Amikor 2014. szeptember 19-én az UEFA bejelentette, melyik 12 városba viszi el az eredetileg a sorozat hatvanéves évfordulójára kiírt Európa-bajnokságot, sokakat meglepett, hogy Baku révén Azerbajdzsán is a házigazdák között kapott helyet.
Az európai szövetség célja egyértelmű volt: ahogyan arra egy normális gazdasági vállalkozásként minden joga megvan, szeretett volna új piacok felé nyitni. A dolog azonban nem pont úgy sült el, ahogyan azt szerették volna. Az egész kezdődött az Eb-rendezés főpróbájának szánt, 2019-es Európa-liga döntő Bakuba vitelével. A Chelsea 4-1-es, Arsenal felett aratott sikere alkalmával nem sikerült megtölteni a 68 700 férőhelyes, amúgy csodaszép stadiont.
Azon az estén négyből egy szék üresen maradt az Olimpiai Stadionban. Sokan ezt a helyszín nehéz megközelíthetőségének rótták fel, valamint az Európa keleti határához közeli - egyes földrajzi szempontok szerint már azon túl lévő - városba szóló drága repülőjegyek és meccsbelépők sem segítették, hogy 51 370 főnél többen legyenek a két londoni csapat mérkőzésén.
Nagy kérdés, hogy mi lesz így az egy évvel elcsúsztatott Európa-bajnokságon, ahol ha a járvánnyal kapcsolatos pozitív várakozások jönnek be, akkor már megtelhetne a stadion. Ebben nagy könnyebbséget jelenthetett volna, ha a selejtezőcsoportjából az azeri válogatott nem egyetlen, Horvátország ellen szerzett ponttal esik ki.
Abból az ötösből Horvátország és Wales végzett automatikus kijutást érő pozícióban, míg Szlovákia és Magyarország a csütörtökön véget érő pótselejtezők után biztosította a helyét a legjobb 24 között. Marco Rossi csapata idegenben 3-1-re, hazai pályán 1-0-ra győzte le az ötösből lefelé kilógó ellenfelet.
A 12 házigazdából végül csupán három nem láthatja hazája válogatottját a 2021. június 11. és július 11. között sorra kerülő tornán. Azerbajdzsán mellett Írország és Románia azok, akik nem jutottak ki rendezőként a 16. Európa-bajnokságra.