1987. április 29. Még egy év sem telt el a számunkra borzalmas véget érő mexikói labdarúgó-világbajnokság óta, de
már ott tartottunk, hogy az 1988-as Európa-bajnokságon való részvételünkről is le kellett mondani.
A mexikói Mundial utáni első tétmeccset, a Hollandia elleni hazai Eb-selejtezőt 1-0-ra a vendégcsapat nyerte Budapesten, majd a görögöktől is kikaptunk 2-1-re. A két vereség Komora Imre szövetségi kapitány állásába került, őt váltotta Verebes József, aki az első Eb-selejtezőn, Cipruson győzelemre vezette a csapatot. A három meccsből megszerzett 2 pont semmire sem volt elég, mégis, a magyar válogatott határtalan önbizalommal utazott a rotterdami Eb-selejtezőre.
Verebes Józsefnek tulajdonképpen már a mexikói vb után járt volna a szövetségi kapitányi kinevezés. Az MLSZ azonban óvatosabb volt. A felnőtt csapat élére a bajnok Honvéd edzőjét, az olimpiai bajnok Komora Imrét, az olimpiai válogatott élére (az a csapat az 1988-as szöuli játékokra való kijutásért szállt harcba) Novák Dezsőt ültette. Verebes az NB I-ben pokolian rosszul rajtoló MTK kispadjára ült le, miután a budapesti csapat menesztette Both Józsefet. Mindez 1986 késő nyarán történt.
1987 elején viszont ott tartottunk, hogy a Mágus egyszerre három posztot töltött be.
Ő volt az MTK mestere, az olimpiai és az A-válogatott vezetőedzője is. Novák Dezsőt annak ellenére váltották le az olimpiai együttes éléről, hogy a csapat az első, ráadásul idegenbeli meccsét megnyerte Dublinban Írország ellen.
Verebesnek a két válogatottnál közös szerepvállalása olyan képtelen helyzetet teremtett, hogy a mester 1987. április 27-én, hétfőn, Budapesten még reggel edzést vezényelt az A és az O-válogatottnak, majd, az olimpiai csapat Aix-en-Provance-be repült. Másnap ott rendezték az olimpiai selejtezőt, miközben az A-csapat hétfő este Verebessel ment Hollandiába. Onnan Verebes kedden reggel Amszterdam és Lyon érintésével az utolsó pillanatban esett be az olimpiai csapat meccsére. A Mágus a franciák 2-0-s legyőzése után (a második idegenbeli meccset nyertük meg) repült vissza Rotterdamba és érkezett meg a hollandok elleni Eb-selejtezőre.
Olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés: Franciaország-Magyarország 0-2 (0-1)
Aix-en-Provance, 8000 néző. Vezette: Midglay (angol)
Franciaország: Olmeta – Kastendeuch, Kombouare, Barret – Paillard (Lopez), Pardo, Bracigliano (Fargeon), Laurey, Fernier – Cubaynes, Paille.
Magyarország: Gáspár – Farkas, Vörös Cs., Szalai, Keller – Kékesi (Kovács E.), Rubold, Rostás, Szekeres (Dúró) – Plotár, Vincze I.
Gól: Vincze (14.), Plotár (63.)
A hollandok elleni összecsapás előtt Garaba Imre azt fejtegette, hogy a magyar együttes kezdőcsapatából öten játszottak az 1984-es vb-selejtezőn, amikor ugyanebben a stadionban 2-1-re verte Magyarország Hollandiát.
„Hatan viszont nem voltak ott és ez nagyon sok" –
tette hozzá Garaba, akit Verebes az előző, Ciprus ellen lejátszott és 1-0-ra megnyert limasszoli Eb-selejtezőn kihagyott a csapatból. De most visszatette őt a kapitány. És berakta az együttesbe – a középhátvéd posztjára – azt a Híres Gábort, akinek a hollandiai összecsapás volt a második válogatott fellépése. Viszont az események után több mint negyed évszázaddal Híres Gábor maga idézte fel a történteket.
Híres szerint a mondat majdnem úgy hangzott el, ahogy a legenda tartja. Egészen pontosan így: „Híres Gábor nekem (mármint Verebesnek – a szerk.) Európa legjobb középhátvédje." A mester mindezt egy újságírónak mondta el Hollandiában.
Nem is volt baj ezekkel a kijelentésekkel sok baj, egészen addig, amíg szembe nem jött a valóság.
Verebes korábban a Rába ETO-t is úgy vezette kétszer a csúcsra (az NB I-ben), hogy elhitette a játékosokkal: nincsenek náluk jobbak szerte a világon. A mágia addig tartott, amíg el nem érkeztünk a BEK-meccsekhez, de ez most más lapra tartozik. Az Európa legjobb középhátvédjének tartott Híres Gábor összesen 4 alkalommal volt válogatott, majd amikor Verebes lemondott, már nem tért vissza a nemzeti csapatba.
Ami a hollandokat illeti, ők ezelőtt a meccs előtt nem álltak valami fényesen, mert hazai pályán csak 0-0-t játszottak a lengyelekkel és 1-1-et a görögökkel. Ráadásul a hazai csapatnál egy érdekes történet borzolta a kedélyeket. Rinus Michels szövetségi kapitány nem van Breukelent, hanem Hielét állította be a holland kapuba.
van Breukelen ugyanis ekkor borzalmasan rossz idegállapotban volt,
mert klubjában, a PSV Eindhovenben a második számú kapuvédő a fejére nőtt. Márpedig ezt van Breukelen nehezen viselte. A szövetségi kapitány pedig nem mert kockáztatni - így állt a kapuba Rotterdamban Hiele.
Labdarúgó Eb-selejtező: Hollandia-Magyarország 2-0 (1-0)
Rotterdam, 55 ezer néző. Vezette: Courtney (angol)
Hollandia: Hiele – van Tiggelen, Rijkaard, R. Koeman, Silooy – Wouters, Gullit, Muhren, Vanenburg – van Basten, van't Schip (van der Gijp)
Magyarország: Szendrei – Sallai (Végh), Híres, Garaba, Preszeller – Hannich, Kardos, Péter Z (Burcsa) – Détári, Kiprich, Kovács K.
Gól: Gullit (37.), Muhren (40.)
Ekkor persze még nem sejtettük, hogy az 1988-as NSZK-ban rendezett Európa-bajnokság végső győztese mérte ránk ezt a csapást. (Hollandia másfél évvel később a szovjetek elleni Eb-döntőben 2-0-ra nyert és ezzel aranyérmes lett.)
Az első holland gól:
A második holland gól:
A holland újságok a magyarok legyőzése másnapján még csak arról cikkeztek, hogy a narancsmezes csapat óriási lépést tett az Eb-részvétel felé. Az újságok egy része félretette az udvariaskodást és leírta, hogy Magyarország csupán udvariassági látogatást tett Rotterdamban. A Le Sports című lap úgy fogalmazott, hogy
akik emlékeznek még a magyar futball dicső múltjára, azoknak a szemébe könnyeket csalhatott Détáriék produkciója."
A magyar szövetségi kapitány, Verebes József ennél sokkal derűlátóbb volt. A mester a hazafelé tartó úton így beszélt a Népsportnak. „Talán sokan furcsállják, de én derűlátó vagyok. Annál is inkább, mert a csapatom most nagyon sok új vonást mutatott fel. A játékosok tulajdonképpen megoldották a feladatot védekezésben.
Az már külön pech, hogy a hollandok nagyon jól elkapták az első gól utáni pszichikai pillanatot, amikor még nem rendeztük a sorokat.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy 1-0 után Péter Zoltánnak hatalmas helyzete volt, ha az bemegy, minden másképpen alakul. A holland válogatott semmilyen meglepetést nem okozott. Hogy mi lehet a jövő? Mindenképpen hozzá kell nyúlni az olimpiai válogatott egyes tagjaihoz. Rostás Sándor nagyon jól játszott a franciák ellen."
Mint olvasható, a mester mintha más meccset nézett volna, mert a magyar csapat teljesen alárendelt szerepet játszott ezen a mérkőzésen. Történetünk egyik főszereplője, Híres Gábor így értékelt:
Ha nem fejelik a hollandok az első, szerencsés gólt, meggyőződésem, hogy nem kapunk ki. Mindenben felvettük velük a versenyt. Ez a balszerencsés gól megpecsételte a sorsunkat, állítom, hogy nagyon jól játszottunk."
Ezzel a vereséggel véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lehet ott az 1988-as Európa-bajnokságon. A hazatérés utáni hétvégén pedig az utolsó kettős rangadóval az NB I is elköszönt a Népstadiontól. Az 1988. május 2-i Újpesti Dózsa-Budapesti Honvéd meccset 25 ezer, a Fradi-Vasas találkozót 30 ezer néző látta az öreg létesítményben.
A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.