98 ezer spanyol tapsolta Madridban a Videotont

A kupagyőzelmet illetően minden fontos kérdést eldöntött a Real Madrid az 1985-ös UEFA Kupa-döntő első meccsén Székesfehérvárott. Az arisztokratikus beütésekkel is rendelkező spanyol csapat 3-0-s győzelme után nem sok nyitott kérdés maradt a visszavágóra. Legfeljebb az, hogy a Videoton mennyire tud helytállni a Bernabeu stadion poklában. Nos, ez a helytállás annyira álomszerűen sikerült, hogy a meccs végén a spanyol közönség vastapsa köszöntötte a kupagyőztes Realt, és az idegenben a Madridot legyőző Videotont. 35 évvel ezelőtt egy magyar futballcsapat álma valósult meg a spanyol fővárosban.

A döntő első mérkőzésén rendkívüli nehézségekkel küzdött a Videoton szakvezetője, Kovács Ferenc, mert a kulcsjátékosai közül többen sérüléssel bajlódtak. Az a Májer Lajos is, aki a visszavágó előtt szinte könyörgött az edzőjének, hogy tegye be őt a csapatba, mert már meggyógyult.

Labdarúgó UEFA Kupa, döntő, 1. mérkőzés, 1985. május 8.
Videoton – Real Madrid (spanyol) 0-3 (0-1)
Székesfehérvár, 40 ezer néző. Vezette: Vautrot (francia)

Videoton: Disztl Péter – Végh, Disztl László, Csuhay, Horváth – Borsányi, Palkovics, Wittman – Burcsa, Novath (Gyenti, 62.), Vadász.
Real Madrid: Miguel Angel – Chendo, Stielike, Sanchis, Camacho – Michel, San José, Gallego – Butragueno (Juanito, 80.), Santillana (Salguero, 86.), Valdano.
Gól: Michel (31.), Santillana (77.), Valdano (89.)

A Real Madrid a fehérvári fellépése alkalmával Budapesten, a Hilton szállóban lakott a Budai Várban. Eszükbe sem jutott, hogy Székesfehérváron üssenek tanyát. A 0-3 minden kérdésre választ adott, az óriási sorozat végén a tartalékos Videoton nem tudta megnehezíteni a spanyolok dolgát.

Két hét múlva következett a visszavágó, Madridban. Mondanunk sem kell, minden jegyet eladtak, 98 ezer felajzott spanyol várta a magyar csapatot.

Labdarúgó UEFA Kupa, döntő, 2. mérkőzés, 1985. május 22.
Real Madrid (spanyol) – Videoton 0-1 (0-0)
Madrid, 98.000 néző. Vezette: Ponnet (belga)

Real Madrid: Miguel Angel – Chendo, Stielike, Sanchis, Camacho – Michel, San José, Gallego – Butragueno, Santillana, Valdano (Juanito, 57.)
Videoton: Disztl P. – Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth – Burcsa, Csongrádi (Wittmann, 57.), Vadász – Májer, Szabó, Novath (Palkovics, 51.)
Gól: Májer (86.)

A visszavágó előtt mindenki – de tényleg mindenki – arról beszélt, hogy a Real Madrid által szervezett gálaelőadás szemtanúi lesznek azok, akik megnézik ezt a meccset. Az összes felvezető cikk arról szólt, hogy a madridiak már megtalálták a vitrinben az UEFA Kupa helyét, hogy itt ez az éjszaka csak egyetlen csapatról, a Real Madridról szól majd.

Pedig ebben a kupasorozatban többször rezgett a léc a Real számára.

Mást ne mondjunk, a második fordulóban a jugoszláv Rijeka 3-1-re nyert az első meccsen az isztriai városban, de a visszavágón a Real 3-0-ra győzött és továbbment. (Az első körben az osztrák SSW Innsbruck hazai pályán 2-0-ra verte meg a Realt, de az első meccs 5-0-s spanyol győzelme miatt ez nem sokat jelentett.) A harmadik kanyarban az Anderlecht Brüsszelben 3-0-ra nyert, de a második meccsen jött a 6-1-es Real-vihar.

21 órakor a belga Ponnet bíró jelt adott a kezdésre. 21.08-kor a Keselyűnek nevezett Emilio Butrageno elindult Disztl Péter kapuja felé, amikor a 16-oson belül Végh lerántotta őt.

Ponnet azonnal tizenegyest ítélt.

Valdano állt a labda mögé.

Mindenki tudta, ha ez bemegy, akkor tényleg gálaelőadás lesz a dolog vége. Akkor akár a 6-0, vagy a 7-0 is elképzelhető. Csak egy valaki nem akart erről tudomást venni. A Videoton kapusa, Disztl Péter, aki elvetődve a lehető legjobb ütemben a földre érkezve kivédte Valdano tizenegyesét. Maradt a 0-0.

„Előre elhatároztam, hogy a bal sarok felé vetődöm" – mondta Disztl Péter a lefújás után.

Óriási lökést adott, hogy a 8. percben sikerült kifognom Valdano tizenegyesét. Minden összevágott: sportszerű lelkes ellenfél, a focit imádó közönség, még a pálya is tökéletes volt. A belga bíró is nagyszerűen bíráskodott. Bár a labda kétszer is a hálómba került, nem adta meg a gólt, mert a partjelzők helyesen intették be a lest."

A spanyol lapok teljesen odáig voltak a magyar kapus teljesítményétől. „Mister Európa" – ezt a nevet adták Disztlnek. Aki egyébként az AS című sportnapilapban a mezőny legjobbja címet is kiérdemelte. Az összes pályára lépő futballista közül egyedül ő kapott három pikket (a lap ezzel a jellel osztályozta a teljesítményeket, a három pikk volt a maximum.)

Disztl Péter, a Videoton kapusa (b) hárítja a Real Madrid játékosának lövését a Real Madrid-Videoton UEFA Kupa labdarúgó döntő második mérkőzésén Forrás: MTI/-

Ahogy telt az idő, a Videoton egyre magabiztosabb lett, a Real egyre bizonytalanabb. Azt minden magyar tudta, hogy a 0-3 ledolgozása lehetetlen, de ahogy közeledtünk a meccs vége felé, elkezdhettünk reménykedni abban, hogy talán marad a 0-0. Talán nem kap ki a Videoton. Így érkeztünk meg a 86. perchez.

Burcsa indult el előre, Májer Lajoshoz passzolt. Májer az alapvonal közelében lévő Wittmannak adta, majd visszakapta azt, felnézett és iszonyatos nagy gólt lőtt Miguel Angel hálójába.

Döbbent csend a Santiago Bernabeu stadionban. Májer rohant az oldalvonal felé, arcán valami olyan kifejezés, hogy maga sem hitte el, ami történt. Aztán a lefújást követően odament Butragenohoz és mezt cseréltek.

A Videoton SC játékosai a Real Madrid – Videoton SC UEFA-kupa döntő visszavágó mérkőzés után a Santiago Bernabéu stadionban. Felső sor (b-j): Disztl Péter, Gömöri Ottó, Szabó József, Novath György, Csongrádi Ferenc, Palkovics István, Koszta János, Disztl László, Vaszil Gyula és Hartyáni Gábor pályaedző. Alsó sor (b-j): Burcsa Győző, Horváth Gábor, Vadász Imre, Wittmann Géza, Májer Lajos, Végh Tibor és Csuhay József Forrás: MTI/Németh Ferenc

Jól jött a labda. Felnéztem, majd behunytam a szemem és elrúgtam. Amikor a kapu felé közelített már lefelé csapódott, akkor már tudtam, hogy befér majd a léc alá. Életem legszebb meccse, pályafutásom legszebb pillanata. Boldogság, hogy újra a pályán lehettem, annyi kihagyás után" –

ezek voltak a gólszerző Májer Lajos szavai.

Hogy mekkora tett volt ez a madridi siker? A Videoton győzelme előtt a holland Ajax tudott nyerni nemzetközi kupameccset ebben a katlanban – 1973-ban a BEK elődöntőjében. Azaz 12 év telt el úgy, hogy a Real nem kapott ki hazai pályán a nemzetközi kupasorozatokban. Ha megnézzük az UEFA Kupában, a 84-85-ös sorozatban elért eredményeit, akkor azt is látjuk, hogy

egyedül az angol Tottenham Hotspur volt az a csapat, amely megúszta kapott gól nélkül a madridi fellépést.

Győzni azonban a londoniak sem tudtak. A belga Anderlecht ugyan lőtt egy gólt, de hatot kapott, így az nem osztott, nem szorzott sokat.

A madridi csodás győzelemmel ért véget a Videoton UEFA Kupa-kalandja az 1984-85-ös szezonban. A csapat a Dukla Prágán, a Paris St. Germain együttesén, a Partizán Beogradon, a Manchester Uniteden és a Zseljeznyicsaron túljutva került be a sorozat döntőjébe és lelkes, odaadó játékával Madridot is meghódította.

A spanyol közönség állva tapsolta a kupagyőztes Realt és a meccsen nyertes Videotont.

Magyar kupacsapat azóta sem jutott be egyetlen európai kupasorozat döntőjébe. A Videoton sem erre készült. Ez a menetelés azoknak, akik látták, akik átélték, örökre emlékezetes marad. Meg persze azoknak a futballistáknak, akik részesei lehettek mindennek.

A legboldogabb azonban egészen biztosan Wittmann Géza volt, aki a csapat meccs utáni vacsoráján kapott egy táviratot, amelyben az állt, hogy megszületett a fia: Wittmann Krisztián. Aki később válogatott sportoló lett – kosárlabdában.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.