon motiválni. Apró szépséghiba, hogy a karizma nem tanulható, "a legjobb egyetemeken sem tanítják, szerintem még itt sem" mutatott körbe. És még valamit megtudhattunk a munkafilozófiájából: kockázat nélkül nincs siker. Aki nem vállalja a rizikót, amellé soha nem pártol a szerencse, mondta és az ember úgy érezhette, hogy ingyen coachingolják. Tény, hogy Blatteren látszik a vezető beosztásban töltött majd negyven év.
A küldetések között nem szerepelt, hogy a FIFA a világ egyik legnagyobb szervezetévé nője ki magát, ez a folyamat szinte magától ment végbe. "Senki nem látta előre, hogy ez fog történni a labdarúgással. A hetvenes években a foci Európa és Dél-Amerika belügye volt, mi viszont lépésről lépésre elkezdtünk terjeszkedni, és ezzel együtt jöttek az újabb és újabb szponzorok."
Persze voltak, akik nem érezték meg a nagy üzlet lehetőségét, például a Guinness sörgyár, amelyikkel az 1975-ös Bayern München–Leeds United BEK-döntő alkalmával vették fel a kapcsolatot, de ők azt mondták, hogy ez nem nekik való, így aztán néhány hónappal később Blatter és Havelange már Atlantában ült a Coca-Cola főnökeinek irodájában, akik a papírlapokon bemutatott prezentáció után csak annyit kérdeztek:
Hány üveg Coca-Colát fogunk eladni? Biztos, hogy egynél többet, válaszoltam. Népszerűsítjük a focit, egyre több és több fiatalt vonunk be világszerte, akik mindig Coca-Colát fognak inni ezentúl
– meséli Blatter a FIFA első, és máig legnagyobb szponzorának megszerzését.
A másik nagy fogás a foci és tévé házasságának (Blatter ezt a szót használta) tető alá hozása volt. A kereskedelmi tévék gyorsan rájöttek, hogy minden meccsel kapnak két óra, Blatter szerint reklámokkal remekül kibélelhető adásidőt. "Megszabadultunk a régi, rossz szerződésektől és új, jó szerződéseket kötöttünk helyettük."Rövid időn belül 60 millióról egy milliárd dollárra hízott a FIFA vagyona.
Sepp, egy szörnyet teremtettél, mondta egy idő után Havelange. De ekkor már nem csak a FIFA, hanem az összes nagy bajnokság ebbe az irányba haladt. Szerintem, nem a FIFA a szörnyeteg, illetve lehet, hogy ma már igen.
De leginkább a futballbiznisz tehet mindenről, aminek az az érdeke, hogy egész évben, folyamatosan legyenek meccsek. Ami szörnyű gondolat, tönkreteszi a játékosokat, és nem lehet ennyi meccsel mit kezdeni, egyszerűen telített a piac."
Miután már a hallgatóság minden tagja tisztában volt vele legkésőbb az első kérdésre adott válaszig, hogy egy olyan ember ül a hosszú asztal végén, aki még két évig focilabda közelébe sem mehet, Blatter látszólag teljes nyugalommal beszélt a felfüggesztéséhez vezető ügyekről. A 2018-as és a 2022-es vb-helyszínek kiherdetése vezettek töréshez az addigi szövetségesek, azaz Blatter és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) akkori elnöke, a svájci sportvezető addigi pártfogoltja, a francia Michel Platini között.
A nagy terv az volt, hogy szülessen egy, a 2002-es koreai-japán közös rendezéshez hasonló döntés, amikor a súlyos és sötét közös történelmi múlttal terhelt két ország békében és barátságban - igaz, hogy egymástól 1200 kilométerre - rendezték meg a tornát. Hasonlóan jelképes döntésre készültek 2010. december 2-án Zürichben is, ahol Blatter szerint Oroszországnak (2018) és az Egyesült Államoknak (2022) kellett volna befutnia.
"Kelet-Európa soha addig nem rendezhetett vébét, és csak egy ország volt, illetve van, amelyik erre képes lehetett, Oroszország. Szép gesztus lett volna, ha a döntéssel egy időben a következő tornát a világ másik nagyhatalma az USA kapja meg. Vlagyimir Putyin el sem jött Zürichbe, mert biztos volt benne, hogy nem nyerhetnek. Az igazi meglepetés azonban a 2022-es döntés volt. A szavazás előtt Platini szólt, hogy a francia elnök azt szeretné, ha Katar nyerne. Tudtam, hogy ez a kérdés eldőlt.
Platini és a végrehajtó bizottság három európai tagja az előzetes tervekkel szemben a katari pályázatot támogatta, ami végül 14-8-ra győzte le az amerikait. A katariak nem bízták a dolgot a véletlenre: az Al-Jazeera tévécsatorna előre befizetett egy erre a célra létrehozott FIFA-számlára 100 millió dollárt a majdani közvetítési jogokért cserébe – amit később valóban el is nyertek.
"Nyilvánvaló, hogy a bosszú állt a későbbi vizsgálatok hátterében. Az amerikaiak nem tudták megemészteni, hogy nem ők kapták a rendezés jogát. Amikor 2015. szeptember 15-én a végrehajtó bizottság ülése után szóltak, hogy itt vannak a rendőrök, gondoltam semmi gond, biztos a dél-amerikaiakért jöttek.
De mondták, hogy nem, értem és Platiniért jöttek.
A kétmillió eurós kifizetés teljesen rendben volt, szimpla fizetés volt, csak meg kell nézni a könyvekben. Én mindenesetre nyugodtan alszom ettől az ügytől. Nem vagyok sem tolvaj, sem gyilkos. Egyelőre" – teszi hozzá nevetve.
A beszélgetés végére maradt még egy Blatter-sziporka: "Fiatalon rádióriporter akartam lenni, olyan, akit az egész világon hallanak. Bármerre jártam a vilgában, az emberek mindenhol rádiót hallgattak. Egy „grand reporter" akartam lenni, de csak FIFA-elnök lett belőlem."